ELŐSZÓ Egy Sugar Land nevű texasi kisvárost komoly kihívás elé állított a szelfik készítésének egyre inkább terjedő szokása. A problémát az jelentette, hogy a település főterén – hiába keresték az arra járók – semmi nem akadt, amivel fényképezkedhettek volna, így jobbára tanácstalanul és csalódottan odébbálltak. A város elöljárói gondoltak hát egyet és – kapva egy amatőr művész felajánlásán – elhatározták,…
-
-
Miért érdemes elolvasni? – 8 percben a könyvről
Mit takar a cím három szava? Hogyan illeszkedik ez a könyv a szerző életútjába? Mi az a posztmarxizmus és miért érdekes ez? Mit talál az olvasó a könyvben és miért érdemes elolvasni? Mit várhatunk egy ilyen könyvtől? És hogyan járulhat hozzá ez az egész a baloldali politikai gyakorlathoz? Antal Attilával és Kapelner Zsolttal beszélgettünk a könyv kapcsán arról, hogy mi…
-
“Kommunisták, mint mi magunk” Negri és Guattari a mikorpolitikáról
Az előadás ’68 egyik központi elméleti kérdésére keresi a választ: makro- vagy mikropolitika? Korunkban mennyiben bízhatunk még a politika hagyományos formáiban és mennyire lehetünk meg pártok, kormányok, erőszakszervezetek, média és képviseleti demokráciák nélkül? Mit hozott ebben a kérdésben 1968 és milyen megoldások, elméletek születtek ezzel kapcsolatban a későbbekben? A Társadalomelméleti Műhely két napos Nyári Egyeteme július elején lesz, témája…
-
Konok Péter és Kiss Viktor – 1968 és eszméi (videóval)
1968 annak a szimbolikus éve volt, amikor megszületett egy új baloldal a régi helyett. Ez az év egy új szereplőt hozott, amely után mind a szociáldemokrácia, mind a marxizmus alappozíciója megváltozott. 68 újdonságát talán akkor érthetjük meg, ha feltesszük a kérdést, hogy melyek voltak azok s szereplők, amelyek először voltak jelen a forradalmak színpadán – nem csak a diákokat, hanem…
-
Ideológia, kritika, posztmarxizmus: a baloldal új korszaka felé
Új könyvem előzetese már a Napvilág Kiadó oldalán olvasható. “Ez a könyv sajátos szempontból mutatja be a poszt-marxizmus eltelt fél évszázadát. Az irányzattal foglalkozó munkák közül elsőként állítja a rekonstrukció középpontjába azt a tényt, hogy az ideológia kérdésköre vált a poszt-marxizmus egyik meghatározó témájává. A szerző bemutatja, miért éppen az ideológiakritika nézőpontjaitól remélték a radikális-forradalmi politika újraalapozásának esélyét azok, akik…
-
Politika a Spektákulum korában – Debord, Kellner, Baudrillard (2016)
TELJES SZÖVEG A tanulmány kiindulópontja szerint a radikális társadalomkritika napjainkban tapasztalható elbizonytalanodásának okai között központi helyet foglal el a „valóság válságának” problematikája. A radikális társadalomkritika egyik első számú politikaelméleti pillére az ideológia látszat-valóság modellje volt. A látszat eszerint ideológiakritikai fogalom: eredetileg azokat a tapasztalatokat, gondolatokat, képeket és érzületeket jelenti, amelyekre az adott kor önmagával kapcsolatos illúziói épülnek – ezek fontos…
-
Változtasd meg a világot a hatalom akarása nélkül
„A hatalmat nem megszerezni kell, hanem figyelmen kívül hagyni” – köszön vissza Holloway könyvének szinte minden oldaláról az új évezred első évtizedének talán egyik leginspirálóbb radikális jelszava. A poszthatvannyolcas ultrabaloldal, a mexikói zapatizmus, a dél-amerikai tiltakozó kezdeményezések, az alterglobalizációs mozgalmak, az arab tavasz, vagy napjainkban a spanyol Indignado és a kurd autonómia küzdelem csak a leglátványosabbak voltak azoknak a kezdeményezéseknek…
-
"Tudják, de mégis teszik" – Slavoj Zizek és a kapitalizmus, mint ideológia (2014)
TELJES SZÖVEG Slavoj Zizek napjaink egyik legnépszerűbb filozófusa és kultúrkritikusa, a radikális baloldal egyik első számú teoretikusa. Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy a zizeki életművet egy sajátos kiindulópontból rekonstruálja: állításom szerint ugyanis annak középpontjában a hagyományos marxista ideológiakritikai pozíció „marxofreudista” újraalapozása áll. Zizek szerint a hagyományos marxista elméletben alapvető jelentőséggel bír az „ész cselének” (cunning of reason) hegeli-marxi-engelsi koncepciója,…
-
Hat tézis az ideológiáról (2010)
TELJES SZÖVEG 1. A hatalom nagyítója és a radikalizmus Én a magam részéről mindenképpen passzivista vagyok abban az értelemben, hogy rendkívüli gyanakvással fogadtam eddig is azokat, akik az „aktivizmus” kifejezést valamifajta aktívkodás értelmében használták. Valójában úgy vélem, hogy ez a rossz beidegződés a hetvenes-nyolcvanas évekből maradt vissza. Akkoriban a kelet-európai radikális értelmiségi-művész-aktivista réteg szinte belekényszerült a resistance egy sajátos formájába.…
-
A leértékelt társadalom (2008)
TELJES SZÖVEG Az új évezred első évtizedének végére – hosszas és fáradságos munkával – hasonló helyzetbe kormányoztuk magunkat, mint az előző rendszer párt- és bürokratikus elitjei a nyolcvanas évek második felére. A kései Kádár-korszak ideológiai-szellemi agóniája hajdanán a rendszer központi törekvéseinek folytatását éppúgy lehetetlenné tette, mint az irányváltást s ezek felülvizsgálatát. Ezzel párhuzamosan pedig a társadalomban ellenőrizhetetlen és egészségtelen ideológiai…
