Kiss Viktor (1976.06.04) ideológiakutató, egyetemi oktató

Tanulmányai, munkahelyei

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen politológus, a Szegedi Egyetemen kommunikáció szakos bölcsész diplomát szerzett. A Népszabadság és a Napi Magyarország újságírójaként (1995-98), politikai tanácsadóként dolgozott (1999-2002), jelenleg egyetemi oktatói és kutatói tevékenységet folytat.  A budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgatója, doktori védésére 2011. őszén kerül sor.

Könyvei, publikációi

2004-ben jelent meg A baloldaliság „kísértetei” című könyve. A könyv Lukács György Ontológiájának alapján kísérelt meg egy marxista politikaelméletet létrehozni és a történelem teleologikus szemlélete mellett érvelt. A könyv központi tárgya az ideológia egy sajátos fajtája: a legfőbb politikai ideológia nem más, mint ahogy a szereplők magára a politikára tekintenek. Ez határolja be a politikai cselekvés lehetőségeit. Ahogy a szerző írja: „[…] a mindenkori politikát […] jellemezhetjük egy olyan aspektusból is, amely eleddig elkerülte a politikai tudományok figyelmét. Eszerint a politikát mindenkor olyan rejtett, történelmi és társadalmi hatóerők, és körülmények determinálják, amelyek szükségszerűen létrehozzák a mindenkori politika „második természetét”, vagyis azokat az öntudatlan szemléletmódokat, amelyek az adott cselekvés rejtett vezérfonalává változnak.” (10. o.)

Első írásai 1999 és 2001 között jelentek meg. Azóta több, mint harminc esszé, tanulmány és számtalan publicisztika, elemzés fűződik a nevéhez. Kiss ideológiaelméleti esszéi és publicisztikái három nagy kérdés mentén csoportosíthatók. Ahogyan Leértékelt társadalom című kötetében fogalmaz: “először is meg kell ismernünk azokat a változásokat, amelyek az „újkapitalizmus”, „a fogyasztói társadalmak”, a „technológ társadalom”, vagy a „globalizáció” mai viszonyai közepette gyökeresen átalakították a nyugati társadalmak tagjainak kultúráját, pszichéjét, gondolkodásmódját. Ezen túl szükséges végérvényesen elvégeznünk a korábbi időszakból örökölt szellemi tradícióinknak, beidegződéseinknek és ideológiáinknak önvizsgálatát. Harmadrészt pedig mindenképpen meg kell találnunk, hogyan kell és lehet válaszolnunk az új évezred új kihívásaira: a munka világának átalakulására, a világ kapitalizmusának differenciálódására, a klasszikus értelmiségi és politikai szerepek megújítását célzó széles társadalmi igényre, a technikai fejlődés korlátlanságára, a szélsőjobboldali politikai pólus megerősödésére, a krízishelyzetek mindennapossá válására, a demokrácia régi útjainak elzáródására és új lehetőségeinek felmerülésére, a tudás radikális átértelmeződésére vagy éppen az emberek közötti kapcsolatok, a kommunikáció és a közösségiség új fejleményeire.

2011-ben Marx & Ideológia címmel jelent meg monográfiája. Ebben minden eddigi hazai feldolgozásnál teljesebb képet nyújt a marxizmus elmúlt évtizedeinek szellemi vitáiról, bemutatva a neomarxizmus, a posztmarxizmus és a posztmodern marxizmus programját és eredményeit. Kiss szándéka szerint új Marx-portrét fest: „Egy olyan Marx képe bontakozik ki előttünk, aki a 19. század rohamosan változó viszonyai között önkorrekciókon, válságokon, kihívásokon keresztül keresi saját útját.” (Balogh István) A könyv ennek során másfél tucatnyi, napjainkban is gondolatébresztő marxi ideológiaelméletet mutat be, amelyek segítségével közelebb juthatunk a kapitalizmus lényegi folyamatainak megértéséhez.

Egyéb tevékenységei

Alapítója és névadója az egy évtizede működő POLI konferenciának, amelyen a politikatudományt tanuló egyetemisták jönnek össze minden évben. A Népszabadság beválasztotta a „Kilencvenes Járatba”, vagyis az ezredforduló legnagyobb tehetségeit megszólaltató interjúsorozatba. Az OTDK 4. helyezettje volt 2001.-ben az Egy másik marxi elmélet című írásával. A XXI. Század Intézet ösztöndíjasa 2001 és 2003 között.

Érdemes még szót ejteni médiaszerepléseiről. Több interjút közölt vele a 168 óra és a Népszabadság. Írásairól vitatkoztak az Élet és Irodalomban, s szinte valamennyi nagyobb lapban. Interjúkat adott a Fiksz, a Tilos, a Danubius, a Klub, a Petőfi és a Kossuth rádióban, többször beszélgettek írásáról a Hír TV-ben. Az Echo TV-ben és a Budapest TV-ben is szerepelt. Megszólaltatta az International Herald Tribune és a Le Monde is.

Főbb kutatási területei

• Ideológiakutatás
• Marxizmus, eszmetörténet
• A hazai baloldal története a rendszerváltás után
• Politikai kommunikáció
• Ifjúságszociológia