A jobboldali radikalizmus ideológiája

INTERJÚ A Jobbiknak minden esélye megvan arra, hogy a mai kor Fidesze legyen, mert a magyar politikában egyedül ő beszéli a fiatalok nyelvét, rajta kívül egyetlen pártnak sincs mondandója a 30 alattiaknak, állítja Kiss Viktor politológus, a Zsigmond Károly Főiskola adjunktusa, aki szerint a radikális jobboldalról egészen másképp kellene gondolkodni, mint eddig. A nemzeti radikalizmus jó ideje része politikai életünknek, és... Read More

Csatlakozás után, globalizáció közben

Másodszor is áldozatokat kéne hoznunk, másodszor is újra kéne kezdenünk, másodszor is hasonulnunk kéne egy világhoz, hogy élvezhessük egyre kétségesebb áldásait. „A „nyugat” megváltozott. Kelet-Európa pedig, amely az elmúlt tizenöt évben annak nevében hozta meg áldozatait, hogy „csatlakozása” elhozza boldogulását, most kimerülten figyel az újabb felszólításra. A „nyugati integráció” folyamata csak a „globális... Read More

Hat tézis az ideológiáról

1. A hatalom nagyítója és a radikalizmus Én a magam részéről mindenképpen passzivista vagyok abban az értelemben, hogy rendkívüli gyanakvással fogadtam eddig is azokat, akik az „aktivizmus” kifejezést valamifajta aktívkodás értelmében használták. Valójában úgy vélem, hogy ez a rossz beidegződés a hetvenes-nyolcvanas évekből maradt vissza. Akkoriban a kelet-európai radikális értelmiségi-művész-aktivista réteg szinte... Read More

A kétpólusú világtól a terrorizmus-ellenes háború ideológiájáig

A társadalmiság radikális felül kerekedése az ember fölött a felszabadulást követelte – s ennek egyetlen módja a tagadás és a kilépés valamifajta kombinációja volt. A kritikai gondolkodás (egyfajta posztmarxizmusként) ennek nevében értelmezte át a munkásmozgalom politikai tradícióit is: az elégedetlenség, a nyomor, az embertelen lét, a gürcölés alternatíváinak pozitív megfogalmazása helyett az ezektől való... Read More

A nyugat alkonya?

„A problémák oka, hogy két megingathatatlan hittételre épül a centrumországokban az össztársadalmi ideológia. Ian Birchall írja, hogy 1956 azért volt az „új baloldal” szülőhelye, mert széttörött két alapvető axióma: hogy örökké „úgy marad” a nyugati és keleti blokk (Budapest), és hogy a „nyugati nagyhatalmak” akarata megingathatatlan (Szuez). A mai nyugati polgár szintén hasonló „önbecsapásban” vesz... Read More

Az identitáskeresés tétje a globalizáció korában

„És ezért nem értik meg, hogy az identitáskeresés tétje éppen a globalizáció korában nem az állam mérete, a tradíció továbbvitele, a bezárkózás és kirekesztés, a homogenitás és erő, a bűnbak és a démon kijelölése – hanem a társadalom fő vágyának, a szolidaritás új útjainak kitaposása. Hiszen a globalizáció kapitalizmusához való sikeres alkalmazkodás egyéni útjait nagy mennyiségben nyitja meg a rendszer,... Read More

Az utópia védelmében

JOBBOLDALI UTÓPIZMUS, BALOLDALI UTÓPIZMUS   Az utópia az elmúlt évszázad közgondolkodásában igen pejoratív kifejezéssé vált: általában a megvalósíthatatlan szinonímájaként használták. A jóléti állam ennek nevében kereste a létező világok legjobbikát a lehetséges világok legjobbika helyett. A neoliberális és technokrata ideológia a reálpolitika szükségességére hivatkozott a nagy víziókkal szemben, az utópistákat... Read More

Mi a posztmodern utópia?

„A globális kiszolgáltatottság és a saját civilizációnktól-kultúránktól való függés kétségtelenül nap mint nap termeli a maga negatív energiáit. A posztmodern utópia lényege pedig éppen az, hogy megkísérli ezeket azon pillanatokba koncentrálni, amelyekben a létezőn belül látszik lehetségesnek a létező egészen más minősége. Ez az utópia nem rokon a hajdani géprombolók negatív érzelemvilágával, akik saját... Read More