Egyéb,  Key Concepts,  Kiemelt

Ideológia, kritika, posztmarxizmus – kulcsfogalmak (1. rész)

Az Ideológia, kritika posztmarxizmus egyike lett 2018 legfontosabb hazai könyveinek. Megjelenésének első évfordulója alkalmából arra vállalkozom, hogy összeszedjem, mely fogalmak adnak biztos kapaszkodót az olvasónak a kötet megértéséhez és melyek a posztmarxista ideológiakritika alapvető megközelítései. A sorozat első részeiben az időközben megjelent recenziókat és kritikákat hívom segítségül, hogy elmagyarázzam: pontosan mik a legfontosabb fogalmak, amiket használok és milyen elméleti program munkál a könyv fejezetei mögött. A továbbiakban pedig a könyvből vett idézetek segítésével juthatunk egyre mélyebbre a posztmarxista kritika kulcskoncepcióinak világában. Az első rész…

Új politikai projekt – a 21. század baloldala

„Kiss Viktor Ideológia, kritika, posztmarxizmus című kötetében szokatlan egyértelműséggel teszi fel a kérdést, amit az (egykori) politikai baloldal képviselői inkább elkerülnek: mire alapozható korunkban egy baloldali politika? Úgy tűnhet, aki ezt napjainkban felveti, nemigen juthat tovább búskomor sóhajtozásnál. Hiszen már közhelyszámba megy, hogy a baloldal vészesen visszaszorulóban van, mozgalomnak már bizonyosan nem nevezhető, de négy évenként életre galvanizált választóit is sorra elveszíti, mondandója pedig – ha van egyáltalán – zavaros és bizonytalan. A jobboldali, autoriter nacionalizmusok mindeközben feltartóztathatatlanul előretörni látszanak, az „Európa-erőd” pedig bezárni készül kapuit. És akkor itt egy könyv, amelynek alcíme: A baloldal új korszaka felé. Ilyenkor az olvasóban kétségek támadnak. Jó lesz hát rögtön tisztázni: a szerzőt nem messianisztikus forradalomvárás, nem utópikus akarat fűti. Épp ellenkezőleg, határozottan és tudatosan visszautasítja a metafizikus-teleológikus történelemfelfogásból következő utópiák „bizonyosságait” éppúgy, mint ahogy elutasítja a pusztán „erkölcsi Kell”-re alapozott baloldaliság „kritikai ideológiáját” is.

Helyettük hangsúlyozottan a realisztikus, „leíró kritika” mellett érvel, mely „arra törekszik, hogy beazonosítsa a ténylegesen létező politikai univerzumot az osztályharc korszaka után, és ebből bontakoztassa ki önmagát, ebből bontakoztassa ki a kritikai tudatot, és erre építse politikai stratégiáit”. (308–309)

„A baloldal új korszaka felé” vezető utat Kiss Viktor nem királyi útként, nem a biztos megoldások foglalataként adja elő, hanem a „sokdimenziós és alternatív” politikai univerzum egyik, minden végső bizonyosságot nélkülöző, nyitott lehetőségeként. Nyilvánvaló, hogy e lehetőség gyakorlati beváltása új baloldalt, s vele új gondolkodásmódot feltételez. Kiss Viktor nem állítja, hogy ez az új baloldal készen állna. Az alcím inkább feladatot jelöl. A hosszú évek elmélyült munkájáról, széles körű tájékozódásról tanúskodó kötet új baloldali korszak felé mutat. A 60-as évektől napjainkig (Debord-tól Žižekig) tartó ívben szerzőnk a baloldali gondolkodás számos neves szerzőjét értelmezi, s hozza őket – minden különbségük ellenére – közös nevezőre. Mert a középpontban a politika és az ideológia átértelmezett szerepe, rehabilitációja áll.” (Tallár Ferenc, Liget)

Posztmarxizmus

„A baloldal évtizedes válságáról szóló megannyi magyarázat tengerében erős áramlatot képeznek azok az elképzelések, amelyek e válságot a baloldali elmélet válságából, egy alapvetően szellemi válságból eredeztetik. Eszerint az elképzelés szerint – ahogy Wendy Brown Stuart Hall nyomán már a múltszázad végén leírta – a baloldal válsága „sem az aktivista és akadémikus baloldal közötti belső megosztottságra, sem a jobboldal ügyes retorikájára vagy finanszírozási stratégiáira nem vezethető vissza.” A válság „fölénye magának a baloldalnak a képtelenségéből adódik arra, hogy a jelenkor karakterét megragadja és hogy létrehozzon egy e karakternek megfelelő politikai kritikát és morális-politikai víziót.”

A világ ma már nem olyan, ahogyan azt a baloldal klasszikus elméletei – mindenekelőtt az ortodox marxizmus – leírták. Ebben az új helyzetben pedig a baloldal elméleti iránytű nélkül haladva képtelenné vált a célzott és koherens cselekvésre is. Kiss Viktor Ideológia, kritika, posztmarxizmus című könyvében a baloldali cselekvés új elméletét akarja megalapozni.

Meglátása szerint ennek legmegfelelőbb kiindulópontja az úgynevezett posztmarxizmus elméleti hagyományában keresendő, vagyis azon – elsősorban a 20. század második felétől kezdve aktív – társadalomelméleti gondolkodók munkáiban, akik a baloldali kritikai elmélet talaján állva a hagyományos marxizmus kereteinek meghaladását tűzték ki célként.

Olyan szerzők tartoznak ebbe a körbe, mint Ernesto Laclau, Chantal Mouffe, Slavoj Žižek és sokan mások. Kiss amellett érvel, hogy a posztmarxizmus képviselői nem annyira maguk mögött akarták hagyni a marxi kritikai hagyományt, mint inkább új és időszerű válaszokat akartak találni arra a kérdésre, hogy miként lehetséges radikális-forradalmi politika a jelenkor társadalmaiban. Úgy véli, ennek kulcsa az ideológia fogalmának posztmarxista feldolgozása. Szerinte ez az a fogalom, amelynek alapvető újragondolása lehetővé tette a posztmarxisták számára, hogy megalapozzanak egy új, radikális elméleti és politikai programot, amelyet a jelenkori baloldalnak folytatnia érdemes.” (Kapelner Zsolt, Új Egyenlőség)

A sorozat összes része:

Ideológia, kritika, posztmarxizmus – kulcsfogalmak (1. rész)

...

Ideológia, kritika, posztmarxizmus – Kulcsfogalmak (2. rész)

...

Ideológia, kritika, posztmarxizmus – Kulcsfogalmak (3. rész)

...