• A forradalom keresése – vannak-e még járható utak? (2023)

    Az elmúlt évtizedek rendszerkritikai elméletei korábban elképzelhetetlen mennyiségben és mélységben tárták fel a kapitalizmus sajátosságait, működési anomáliáit, a rendszer által okozott társadalmi és ökológiai problémákat. Joggal remélhették sokan, hogy a kritikai tudás intenzív előállítása növelni fogja majd a kapitalizmussal szemben álló politikai mozgalmak megerősödésének esélyét. Valójában azonban éppen ennek ellenkezője történt. Az elméletek túltermelése, fragmentálódása és diverzifikálódása egy, a társadalom…

  • Autonómizmus és politikaelmélet (2023)

    Valójában a főszereplők a kapitalizmus működésében azok a nem-tőkések, akiket a kapitalizmus kijelöl arra, hogy saját alkotórészévé, így passzív elszenvedőjévé változtasson. A rendszer sorsa nem azon dől el, hogy a jövőben milyen irányba fejlődik majd, milyen szükségszerűségeknek, törvényeknek és nyomásoknak megfelelően viselkednek majd a kapitalisták (akik történelmi-politikai értelemben nem tudják, mit tesznek, csak teszik) és mit tesznek azok, akiket ők…

  • 2022: A megdermedés éve a magyar belpolitikában

    Kiégés, kiábrándulás, rezignáció. Az áprilisi választások után a harc üres kulisszái maradtak csupán vissza, a frontvonalak befagytak. A kontroll nélküli hatalom azóta megmutatta valódi természetét. A válsággal való riogatás az ellenzék részéről merő koreográfiává silányult. A különféle értelmezések és alapvetések elfáradtak. A balliberális elitcsoportok még inkább „alámerültek”, az ellenzéki politikusok saját egzisztenciális túlélésüket egyengették, a rendszerkritikus baloldal a létéért harcolt.…

  • Régi és új forradalmak (2021)

    Kívül/Belül: Egy új politikai logika című könyvem záró fejezete. A marxista baloldal örökösei úgy gondolják, hogy a kapitalizmus válságai nyitnak utat a változás előtt, hiszen ekkor érzik a társadalom széles rétegei saját bőrükön is, hogy milyen borzalmas a rendszer. Azonban az elmúlt évtizedekben a válságok mintha csak egyre erősebbé tették volna a rendszert, mintha túl régóta várnánk az elégedetlenek és…

  • Dominancia és hegemónia: politikai ideológiák a mai Magyarországon (2022)

    Nem vállalkozik könnyű feladatra az, aki be kívánja mutatni napjaink ideológiai irányzatait – akár a hazai, akár a nemzetközi jelenségeket vizsgálja. A modern kapitalizmus nagy eszmerendszerei – a szociáldemokrácia, a liberalizmus, a konzervativizmus, a fasizmus és a kommunizmus – ugyanis régen elvesztették hajdani pozícióikat, tartalmukat és vonzerejüket. Erre a fejleményre reagálhatunk úgy, hogy megpróbáljuk valamiképpen beazonosítani ezek aktuális változatait. Az…

  • A konzervatív korszak illúziója (2021)

    Konzervatív, vagy forradalmi korszakban élünk-e akkor tulajdonképpen? Elméleti értelemben azonban mégsem csak abban van vitám a konzervatív (ellen)forradalom és a jobboldali kulturális térfoglalás híveivel, hogy számomra elfogadhatatlan a kultúrának bármely repressziv változata, még ha a felszabadulás nevében hozzák is azt létre. A másik fő különbség alapállásunk között inkább elméleti: míg szerintük egy konzervatív korszak beköszöntének kapujában toporgunk, szerintem ez illúzió…

  • A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

    Orbán Viktor nagy húzása az volt 2015-ben, hogy egy pillanat alatt helyezte bele magát az apokaliptikus Belül pozíciójába, mondja Kiss Viktor politológus, aki szerint az új politikai logika nem felső és alsó társadalmi rétegek, hanem kívül és belül lévők között tesz különbséget. Aki belül van, egyszerre szorong a kizuhanástól és attól, hogy a Kívül néptömegei átveszik a helyét. Mihez kezd…

  • És ha kidurrantanánk a tőke hatalmas kulturális buborékját?

    A következő évtizedek közéleti eseményeit várhatóan a privilegizált tereken belül élők és az azokon kívül rekedtek küzdelmei határozzák majd meg – állítja Kiss Viktor politológus. Sőt, a nagy világfolyamatok jórészt már ma is erről szólnak: gondoljunk csak a Brexitre, vagy épp a migrációs válság és a koronavírus-járvány következményeire. Kiss vérbeli baloldali könyvet írt – amely azonban a jobboldaliak számára is…

  • Leértékelt társadalom. Előszó

    E kötetben szereplő munkák mindegyike egy igen ellentmondásos posztbaloldali szituáció szülötte. Eszerint egyrészről a rendszerváltás utáni Magyarország, illetve a globális kapitalizmus mind nyilvánvalóbban folytathatatlan hiteltelen ideológiái, riasztó tendenciái és megoldhatatlan problémái miatt. Másrészről eközben az utópia, a lázadás, a politizálás, az alternatíva hagyományos formái – a baloldali, a marxista, a humanista, a progresszív és a társadalomkritikai tradíció – a régi…

  • 20 éve született az alterglobalizációs mozgalom – interjú

    Húsz évvel ezelőtt, 1999. november 30-án a nemzetközi együttműködésekből szerveződő alterglobalizációs mozgalom megakadályozta a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) seattle-i konferenciájának megtartását. A szimbolikusan itt megszülető mozgalom öröksége azóta is meghatározó a rendszerkritikus, baloldali politikában. Az alterglobról Gagyi Ágnes mozgalomkutatóval és Kiss Viktor ideológiakutatóval beszélgettük, akik mindketten belülről tapasztalták meg ennek a globális kezdeményezésnek a működését. Kezdjük talán azzal, mi is volt…