„Az ukrajnai háború igazából két világrend közötti indirekt összeütközés, ahol nagyon rossz lenne, ha a szabad és demokratikus országok maradnának alul” – fogalmazta meg a tőle megszokott nyíltsággal az egyre inkább elfogadottá váló nyugati és „brüsszeli” alapvetést Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke, Orbán Viktor egyik legfőbb korábbi szövetségese. Majd hozzátette: „ezek miatt ezt a háborút Ukrajna nem vesztheti el!”.…
-
-
Mi a teendő? – antikapitalizmus a szegények és a munkásság után
A Parizán tematikus podcastjában beszélgettünk új könyvem kapcsán az antikapitalista baloldal esélyeiről. A Kívül/Belül könyv kettős céljából indítunk: egyrészt magát a rendszerellenességet kell újra elfogadottá tenni, bebizonyítani, hogy ez nem valami aberrált, elmebeteg dolog; másrészt azt a hipotézist kell komolyan venni, mely szerint a kapitalizmus teljesen új korszakába lépett át, így mindent újra kell gondolni a baloldal pozíciói kapcsán is.…
-
Nincsenek a politikára vonatkozó új és használható elméletek – ez a fő oka a rendszerkritikus baloldal mai kudarcainak
Mérce-interjú Kiss Viktor politológussal, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhely kutatójával, a Kívül/Belül – Egy új politikai logika című könyv szerzőjével. Kiss Viktor írásban válaszolt a kérdéseinkre. Kocsis Árpád: Ön a könyvében arról beszél, hogy a kívül és a belül kérdése amiatt lehet ma meghatározó, mert a posztmodern kapitalizmusban – amely „időről időre változtatja az arculatát” (19.) – „többé nem tudhatjuk,…
-
Régi és új forradalmak (2021)
A hagyományos baloldal akkor követett el végzetes (bár bizonyára elkerülhetetlen) hibát, amikor a forradalom negatív koncepciója mellett kötelezte el magát. Ebben nem kis szerepe volt magának Marxnak is. A negatív forradalomkép abból indul ki, hogy az átalakulás kétlépcsős folyamat, amelynek során először meg kell dönteni a kapitalizmust, majd később helyette be kell vezetni egy új gazdasági rendszert, és ki kell…
-
A konzervatív korszak illúziója (2021)
„A korszak egy szellemi természetű rend, egyfajta közös hangulat, ízlésvilág (…) A korszakot kulturális áramlatok, kollektív meggyőződések és társadalmi szokások adják. (…) Most ez a feladat áll előttünk, a [konzervatív] korszaképítés feladata” – mondta Orbán Viktor híres tusványosi beszédében 2018-ban. Ezzel a miniszterelnök rábólintott a hazai jobboldali elitcsoportok kulturális térfoglalási törekvéseire. A konzervatív oldalon alapvetően tekinthető meggyőződés, hogy a kultúrharc…
-
Pető Péter: Öt fontos könyv a Békemenet kapcsán
A depresszió a szabadság válságának a jele, az egész életünket a kapitalizmus versenylogikájának szolgálatába állítottuk, azért rohanunk workshopról tréningre, hogy fejlesszük magunkat, ez a hatékonysági vetélkedő lényegében beteggé tesz bennünket, mind többet szorongunk – néhány olyan állítás, amelyek kortárs társadalmi jelenségeket, illetve a világot működtető rendszereket bíráló kötetekből származnak. Egy történet a világról, amelyet öt könyv alapján mesélünk el (Békés…
-
Élet és forradalom – milyen legyen az ökopolitika új időszámítása? (2021)
Minden politikai mozgalom elsődleges elméleti kérdése, hogy hova helyezze el magát az időben. Ez a döntés határozza meg azután egész világképét és az általa választható stratégiákat egyaránt. Mint ismeretes, a hagyományos baloldal szereplői úgy gondolták, hogy tekintetüket a (nem is annyira távoli) jövőre emelhetik, amikor majd egy tökéletes, vagy legalábbis egy sokkal jobb világ válthatja fel a jelenlegit. Marx arról…
-
A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától
Orbán Viktor nagy húzása az volt 2015-ben, hogy egy pillanat alatt helyezte bele magát az apokaliptikus Belül pozíciójába, mondja Kiss Viktor politológus, aki szerint az új politikai logika nem felső és alsó társadalmi rétegek, hanem kívül és belül lévők között tesz különbséget. Aki belül van, egyszerre szorong a kizuhanástól és attól, hogy a Kívül néptömegei átveszik a helyét. Mihez kezd…
-
Úgy kell megváltoztatnunk a jelent, hogy a jövő nagyon-nagyon másképp nézzen ki!
Murray Bookchin Utopia, not futurism című előadásában futurizmusnak nevezi, amikor a jövőt a jelen előrevetett képének látjuk, amikor a jövőt csak úgy tudjuk elképzelni, mint a jelen folytatását; ekkor a radikális változás csak a „még többet” jelenti, magasabb kereseteket, nagyobb házakat – ilyenkor csak a jelen léptékét változtatjuk meg a jövőbe vetítve. Az utópia viszont azt jeleni, hogy az elképzelt…
-
Kívül/Belül – egy új politikai logika (Előnézet)
(A könyv Tartalomjegyzéke, Az új globális konfliktus (1-22.) és A falak politikája (161-177.) című fejezete, valamint a Felhasznált irodalom) Az elmúlt években újra felerősödtek a „nyugat alkonyát” prognosztizáló hangok a tudományban és a közéletben egyaránt. Vannak, akik civilizációs és kulturális összezavarodást, a liberalizmus túlsúlya által okozott értékvesztést és társadalmi széthullást látnak maguk körül. Mások az új nemzedékek elkényeztetését és elbutulását…
