Az igazán nagy változások még csak most következnek
INTERJÚ A világ jelenleg alapvető tévedésben van: azt gondolják, hogy hatalmas változásokon mentünk keresztül az elmúlt évtizedekben, miközben nem veszik észre, hogy az igazán forradalmi átalakulások csak most következnek. Ha megfigyeljük, ma a munkavállalók nagy része a szolgáltató, az informatikai, a szórakoztató, a logisztikai-értékesítő szektorokban... Read More
A jobboldali radikalizmus ideológiája
INTERJÚ A Jobbiknak minden esélye megvan arra, hogy a mai kor Fidesze legyen, mert a magyar politikában egyedül ő beszéli a fiatalok nyelvét, rajta kívül egyetlen pártnak sincs mondandója a 30 alattiaknak, állítja Kiss Viktor politológus, a Zsigmond Károly Főiskola adjunktusa, aki szerint a radikális jobboldalról egészen másképp kellene gondolkodni, mint eddig. A... Read More
Csatlakozás után, globalizáció közben
Másodszor is áldozatokat kéne hoznunk, másodszor is újra kéne kezdenünk, másodszor is hasonulnunk kéne egy világhoz, hogy élvezhessük egyre kétségesebb áldásait. „A „nyugat” megváltozott. Kelet-Európa pedig, amely az elmúlt tizenöt évben annak nevében hozta meg áldozatait, hogy „csatlakozása” elhozza boldogulását, most kimerülten figyel az újabb... Read More
A Megasztártól az osztályharcig
„Immáron heteken át nézheti ország-világ, ahogy a (mély)szegénység és depriváció bugyraiból előbújó (szub)proletariátust megalázzák, lenézik és hahotázás tárgyává teszik. Ahogy az elit tagjai összekacsintanak a tévénézők millióival: „eszméletlen, kik nem jelentkeztek ide”. Az extrém, a legalja, a suttyóság, a fogyatékosság, a csúnyaság... Read More
A fogyasztás ideológiája Kelet-Európában
A fogyasztói ideológia tehát leginkább abban különbözik a piacitól, hogy az általa reprezentált kapitalizmusban nem a gazdasági-munkaerőpiaci-önmegvalósítási siker számít az emberi sikernek, a maga társadalmi, életmódbeli, élmény és fogyasztási bizonyosságaival. Hanem a gazdasági-munkaerőpiaci pozíció csak az egyik lehetséges eszköz a fogyasztás... Read More
Válságipar
A modern kapitalizmusban ma már egy krízis sem jöhet létre úgy, hogy bizonyos tőkés körök ne húznának hasznot belőle. Válság és termelés különös dialektikája adja napjaink kapitalizmusának szerkezeti alapját. Ha a mai kapitalizmust meg akarjuk érteni, szembesülnünk kell azzal, hogy jelenleg már nem csak a manipulációs folyamat által keltett “álszükségletek”... Read More
A látvány uralmát az imázsok uralma váltotta
A haiti katasztrófáról olyan képeket mutattak, mintha itt a mi világunktól függetlenül létező barbárokról lenne szó, akikre momentán ráomlottak omladozó viskóik. Hiszen ha ezt elhisszük, akkor a CNN-imázs kontextusa szerint nekünk csak az emberi szánalomból humanitárius filléreket adományozó magasztos szerepe juthat – olyanok számára, akikhez ezen túl... Read More
Hat tézis az ideológiáról
1. A hatalom nagyítója és a radikalizmus Én a magam részéről mindenképpen passzivista vagyok abban az értelemben, hogy rendkívüli gyanakvással fogadtam eddig is azokat, akik az „aktivizmus” kifejezést valamifajta aktívkodás értelmében használták. Valójában úgy vélem, hogy ez a rossz beidegződés a hetvenes-nyolcvanas évekből maradt vissza. Akkoriban... Read More
A kétpólusú világtól a terrorizmus-ellenes háború ideológiájáig
A társadalmiság radikális felül kerekedése az ember fölött a felszabadulást követelte – s ennek egyetlen módja a tagadás és a kilépés valamifajta kombinációja volt. A kritikai gondolkodás (egyfajta posztmarxizmusként) ennek nevében értelmezte át a munkásmozgalom politikai tradícióit is: az elégedetlenség, a nyomor, az embertelen lét, a gürcölés... Read More
Identitás-szakadékok a magyar társadalomban
„Az elmúlt évek ideológiai kontextusát úgy határozhatjuk meg, hogy miközben a baloldal teljesen kiszorult/kivonult a társadalom önértelmezési folyamatából (vagy megpróbálta aufklérista, agresszív, reformdiktatórikus, képmutató módon ráerőltetni saját neoliberális világlátását a „kádári békákra”), aközben a jobboldal gátlástalan és sok esetben... Read More
