• Kiemelt

    Az alterglobalizációs mozgalom és a szabadkereskedelmi világrend elleni harc

    A Tanácstalan Köztársaság című rendezvénysorozat második előadásán arról beszéltem, hogy mit tanulhatunk ma az alterglobalizációs mozgalmaktól. Az előadás első részében amellett érveltem, hogy ezek a mozgalmak csak politikai mozgalomként érthetők meg, vagyis azt kell megérteni, hogy miért éppen 1999 késő őszén születtek meg. Kik voltak az ellenfelei és mi hozta össze a korábban is jelen lévő különféle szereplőket. A reflexív…

  • Válogatott tanulmányok

    A politika visszatérése? Chantal Mouffe és a baloldali populizmus

    ELŐZETES „A baloldal/jobboldal felosztás végéről szóló mese már jó ideje velünk él.” – mondja Chantal Mouffe The Radical Centre: a Politics without Adversary1 című tanulmányában. A kilencvenes évektől a politika új formája jött létre a nyugati társadalmakban, amely a demokráciát nem a versengő alternatívák, hanem a konszenzus terepének tekinti, amely tagadja mindenfajta hatalmi viszony relevanciáját és a politikát antagonisztikus szembenállás…

  • Full text,  Kiemelt

    Rabszolgatörvény – a második esély

    A balliberális közvélemény legfontosabb élménye 2018-ban az volt, hogy a szabadon működő sajtótermékek és civil szervezetek egyre kisebb száma, a közigazgatási bíróságok létrehozása, a parlamenti tevékenység teljes kiüresítése, a mind nyíltabb és gátlástalanabb oligarchia-építés és korrupció, valamint az oktatás, a tudomány, a művészet területén zajló kulturkampf önmagukban nem képesek kirobbantani a széles társadalmi ellenállást, csak egy viszonylag szűk politizáló réteg…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    A poszt-hatvannyolcas szituáció – és ami utána következik (2018)

    TELJES SZÖVEG 1968 ötvenedik évfordulójára – úgy tetszik – túljutottunk az aktualizálási kísérletek, a könnyes szemű visszaemlékezések és a politikai mítoszteremtési próbálkozások időszakán. Helyüket a poszt-hatvannyolcas szituáció körüli viták vették át – köszönhetően elsősorban annak, hogy az új jobboldal sok tekintetben a fél évszázaddal ezelőtti eseményeket tette meg bűnbakká napjaink problémáival kapcsolatban. Jól ismert, hogy a jelenleg is zajló jobboldali-konzervatív…

  • Kiemelt

    Miért érdemes elolvasni? – 8 percben a könyvről

    Mit takar a cím három szava? Hogyan illeszkedik ez a könyv a szerző életútjába? Mi az a posztmarxizmus és miért érdekes ez? Mit talál az olvasó a könyvben és miért érdemes elolvasni? Mit várhatunk egy ilyen könyvtől? És hogyan járulhat hozzá ez az egész a baloldali politikai gyakorlathoz? Antal Attilával és Kapelner Zsolttal beszélgettünk a könyv kapcsán arról, hogy mi…

  • Kiemelt

    Lekéstük a populizmus vonatát

    A hazai ellenzéki nyilvánosságban a populizmus kifejezése hatalmas karriert futott be az elmúlt években. Sikerét annak köszönhette, hogy képes volt átvenni azt a szerepet, amit korábban a „fasiszta”, az „antiszemita”, vagy a „kommunista” szitokszavak töltöttek be: a hegemón pozícióban lévő liberális elitcsoportok által elfogadhatatlannak és veszélyesnek tartott politikai alternatívák és szereplők megjelölését és szalonképtelenné tételét. A populizmus témáját elsősorban azok…

  • Kiemelt

    Ideológia, kritika, posztmarxizmus: a baloldal új korszaka felé

    Új könyvem előzetese már a Napvilág Kiadó oldalán olvasható. “Ez a könyv sajátos szempontból mutatja be a poszt-marxizmus eltelt fél évszázadát.  Az irányzattal foglalkozó munkák közül elsőként állítja a rekonstrukció középpontjába azt a tényt, hogy az ideológia kérdésköre vált a poszt-marxizmus egyik meghatározó témájává. A szerző bemutatja, miért éppen az ideológiakritika nézőpontjaitól remélték a radikális-forradalmi politika újraalapozásának esélyét azok, akik…

  • Kiemelt

    Mit kezdjen egy baloldali a barbárság korában?

    Mészáros Istvánt alapvetően nem szerette a nyugati balos értelmiségiek és politikusok nagy része, de – mondhatjuk a történelmi hűség kedvéért – ez legalább teljes mértékben kölcsönös volt. Mészáros ugyanis nem az objektív körülményeket, hanem őket tette felelőssé a baloldali mozgalmak évtizedek óta tartó válságáért.   A nyugati baloldaliakat, szociáldemokratákat és demokratákat egyik interjújában egyenesen Miki egér szocialistáknak nevezte. Úgy gondolta,…

  • Hallgatók

    Van-e haladás a történelemben – kerekasztal-beszélgetés a PTI-ben (videó)

    A haladás a modern történelem- és társadalomfelfogás kulcsfontosságú eleme. Nem csupán az emberi lét körülményeinek fokozatos javulását jelenti, hanem annak lehetőségét, hogy tudatos cselekvéssel ezt előmozdítsuk és a társadalmi folyamatokat az általunk kívánatosnak tartott, természetesen haladó irányba befolyásoljuk. A haladás eszméje mozgósító erejű volt a modern kor szinte minden nagy változása során, a felvilágosodástól a 19. századi polgári átalakulásokon át…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)

    TELJES SZÖVEG A kétezres évek első éveiben heves és egymás alapvető megkérdőjelezésétől sem mentes polémia bontakozott ki Slavoj Žizek és Ernesto Laclau között a populizmus kérdése kapcsán. Ebben a tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy a két szerző elméleti pozícióját rekonstruáljam. Kiindulópontom szerint a vita kontextusát a marxizmus politikaképének válsága adja, alapkérdése az volt, hogy az úgynevezett „osztályizmus” elvetésével párhuzamosan az…