• Full text,  Válogatott tanulmányok

    Tudják, de mégis teszik – Slavoj Zizek és a kapitalizmus, mint ideológia (2014)

    ELŐZETES Slavoj Zizek napjaink egyik legnépszerűbb filozófusa és kultúrkritikusa, a radikális baloldal egyik első számú teoretikusa. Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy a zizeki életművet egy sajátos kiindulópontból rekonstruálja: állításom szerint ugyanis annak középpontjában a hagyományos marxista ideológiakritikai pozíció „marxofreudista” újraalapozása áll. Zizek szerint a hagyományos marxista elméletben alapvető jelentőséggel bír az „ész cselének” (cunning of reason) hegeli-marxi-engelsi koncepciója, amely…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    Hat tézis az ideológiáról (2010)

    TELJES SZÖVEG 1. A hatalom nagyítója és a radikalizmus Én a magam részéről mindenképpen passzivista vagyok abban az értelemben, hogy rendkívüli gyanakvással fogadtam eddig is azokat, akik az „aktivizmus” kifejezést valamifajta aktívkodás értelmében használták. Valójában úgy vélem, hogy ez a rossz beidegződés a hetvenes-nyolcvanas évekből maradt vissza. Akkoriban a kelet-európai radikális értelmiségi-művész-aktivista réteg szinte belekényszerült a resistance egy sajátos formájába.…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    A leértékelt társadalom (2008)

    TELJES SZÖVEG Az új évezred első évtizedének végére – hosszas és fáradságos munkával – hasonló helyzetbe kormányoztuk magunkat, mint az előző rendszer párt- és bürokratikus elitjei a nyolcvanas évek második felére. A kései Kádár-korszak ideológiai-szellemi agóniája hajdanán a rendszer központi törekvéseinek folytatását éppúgy lehetetlenné tette, mint az irányváltást s ezek felülvizsgálatát. Ezzel párhuzamosan pedig a társadalomban ellenőrizhetetlen és egészségtelen ideológiai…

  • Full text,  Kiemelt,  Kutatásaim,  Válogatott tanulmányok

    Lázadás, vagy forradalom? 68-ról a nosztalgián túl (2008)

    Ahogyan az várható is volt, az elmúlt hónapokban igencsak megszaporodtak a negyven évvel ezelőtti eseményekre emlékező írások és riportok a médiában. Mintha a kultúripar nem csak 1968-at, de 68 emlékezetét is integrálta volna. Talán ennek is köszönhető, hogy a különböző jubileumi emlékezések szinte mindegyike a Che Guevara-pólók perspektívájából tekinti a történteket: büszkén állítva az elkorcsosult jelennel szembe a diáklázadások nagyszerű…

  • Full text

    A WIW-REJTÉLY: A NAGY ÜZLET ÉS A KÖZÖSSÉGISÉG JÖVŐJE

      A hazai internet legnagyobb „közösségi” oldala az elmúlt hetekben meghatározó jubileumhoz érkezett: a regisztrált tagok száma elérte a hétszázötvenezret. A közelmúltban azonban még egy fontos esemény történt az oldal életében: a felhasználók mindegyike értesülhetett a nagy hírről, miszerint az óriási sikerre való tekintettel a hazai tele- és infókommunikáció legtőkeerősebb cégcsoportja megvásárolta a portált, de ne aggódjanak – üzenték –…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    A technológiák rendszere – az érték problémája a posztmodern kapitalizmusban (2005)

    Minden kétséget kizárólag új korszak határához érkeztünk: a technika időszaka után a technológia időszaka visszavonhatatlanul megérkezni látszik. Ha a különbséget plasztikusan akarnánk megfogalmazni a két periódus között, a technika és a technológia gyökeresen másfajta gondolkodásmódja közötti különbséget kellene valamiképpen megragadnunk. Olyasmiről van szó a technológia kapcsán, mint a régi időkben a vallásos-keresztény világkép esetében: ahol az emberek egész életüket a…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    A hunédzser – a huszonévesek és a mai kapitalizmus legitimációs fordulata (2004)

    A nyugati társadalmakat a fiatalosság imázsai után az „infantilizáció” jelenségei árasztják el, egyértelmű jeleként annak, hogy az ifjúság már nem csak a megújulásra való képesség, a lázadás, vagy a vitalitás „szimbóluma”, hanem a modern világ egyenrangú elszenvedője és alakítója is egyben. (Danesi, 2003) A fejlett kapitalista országok „ifjúságszociológiai” szakirodalma egészen új fogalmaktól hangos – a napjainkban lezajló mélyebb társadalmi átalakulások…

  • Full text

    Az utópia védelmében

    JOBBOLDALI UTÓPIZMUS, BALOLDALI UTÓPIZMUS   Az utópia az elmúlt évszázad közgondolkodásában igen pejoratív kifejezéssé vált: általában a megvalósíthatatlan szinonímájaként használták. A jóléti állam ennek nevében kereste a létező világok legjobbikát a lehetséges világok legjobbika helyett. A neoliberális és technokrata ideológia a reálpolitika szükségességére hivatkozott a nagy víziókkal szemben, az utópistákat a valóságtól elrugaszkodott álmodozóknak, vagy egyenesen szélsőségeseknek tekintették…  A mai…