• Full text,  Válogatott tanulmányok

    Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)

    TELJES SZÖVEG A kétezres évek első éveiben heves és egymás alapvető megkérdőjelezésétől sem mentes polémia bontakozott ki Slavoj Žizek és Ernesto Laclau között a populizmus kérdése kapcsán. Ebben a tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy a két szerző elméleti pozícióját rekonstruáljam. Kiindulópontom szerint a vita kontextusát a marxizmus politikaképének válsága adja, alapkérdése az volt, hogy az úgynevezett „osztályizmus” elvetésével párhuzamosan az…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    The reflexive Left, the global Left, the futuro Left? The actuality of the revolution as it is interpreted by Lukács in the 21st century (2017)

    ABSTRACT The Lukács’s theory of the actuality of the revolution sets out from the thesis of the “presence of the revolution”. In the first part of the study I argue by the fact that the works of Lukács in the twenties can also be interpreted as the attempt of drafting the revolution doctrine in which the Hungarian philosopher is studying…

  • Full text,  Kiemelt,  Kutatásaim

    Fogyatékos-politika nélkül nem megy

    Kávézó nyílt az elmúlt hetekben Budapesten, amelyben a hírek szerint csak fogyatékos emberekből áll a személyzet. Mivel a hazai média egybehangzóan nagy terjedelemben számolt be az eseményről, egyfajta mérföldkőként a társadalmi-munkaerő-piaci integrációs folyamatok szempontjából, az esemény remek alkalom, hogy a fogyatékos emberek helyzetéről beszéljünk. Annál is inkább, mivel – bár az ehhez hasonló kísérletek ugyan több szempontból problematikusak – rendszeresen…

  • Full text

    Változtasd meg a világot a hatalom akarása nélkül

    John Holloway ír szociológus és filozófus 1991 óta Mexikóban él. A kilencvenes évektől munkáinak középpontjába a mexikói indiánmozgalom gyakorlati tapasztalatainak értelmezése került – természetesen a kritikai elmélet, az autonomista marxizmus és a posztmodern feminizmus hagyományának keretében. A Change the World Without taking Power című könyv ennek a projektnek az egyik csúcspontja, amelynek talán legfontosabb hozadéka, hogy ráérzett a posztmodern kapitalizmus…

  • Full text,  Kiemelt

    Lenin és a posztmodern perspektíva

    Kerekasztal-beszélgetésre került sor május 7.én Krausz Tamás új könyve kapcsán. Mi más lehetett volna ennek témája, mint a baloldali elméleti örökség – az előző évszázad egyik legnagyobb szellemi és politikai hatású személyiségén keresztül. Résztvevők: Artner Annamária, Kiss Viktor, Krausz Tamás, Melegh Attila és Szigeti Péter. Moderátor: Szergej Filippov. Kiss Viktor: Nagyon köszönöm a meghívást. Mindig öröm ha egy elméleti könyvről…

  • Full text,  Kiemelt

    A bevándorlók és a globális baloldal születése – Kettős Mérce

    Cikksorozatot indított a Kettős Mérce WTF baloldal (Mi az a baloldal? Kell-e baloldal? Mi lesz a baloldal?) címen, amelyben azt az egyszerűnek tűnő kérdést tesszük fel, hogy mi a baloldal ma Magyarországon, az Unióban, a világban. (Az eddig megjelent írásokat lásd itt.) A sorozat hetedik részében Kiss Viktor  politológus, ideológiakutató azt állítja, hogy a baloldal legfőbb feladata az, hogy olyan…

  • Full text,  Kiemelt

    Elzúgtak forradalmai – a magyar belpolitika és a kívül-belül globális logikája

      Be kell fejezni a mellébeszélést.   Az a széles koalíció, amely Orbán Viktor ellenségeiből és ellenfeleiből verbuválódott, a legutóbbi időközi választáson győzelmet aratott. Prominensei már egyenesen arról nyilatkoznak, hogy ezzel ráléptek a „kétharmad lebontásának” útjára. Ez azonban minden tekintetben önbecsapás. Önbecsapás, hogy az ideális „baloldali” jelölt nem akar semmit, nem tartozik senkihez és nem rendelkezik személyiséggel. Önbecsapás, hogy a…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    Tudják, de mégis teszik – Slavoj Zizek és a kapitalizmus, mint ideológia (2014)

    ELŐZETES Slavoj Zizek napjaink egyik legnépszerűbb filozófusa és kultúrkritikusa, a radikális baloldal egyik első számú teoretikusa. Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy a zizeki életművet egy sajátos kiindulópontból rekonstruálja: állításom szerint ugyanis annak középpontjában a hagyományos marxista ideológiakritikai pozíció „marxofreudista” újraalapozása áll. Zizek szerint a hagyományos marxista elméletben alapvető jelentőséggel bír az „ész cselének” (cunning of reason) hegeli-marxi-engelsi koncepciója, amely…

  • Full text,  Kiemelt

    A balliberális politikakép szenvedett vereséget

    A kormányváltó szövetség az elmúlt hónapokban hatalmas nyomás alá helyzete a közvéleményt, megpróbálva kikényszeríteni, hogy általánossá váljon a végveszély érzete a társadalomban. A választások éjszakáján a megsemmisítő vereségre adott politikusi reakciók tükrében azonban senkinek nem lehet szemernyi kételye sem afelől, hogy ami itt zajlik, az nem az országot megmenteni igyekvő demokraták tragédiája, hanem csak a korábbi balliberális oldal komédiája. Kiss Viktor…

  • Full text,  Kiemelt

    A kihívások tömegével és igen gyorsan törnek ránk

    Magyarországon az utóbbi hónapokban mintha keményebben jelen lenne a valódi baloldal a közéletben. TGM, Krausz Tamás és Szalai Erszébet is kiváló írásokkal jöttek elő. Elképzelhető, hogy erősödni fog a határozottabban marxista irányzat a hazai értelmiségi palettán? KV: Idehaza az elmúlt évtizedekben három nagyobb impulzusa volt a marxista baloldali szellemi életnek. Az első a rendszerváltás éveiben a Krausz Tamás nevével fémjelzett…