• Hallgatók

    Megjelent: A hatalom ködében

    A hatalom ködében könnyű szem elől téveszteni az igazságot. De talán az sem biztos, hogy van kiút a ködből. Mióta kiderült, hogy a történelem vége csak egy illúzió volt, s biztonságosnak hitt világunk újabb és újabb fenyegetésekkel szembesül, a politikai realizmus régi kérdései újra aktuálissá váltak. Bízhatunk-e abban, hogy az igazság végül győzedelmeskedik? Létrehozható-e egy olyan politikai rendszer, amely képes…

  • Válogatott tanulmányok

    Antonio Negri és a posztmodern forradalom (2016)

    ELŐZETES Nem az a kérdés, hogy szükség van-e a politika realista szemléletére – mondja Antonio Negri a Multitude utolsó lapjain, a radikális demokratikus politikai stratégia problematikája kapcsán – hanem, hogy hányféle politikai realizmus létezik egy időben? „A politikai realizmus túl gyakran kapcsolódik konzervatív, vagy reakciós világképekhez olyan fogalmi alapokon, mint az erő, a hegemónia, vagy a szükségszerűség. Thuküdidész dialógusától Churchill…

  • Full text,  Kiemelt

    A bevándorlók és a globális baloldal születése – Kettős Mérce

    Cikksorozatot indított a Kettős Mérce WTF baloldal (Mi az a baloldal? Kell-e baloldal? Mi lesz a baloldal?) címen, amelyben azt az egyszerűnek tűnő kérdést tesszük fel, hogy mi a baloldal ma Magyarországon, az Unióban, a világban. (Az eddig megjelent írásokat lásd itt.) A sorozat hetedik részében Kiss Viktor  politológus, ideológiakutató azt állítja, hogy a baloldal legfőbb feladata az, hogy olyan…

  • Kiemelt

    Tudják, de mégis teszik… – VIDEÓ

    Mostanra megváltozott a szituáció, nem írható le többé a helyzet úgy, hogy a társadalom tagjai el vannak hülyítve. A mai korszak tudata kritikai tuda és éppen arról szólnak a mai politikai kérdések, hogy hogyan van, hogy miközben mindenki tudja mi a helyzet, miközben mindenki tudja, milyen a kapitalizmus és a világ, ez a baloldal számára mégsem hoz semmilyen reményeket, vagy…

  • Full text,  Kiemelt

    Elzúgtak forradalmai – a magyar belpolitika és a kívül-belül globális logikája

      Be kell fejezni a mellébeszélést.   Az a széles koalíció, amely Orbán Viktor ellenségeiből és ellenfeleiből verbuválódott, a legutóbbi időközi választáson győzelmet aratott. Prominensei már egyenesen arról nyilatkoznak, hogy ezzel ráléptek a „kétharmad lebontásának” útjára. Ez azonban minden tekintetben önbecsapás. Önbecsapás, hogy az ideális „baloldali” jelölt nem akar semmit, nem tartozik senkihez és nem rendelkezik személyiséggel. Önbecsapás, hogy a…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    Tudják, de mégis teszik – Slavoj Zizek és a kapitalizmus, mint ideológia (2014)

    ELŐZETES Slavoj Zizek napjaink egyik legnépszerűbb filozófusa és kultúrkritikusa, a radikális baloldal egyik első számú teoretikusa. Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy a zizeki életművet egy sajátos kiindulópontból rekonstruálja: állításom szerint ugyanis annak középpontjában a hagyományos marxista ideológiakritikai pozíció „marxofreudista” újraalapozása áll. Zizek szerint a hagyományos marxista elméletben alapvető jelentőséggel bír az „ész cselének” (cunning of reason) hegeli-marxi-engelsi koncepciója, amely…

  • Full text,  Kiemelt

    A kihívások tömegével és igen gyorsan törnek ránk

    Magyarországon az utóbbi hónapokban mintha keményebben jelen lenne a valódi baloldal a közéletben. TGM, Krausz Tamás és Szalai Erszébet is kiváló írásokkal jöttek elő. Elképzelhető, hogy erősödni fog a határozottabban marxista irányzat a hazai értelmiségi palettán? KV: Idehaza az elmúlt évtizedekben három nagyobb impulzusa volt a marxista baloldali szellemi életnek. Az első a rendszerváltás éveiben a Krausz Tamás nevével fémjelzett…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    A politika logikái – Ernesto Laclau és az ideológiakritika reorganizációja (2014)

    TELJES SZÖVEG Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy Ernesto Laclau elméleti rendszerét az általánosnak tekinthető diskurzuselméleti megközelítés helyett az ideológia kérdéskörének középpontba állításával rekonstruálja. Álláspontom szerint ugyanis Laclau teoretikus projektjének centrumában a marxizmus dekonstrukciója áll, amely azzal az eredménnyel zárul, hogy a sztálinizmus rémtetteihez vezető és napjainkban inadekváttá vált radikális baloldali politika alapvetően nem más, mint a marxizmus sajátos ideológiakritikai…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    Hat tézis az ideológiáról (2010)

    TELJES SZÖVEG 1. A hatalom nagyítója és a radikalizmus Én a magam részéről mindenképpen passzivista vagyok abban az értelemben, hogy rendkívüli gyanakvással fogadtam eddig is azokat, akik az „aktivizmus” kifejezést valamifajta aktívkodás értelmében használták. Valójában úgy vélem, hogy ez a rossz beidegződés a hetvenes-nyolcvanas évekből maradt vissza. Akkoriban a kelet-európai radikális értelmiségi-művész-aktivista réteg szinte belekényszerült a resistance egy sajátos formájába.…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    Szerep és szocializmus – az alternatíva politikája (2009)

    „TÖBBNEK KELL LENNÜNK ÖNMAGUNKNÁL” TELJES SZÖVEG A szocializmus valamifajta romantikus válfaja nem véletlenül oly csábító a kelet-európai értelmiség számára évszázadnyi ideje. Régiónkban ugyanis a szükségszerűen kritikus és renitens entellektüel-lét (ismert történelmi hányattatottságunk körülményei közepette) nem egyszerűen gondolkodásmód, nem egyszerűen politikai-szellemi elkötelezettség, de tradicionálisan életforma és egzisztenciális, morális válasz és választás is egyben. Az elhivatott és meggyőződéses baloldali-kritikus gondolkodó, művész, forradalmár,…