• Full text,  Kiemelt

    Rabszolgatörvény – a második esély

    A balliberális közvélemény legfontosabb élménye 2018-ban az volt, hogy a szabadon működő sajtótermékek és civil szervezetek egyre kisebb száma, a közigazgatási bíróságok létrehozása, a parlamenti tevékenység teljes kiüresítése, a mind nyíltabb és gátlástalanabb oligarchia-építés és korrupció, valamint az oktatás, a tudomány, a művészet területén zajló kulturkampf önmagukban nem képesek kirobbantani a széles társadalmi ellenállást, csak egy viszonylag szűk politizáló réteg…

  • Kiemelt

    Amit Marxról tudni érdemes – megjelent a könyv

    “Marx személyisége és életműve az elmúlt évtizedekben számtalan interpretáció, irányzat és iskola számára kínált kiindulópontot és jelentett inspirációt. Ebben a könyvben a szerzők arra tettek kísérletet, hogy számba vegyék: ezek közül melyek azok, amelyek a 21. század kezdetén jelen vannak, amelyek tehát ténylegesen hatnak a kritikai társadalomtudományokban és meghatározók a baloldali politikában.” – fogalmaznak a könyv szerkesztői előszavukban. A kötet…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    A poszt-hatvannyolcas szituáció – és ami utána következik (2018)

    TELJES SZÖVEG 1968 ötvenedik évfordulójára – úgy tetszik – túljutottunk az aktualizálási kísérletek, a könnyes szemű visszaemlékezések és a politikai mítoszteremtési próbálkozások időszakán. Helyüket a poszt-hatvannyolcas szituáció körüli viták vették át – köszönhetően elsősorban annak, hogy az új jobboldal sok tekintetben a fél évszázaddal ezelőtti eseményeket tette meg bűnbakká napjaink problémáival kapcsolatban. Jól ismert, hogy a jelenleg is zajló jobboldali-konzervatív…

  • Kiemelt

    Miért érdemes elolvasni? – 8 percben a könyvről

    Mit takar a cím három szava? Hogyan illeszkedik ez a könyv a szerző életútjába? Mi az a posztmarxizmus és miért érdekes ez? Mit talál az olvasó a könyvben és miért érdemes elolvasni? Mit várhatunk egy ilyen könyvtől? És hogyan járulhat hozzá ez az egész a baloldali politikai gyakorlathoz? Antal Attilával és Kapelner Zsolttal beszélgettünk a könyv kapcsán arról, hogy mi…

  • Kiemelt

    Interjú Békés Mártonnal baloldalról, jobboldalról, tudományról, kultúrharcról

    Miről szól a jobboldali médiában dúló kultúrharc? Mit hiányol a mai konzervatív értelmiségből? Mi tesz rendszerré egy politikai rendszert, és mikortól válik korszakká? Interjú aTerror Háza Múzeum kutatási igazgatójával. Egy éve írta meg a Tihanyi téziseket, amit a legújabb magyarországi kultúrharc alapdokumentumaként emlegetnek. Ebben azt írta, hogy a 2018-as országgyűlési választásnak az a tétje, hogy „korszak lesz-e a rendszerből”. Mi…

  • Kiemelt,  Kutatásaim

    Konok Péter és Kiss Viktor – 1968 és eszméi (videóval)

    1968 annak a szimbolikus éve volt, amikor megszületett egy új baloldal a régi helyett. Ez az év egy új szereplőt hozott, amely után mind a szociáldemokrácia, mind a marxizmus alappozíciója megváltozott. 68 újdonságát talán akkor érthetjük meg, ha feltesszük a kérdést, hogy melyek voltak azok s szereplők, amelyek először voltak jelen a forradalmak színpadán – nem csak a diákokat, hanem…

  • Kiemelt

    Ideológia, kritika, posztmarxizmus: a baloldal új korszaka felé

    Új könyvem előzetese már a Napvilág Kiadó oldalán olvasható. “Ez a könyv sajátos szempontból mutatja be a poszt-marxizmus eltelt fél évszázadát.  Az irányzattal foglalkozó munkák közül elsőként állítja a rekonstrukció középpontjába azt a tényt, hogy az ideológia kérdésköre vált a poszt-marxizmus egyik meghatározó témájává. A szerző bemutatja, miért éppen az ideológiakritika nézőpontjaitól remélték a radikális-forradalmi politika újraalapozásának esélyét azok, akik…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)

    TELJES SZÖVEG A kétezres évek első éveiben heves és egymás alapvető megkérdőjelezésétől sem mentes polémia bontakozott ki Slavoj Žizek és Ernesto Laclau között a populizmus kérdése kapcsán. Ebben a tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy a két szerző elméleti pozícióját rekonstruáljam. Kiindulópontom szerint a vita kontextusát a marxizmus politikaképének válsága adja, alapkérdése az volt, hogy az úgynevezett „osztályizmus” elvetésével párhuzamosan az…

  • Válogatott tanulmányok

    Politika a Spektákulum korában – Debord, Kellner, Baudrillard (2016)

    TELJES SZÖVEG A tanulmány kiindulópontja szerint a radikális társadalomkritika napjainkban tapasztalható elbizonytalanodásának okai között központi helyet foglal el a „valóság válságának” problematikája. A radikális társadalomkritika egyik első számú politikaelméleti pillére az ideológia látszat-valóság modellje volt. A látszat eszerint ideológiakritikai fogalom: eredetileg azokat a tapasztalatokat, gondolatokat, képeket és érzületeket jelenti, amelyekre az adott kor önmagával kapcsolatos illúziói épülnek – ezek fontos…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    Marx újratöltve: hegemónia-elmélet a Kommunista Kiáltványban (2014)

    TELJES SZÖVEG A marxi hegemónia-elmélet kapcsán hasonló problémával találjuk magunkat szemben, mint számtalan más fontos kérdéssel a német gondolkodó életműve kapcsán. Thomas R. Bates helyesen állapítja meg, hogy a fő nehézség abban rejlik, hogy mivel a hegemónia fogalmát maga Marx nem használta, inkább beszélhetünk értelmezői tradíciókról, mint szigorúan vett rekonstrukcióról a kérdéskört illetően. Bates jól látja az ebben a helyzetben…