A közelmúltban jelent meg magyarul a Napvilág kiadó gondozásában Louis Althusser francia filozófus és fiatal munkatársai “Olvasni A tőkét” című, eredetileg 1965-ös könyve, ami jó eséllyel helyezhető el a 20. század legerőteljesebb hatású francia filozófiai munkái között. TAKÁCS ÁDÁM, a kötet szerkesztője ennek apropóján beszélget KISS VIKTORRAL politológussal a Klubrádió “Szabad a pálya” c. műsorában A beszélgetés azt a kérdést…
-
-
Az ifjú Marx – film és beszélgetés
Farkas Péterrel beszélgettem arról a filmről, amely igen különösen mutatja be a fiatal Marxot. Raoul Peck: Az ifjú Karl Marx (belga-német-francia életrajzi dráma, történelmi film, 112 perc, 2017) 1844-et írunk. A 26 éves Karl Marx notorikusan eladósodva él feleségével, Jennyvel a párizsi emigrációban. Friedrich Engels iránt, aki egy gyáros fia, csak megvetést érez. Engels azonban éppen saját élményei alapján adta…
-
“Ha tudni akarjuk, hányat ütött az óra” – Balázs Zoltán posztmarxizmus-könyvemről
Kiss Viktor Ideológia, kritika, posztmarxizmus című könyvét Balázs Zoltán, a Magyar Politikatudományi Társaság korábbi elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének egyetemi tanára és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa mutatta be. Balázs Zoltán a fiatalon elhunyt filozófus-szociológus, Papp Zsolt munkásságához hasonlította a szerző elméleti tevékenységét annyiban, hogy míg a nyolcvanas években Papp könyveiből lehetett tájékozódni, most “ha valaki meg akarja…
-
A poszt-hatvannyolcas szituáció – és ami utána következik (2018)
TELJES SZÖVEG 1968 ötvenedik évfordulójára – úgy tetszik – túljutottunk az aktualizálási kísérletek, a könnyes szemű visszaemlékezések és a politikai mítoszteremtési próbálkozások időszakán. Helyüket a poszt-hatvannyolcas szituáció körüli viták vették át – köszönhetően elsősorban annak, hogy az új jobboldal sok tekintetben a fél évszázaddal ezelőtti eseményeket tette meg bűnbakká napjaink problémáival kapcsolatban. Jól ismert, hogy a jelenleg is zajló jobboldali-konzervatív…
-
“Kommunisták, mint mi magunk” Negri és Guattari a mikorpolitikáról
Az előadás ’68 egyik központi elméleti kérdésére keresi a választ: makro- vagy mikropolitika? Korunkban mennyiben bízhatunk még a politika hagyományos formáiban és mennyire lehetünk meg pártok, kormányok, erőszakszervezetek, média és képviseleti demokráciák nélkül? Mit hozott ebben a kérdésben 1968 és milyen megoldások, elméletek születtek ezzel kapcsolatban a későbbekben? A Társadalomelméleti Műhely két napos Nyári Egyeteme július elején lesz, témája…
-
1919, 1956, 1968 – Az Agitátorok-beszélgetés
Kiss Viktor gondolatai Magyar Dezső: “Agitátorok” című filmje kapcsán – beszélgetés a Béka Filmklubban. A videóból kiderül, hogy miért volt kettős kritika a rendszer ellen a film és mi az, amit igazán nem viselhetett el a Kádár-korszak. “Mit ragad meg a film tulajdonképpen 1919, a Tanácsköztársaság ifjúsága kapcsán áldokumentarista jelleggel? A messianisztikus marxizmus középpontba állítása komoly üzenetet tartalmazott: Marx úgy…
-
Konok Péter és Kiss Viktor – 1968 és eszméi (videóval)
1968 annak a szimbolikus éve volt, amikor megszületett egy új baloldal a régi helyett. Ez az év egy új szereplőt hozott, amely után mind a szociáldemokrácia, mind a marxizmus alappozíciója megváltozott. 68 újdonságát talán akkor érthetjük meg, ha feltesszük a kérdést, hogy melyek voltak azok s szereplők, amelyek először voltak jelen a forradalmak színpadán – nem csak a diákokat, hanem…
-
Ideológia, kritika, posztmarxizmus: a baloldal új korszaka felé
Új könyvem előzetese már a Napvilág Kiadó oldalán olvasható. “Ez a könyv sajátos szempontból mutatja be a poszt-marxizmus eltelt fél évszázadát. Az irányzattal foglalkozó munkák közül elsőként állítja a rekonstrukció középpontjába azt a tényt, hogy az ideológia kérdésköre vált a poszt-marxizmus egyik meghatározó témájává. A szerző bemutatja, miért éppen az ideológiakritika nézőpontjaitól remélték a radikális-forradalmi politika újraalapozásának esélyét azok, akik…
-
Politika a Spektákulum korában – Debord, Kellner, Baudrillard (2016)
TELJES SZÖVEG A tanulmány kiindulópontja szerint a radikális társadalomkritika napjainkban tapasztalható elbizonytalanodásának okai között központi helyet foglal el a „valóság válságának” problematikája. A radikális társadalomkritika egyik első számú politikaelméleti pillére az ideológia látszat-valóság modellje volt. A látszat eszerint ideológiakritikai fogalom: eredetileg azokat a tapasztalatokat, gondolatokat, képeket és érzületeket jelenti, amelyekre az adott kor önmagával kapcsolatos illúziói épülnek – ezek fontos…
-
Változtasd meg a világot a hatalom akarása nélkül
„A hatalmat nem megszerezni kell, hanem figyelmen kívül hagyni” – köszön vissza Holloway könyvének szinte minden oldaláról az új évezred első évtizedének talán egyik leginspirálóbb radikális jelszava. A poszthatvannyolcas ultrabaloldal, a mexikói zapatizmus, a dél-amerikai tiltakozó kezdeményezések, az alterglobalizációs mozgalmak, az arab tavasz, vagy napjainkban a spanyol Indignado és a kurd autonómia küzdelem csak a leglátványosabbak voltak azoknak a kezdeményezéseknek…
