Kiemelt

A marxizmus felforgatása? – ideológia és elmélet a 21. században

A közelmúltban jelent meg magyarul a Napvilág kiadó gondozásában Louis Althusser francia filozófus és fiatal munkatársai “Olvasni A tőkét” című, eredetileg 1965-ös könyve, ami jó eséllyel helyezhető el a 20. század legerőteljesebb hatású francia filozófiai munkái között. TAKÁCS ÁDÁM, a kötet szerkesztője ennek apropóján beszélget KISS VIKTORRAL politológussal a Klubrádió “Szabad a pálya” c. műsorában

A beszélgetés azt a kérdést igyekszik körbejárni, hogy milyen jelentősége volt egykor, és milyen tanulságai vannak ma egy olyan munkának, amely Marx radikális újraértelmezésével kívánt megfelelni kora filozófiai és politikai kihívásainak. Althusser példáján keresztül az 1945 utáni baloldali gondolati hagyomány számos dilemmáját és lehetőségét egyaránt górcső alá vehetjük.

A beszélgetés során megvitatják, hogyan tudott egy filozófus és egy könyv ekkora hatásra szert tenni a hatvanas években. Miért volt ez akkoriban hatalmas provokáció és milyen szellemet engedett ki Althusser a palackból. A “vissza Marxhoz” jelszava helyett a “Marx olvasatok megsokszorozása” volt a cél. Ráadásul nem a fiatal Marxhoz való visszatérés és a humanizmus mentén, hanem éppen ellenkezőleg: ahogyan Takács Ádám fogalmaz, A tőke Althusser szerint éppenséggel az antropológiával való leszámolás és az objektív rendszerelemzés irányába mozdul el.

Kiss szerint a hatvanas éveket azért nehéz ma megérteni, mert akkor még előtte vagyunk a “történelem vége” gondolat sikerének, vagyis annak a közmeggyőződésnek, hogy a kapitalizmus alternatívái nagyon problémásak és tulajdonképpen nem is egyértelműen rossz ez a rendszer. A hatvanas években mindenki azt gondolta, hogy a kapitalizmus el fog tűnni és el is kell tűnnie. Csak éppen egyre inkább úgy látszott, hogy ez nem a létező szocializmus irányába fog megtörténni, illetve, hogy a régi marxizmus ehhez nem mutat utat. A kérdés az volt, hogy honnan szerezzünk ehhez új, vagy ahogy hívják “neo” marxizmust.

Az olvasni A tőkét az utolsó nagy kísérlet arra, hogy valahogy egyben tartsák azt a kettős célt, hogy 1 hűségesnek maradjanak Marxhoz és a marxizmushoz, de ezzel együtt 2 valami egészen más legyen, mint volt, tehát a kritikai gondolkodást alapjaiban újítsák meg. A hetvenes évek mentén ez az egész kettős törekvés szétrobbant, de Althussernek és tanítványainak a könyve ennek az egész folyamatnak a megértése szempontjából nélkülözhetetlen.

A beszélgetés további részében Kiss Viktor és Takács Ádám arra vállalkozik, hogy megvizsgálja, az Olvasni A tőkét három klasszikus hozadéka hogyan értelmezhető ma és hogyan járul hozzá a mai baloldal és a kritikai elmélet célkitűzéseihez. Mit kezdjünk ma a fiatal és az idős Marx kettéválasztásával, a marxizmusnak antihumanizmusként való értelmezésével és a társadalom konstruáltságának elgondolásával, valamint a filozófia, a társadalomelmélet vezető szerepének deklarálásával. Szó esik a posztmarxizmus születéséről, az ideológia új fogalmáról a műben és az ideológia által meg nem fertőzött kritikai elmélet lehetségességéről.

Hogyan lehet egyszerre szakítani az ideológiával és egyszerre szolgálni a változást? – ez Althusser nagy kérdése.

Zárásként arról a kérdésről esik szó, hogy mennyiben követendő példa napjainkban az a közös gondolkodás és az a kollektív elméleti projekt, amelyet Althusser tanítványaival folytatott.  Takács és Kiss egyetért benne, hogy csak ilyen műhelyekben születhet meg napjaink új kritikai elmélete, akár az althusser-i értelemben vett autonóm radikális dikskurzus.