Az igazán nagy változások még csak most következnek
INTERJÚ A világ jelenleg alapvető tévedésben van: azt gondolják, hogy hatalmas változásokon mentünk keresztül az elmúlt évtizedekben, miközben nem veszik észre, hogy az igazán forradalmi átalakulások csak most következnek. Ha megfigyeljük, ma a munkavállalók nagy része a szolgáltató, az informatikai, a szórakoztató, a logisztikai-értékesítő szektorokban dolgozik. Ez nem véletlen. A technológiai fejlődés hatására... Read More
A jobboldali radikalizmus ideológiája
INTERJÚ A Jobbiknak minden esélye megvan arra, hogy a mai kor Fidesze legyen, mert a magyar politikában egyedül ő beszéli a fiatalok nyelvét, rajta kívül egyetlen pártnak sincs mondandója a 30 alattiaknak, állítja Kiss Viktor politológus, a Zsigmond Károly Főiskola adjunktusa, aki szerint a radikális jobboldalról egészen másképp kellene gondolkodni, mint eddig. A nemzeti radikalizmus jó ideje része politikai életünknek, és... Read More
A Megasztártól az osztályharcig
„Immáron heteken át nézheti ország-világ, ahogy a (mély)szegénység és depriváció bugyraiból előbújó (szub)proletariátust megalázzák, lenézik és hahotázás tárgyává teszik. Ahogy az elit tagjai összekacsintanak a tévénézők millióival: „eszméletlen, kik nem jelentkeztek ide”. Az extrém, a legalja, a suttyóság, a fogyatékosság, a csúnyaság kifigurázása azt a látszatot kelti, hogy a „tisztelt zsűri”,... Read More
A fogyasztás ideológiája Kelet-Európában
A fogyasztói ideológia tehát leginkább abban különbözik a piacitól, hogy az általa reprezentált kapitalizmusban nem a gazdasági-munkaerőpiaci-önmegvalósítási siker számít az emberi sikernek, a maga társadalmi, életmódbeli, élmény és fogyasztási bizonyosságaival. Hanem a gazdasági-munkaerőpiaci pozíció csak az egyik lehetséges eszköz a fogyasztás és felhalmozás növeléséhez, amik az emberi-társadalmi siker szinonimái,... Read More
Válságipar
A modern kapitalizmusban ma már egy krízis sem jöhet létre úgy, hogy bizonyos tőkés körök ne húznának hasznot belőle. Válság és termelés különös dialektikája adja napjaink kapitalizmusának szerkezeti alapját. Ha a mai kapitalizmust meg akarjuk érteni, szembesülnünk kell azzal, hogy jelenleg már nem csak a manipulációs folyamat által keltett “álszükségletek” adják az értékesítési folyamat lényegét. Már az... Read More
Hat tézis az ideológiáról
1. A hatalom nagyítója és a radikalizmus Én a magam részéről mindenképpen passzivista vagyok abban az értelemben, hogy rendkívüli gyanakvással fogadtam eddig is azokat, akik az „aktivizmus” kifejezést valamifajta aktívkodás értelmében használták. Valójában úgy vélem, hogy ez a rossz beidegződés a hetvenes-nyolcvanas évekből maradt vissza. Akkoriban a kelet-európai radikális értelmiségi-művész-aktivista réteg szinte... Read More
A semmi esztétizálása
„Önmagában működésképtelen volna az az ideológia, amely egyéni ígéretekkel a társadalmi embert elkábítja, így koordinálja a konkrét és autonóm egyént. Szükséges a konkrét egyén önfeladása, az, ahogyan az emberek az életükben jelentkező rosszat, a reménytelent, a negatívumokat, s főképpen saját céljaiknak, vágyaiknak, érzéseiknek és törekvéseiknek a nagyon is korlátozott voltát kezelik. A semmi esztétizálásának... Read More
A nyugat alkonya?
„A problémák oka, hogy két megingathatatlan hittételre épül a centrumországokban az össztársadalmi ideológia. Ian Birchall írja, hogy 1956 azért volt az „új baloldal” szülőhelye, mert széttörött két alapvető axióma: hogy örökké „úgy marad” a nyugati és keleti blokk (Budapest), és hogy a „nyugati nagyhatalmak” akarata megingathatatlan (Szuez). A mai nyugati polgár szintén hasonló „önbecsapásban” vesz... Read More
A történelemből kizárt ember
„Negyven év távlatából visszatekintve mégiscsak látszanak azok a kikristályosodási pontok, amelyek körül „kicsapódott” a forrongások tényleges radikális tartalma. S ha mi tényleg a „revolutionary 68”-at keressük, akkor éppen ez a desztillált és tükörre csapódó tiszta víz hiányzik a poharunkból. Olybá tetszik, hogy minden ellentmondás és sokszínűség ellenére mégis beazonosítható két témakör, vagy érzésvilág,... Read More
Az utópia védelmében
JOBBOLDALI UTÓPIZMUS, BALOLDALI UTÓPIZMUS Az utópia az elmúlt évszázad közgondolkodásában igen pejoratív kifejezéssé vált: általában a megvalósíthatatlan szinonímájaként használták. A jóléti állam ennek nevében kereste a létező világok legjobbikát a lehetséges világok legjobbika helyett. A neoliberális és technokrata ideológia a reálpolitika szükségességére hivatkozott a nagy víziókkal szemben, az utópistákat... Read More
