Mit takar a cím három szava? Hogyan illeszkedik ez a könyv a szerző életútjába? Mi az a posztmarxizmus és miért érdekes ez? Mit talál az olvasó a könyvben és miért érdemes elolvasni? Mit várhatunk egy ilyen könyvtől? És hogyan járulhat hozzá ez az egész a baloldali politikai gyakorlathoz? Antal Attilával és Kapelner Zsolttal beszélgettünk a könyv kapcsán arról, hogy mi…
-
-
Interjú Békés Mártonnal baloldalról, jobboldalról, tudományról, kultúrharcról
Miről szól a jobboldali médiában dúló kultúrharc? Mit hiányol a mai konzervatív értelmiségből? Mi tesz rendszerré egy politikai rendszert, és mikortól válik korszakká? Interjú aTerror Háza Múzeum kutatási igazgatójával. Egy éve írta meg a Tihanyi téziseket, amit a legújabb magyarországi kultúrharc alapdokumentumaként emlegetnek. Ebben azt írta, hogy a 2018-as országgyűlési választásnak az a tétje, hogy „korszak lesz-e a rendszerből”. Mi…
-
Konok Péter és Kiss Viktor – 1968 és eszméi (videóval)
1968 annak a szimbolikus éve volt, amikor megszületett egy új baloldal a régi helyett. Ez az év egy új szereplőt hozott, amely után mind a szociáldemokrácia, mind a marxizmus alappozíciója megváltozott. 68 újdonságát talán akkor érthetjük meg, ha feltesszük a kérdést, hogy melyek voltak azok s szereplők, amelyek először voltak jelen a forradalmak színpadán – nem csak a diákokat, hanem…
-
Ideológia, kritika, posztmarxizmus: a baloldal új korszaka felé
Új könyvem előzetese már a Napvilág Kiadó oldalán olvasható. “Ez a könyv sajátos szempontból mutatja be a poszt-marxizmus eltelt fél évszázadát. Az irányzattal foglalkozó munkák közül elsőként állítja a rekonstrukció középpontjába azt a tényt, hogy az ideológia kérdésköre vált a poszt-marxizmus egyik meghatározó témájává. A szerző bemutatja, miért éppen az ideológiakritika nézőpontjaitól remélték a radikális-forradalmi politika újraalapozásának esélyét azok, akik…
-
Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)
TELJES SZÖVEG A kétezres évek első éveiben heves és egymás alapvető megkérdőjelezésétől sem mentes polémia bontakozott ki Slavoj Žizek és Ernesto Laclau között a populizmus kérdése kapcsán. Ebben a tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy a két szerző elméleti pozícióját rekonstruáljam. Kiindulópontom szerint a vita kontextusát a marxizmus politikaképének válsága adja, alapkérdése az volt, hogy az úgynevezett „osztályizmus” elvetésével párhuzamosan az…
-
Politika a Spektákulum korában – Debord, Kellner, Baudrillard (2016)
TELJES SZÖVEG A tanulmány kiindulópontja szerint a radikális társadalomkritika napjainkban tapasztalható elbizonytalanodásának okai között központi helyet foglal el a „valóság válságának” problematikája. A radikális társadalomkritika egyik első számú politikaelméleti pillére az ideológia látszat-valóság modellje volt. A látszat eszerint ideológiakritikai fogalom: eredetileg azokat a tapasztalatokat, gondolatokat, képeket és érzületeket jelenti, amelyekre az adott kor önmagával kapcsolatos illúziói épülnek – ezek fontos…
-
Marx újratöltve: hegemónia-elmélet a Kommunista Kiáltványban (2014)
TELJES SZÖVEG A marxi hegemónia-elmélet kapcsán hasonló problémával találjuk magunkat szemben, mint számtalan más fontos kérdéssel a német gondolkodó életműve kapcsán. Thomas R. Bates helyesen állapítja meg, hogy a fő nehézség abban rejlik, hogy mivel a hegemónia fogalmát maga Marx nem használta, inkább beszélhetünk értelmezői tradíciókról, mint szigorúan vett rekonstrukcióról a kérdéskört illetően. Bates jól látja az ebben a helyzetben…
-
A teljesség politikája – Fogyatékosdiskurzusok és a normalitás ideológiája Magyarországon (2013)
TELJES SZÖVEG Napjainkban hatalmas változások zajlanak Magyarországon a fogyatékosokkal kapcsolatos intézményi struktúrákban és a velük kapcsolatos jogi szabályozókban és társadalmi attitűdökben. Mára az úgynevezett „orvosi modell” mellett egyre inkább polgárjogot nyer az angolszász világban évtizedekkel ezelőtt lezajló emberi jogi mozgalmi hullám eredményeként megszületett „társadalmi modell” a sérült emberekhez való professzionális és politikai viszonyulás kapcsán.1 Fontos változások zajlanak a hagyományos nagy…
-
Az ideológia négy klasszikus marxista felfogása (2010)
TELJES SZÖVEG A klasszikus marxizmus négy, sok tekintetben egymásnak ellentmondó, más szempontból egymást metsző elméleti irányt tekintett Marx ideológiaelméleteiből levezethetőnek. Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy e négy ideológia-nézőpont rekonstrukciója során nem négy egymástól elhatárolható, egymásról különböző természetű folyamatról van szó, tehát hogy ezek nem modellek a szó tudományos értelmében. Az ideológiának (1) hamis tudatként, (2) felépítményként, (3) világnézetként és…
-
Szerep és szocializmus – az alternatíva politikája (2009)
„TÖBBNEK KELL LENNÜNK ÖNMAGUNKNÁL” TELJES SZÖVEG A szocializmus valamifajta romantikus válfaja nem véletlenül oly csábító a kelet-európai értelmiség számára évszázadnyi ideje. Régiónkban ugyanis a szükségszerűen kritikus és renitens entellektüel-lét (ismert történelmi hányattatottságunk körülményei közepette) nem egyszerűen gondolkodásmód, nem egyszerűen politikai-szellemi elkötelezettség, de tradicionálisan életforma és egzisztenciális, morális válasz és választás is egyben. Az elhivatott és meggyőződéses baloldali-kritikus gondolkodó, művész,…
