• Full text,  Válogatott tanulmányok

    Szelfi a szelfiző lányokkal – Ideológia, kritika, posztmarxizmus című könyvem előszava (2018)

    ELŐSZÓ Egy Sugar Land nevű texasi kisvárost komoly kihívás elé állított a szelfik készítésének egyre inkább terjedő szokása. A problémát az jelentette, hogy a település főterén – hiába keresték az arra járók – semmi nem akadt, amivel fényképezkedhettek volna, így jobbára tanácstalanul és csalódottan odébbálltak. A város elöljárói gondoltak hát egyet és – kapva egy amatőr művész felajánlásán – elhatározták,…

  • Kiemelt

    Miért érdemes elolvasni? – 8 percben a könyvről

    Mit takar a cím három szava? Hogyan illeszkedik ez a könyv a szerző életútjába? Mi az a posztmarxizmus és miért érdekes ez? Mit talál az olvasó a könyvben és miért érdemes elolvasni? Mit várhatunk egy ilyen könyvtől? És hogyan járulhat hozzá ez az egész a baloldali politikai gyakorlathoz? Antal Attilával és Kapelner Zsolttal beszélgettünk a könyv kapcsán arról, hogy mi…

  • Kiemelt,  Kutatásaim

    “Kommunisták, mint mi magunk” Negri és Guattari a mikorpolitikáról

    Az előadás ’68 egyik központi elméleti kérdésére keresi a választ: makro- vagy mikropolitika? Korunkban mennyiben bízhatunk még a politika hagyományos formáiban és mennyire lehetünk meg pártok, kormányok, erőszakszervezetek, média és képviseleti demokráciák nélkül? Mit hozott ebben a kérdésben 1968 és milyen megoldások, elméletek születtek ezzel kapcsolatban a későbbekben?   A Társadalomelméleti Műhely két napos Nyári Egyeteme július elején lesz, témája…

  • Kiemelt

    Lekéstük a populizmus vonatát

    A hazai ellenzéki nyilvánosságban a populizmus kifejezése hatalmas karriert futott be az elmúlt években. Sikerét annak köszönhette, hogy képes volt átvenni azt a szerepet, amit korábban a „fasiszta”, az „antiszemita”, vagy a „kommunista” szitokszavak töltöttek be: a hegemón pozícióban lévő liberális elitcsoportok által elfogadhatatlannak és veszélyesnek tartott politikai alternatívák és szereplők megjelölését és szalonképtelenné tételét. A populizmus témáját elsősorban azok…

  • Kiemelt

    Ideológia, kritika, posztmarxizmus: a baloldal új korszaka felé

    Új könyvem előzetese már a Napvilág Kiadó oldalán olvasható. “Ez a könyv sajátos szempontból mutatja be a poszt-marxizmus eltelt fél évszázadát.  Az irányzattal foglalkozó munkák közül elsőként állítja a rekonstrukció középpontjába azt a tényt, hogy az ideológia kérdésköre vált a poszt-marxizmus egyik meghatározó témájává. A szerző bemutatja, miért éppen az ideológiakritika nézőpontjaitól remélték a radikális-forradalmi politika újraalapozásának esélyét azok, akik…

  • Kiemelt

    Mit kezdjen egy baloldali a barbárság korában?

    Mészáros Istvánt alapvetően nem szerette a nyugati balos értelmiségiek és politikusok nagy része, de – mondhatjuk a történelmi hűség kedvéért – ez legalább teljes mértékben kölcsönös volt. Mészáros ugyanis nem az objektív körülményeket, hanem őket tette felelőssé a baloldali mozgalmak évtizedek óta tartó válságáért.   A nyugati baloldaliakat, szociáldemokratákat és demokratákat egyik interjújában egyenesen Miki egér szocialistáknak nevezte. Úgy gondolta,…

  • Hallgatók

    Van-e haladás a történelemben – kerekasztal-beszélgetés a PTI-ben (videó)

    A haladás a modern történelem- és társadalomfelfogás kulcsfontosságú eleme. Nem csupán az emberi lét körülményeinek fokozatos javulását jelenti, hanem annak lehetőségét, hogy tudatos cselekvéssel ezt előmozdítsuk és a társadalmi folyamatokat az általunk kívánatosnak tartott, természetesen haladó irányba befolyásoljuk. A haladás eszméje mozgósító erejű volt a modern kor szinte minden nagy változása során, a felvilágosodástól a 19. századi polgári átalakulásokon át…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)

    TELJES SZÖVEG A kétezres évek első éveiben heves és egymás alapvető megkérdőjelezésétől sem mentes polémia bontakozott ki Slavoj Žizek és Ernesto Laclau között a populizmus kérdése kapcsán. Ebben a tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy a két szerző elméleti pozícióját rekonstruáljam. Kiindulópontom szerint a vita kontextusát a marxizmus politikaképének válsága adja, alapkérdése az volt, hogy az úgynevezett „osztályizmus” elvetésével párhuzamosan az…

  • Válogatott tanulmányok

    Reflexív baloldal, Globális baloldal, Futurobaloldal: a forradalom a 21. században (2016)

    ELŐZETES A lukácsi forradalomelmélet számtalan szerteágazó kérdésfelvetése és problematikája közül nem véletlenül a „forradalom aktualitásának” tézisére vetül a legnagyobb figyelem az elméleti szakirodalomban. Egy olyan időszakban, amelyben az igazán érdekes kérdés már nem annyira az, hogy „hogyan legyünk marxisták?”, sokkalta inkább, hogy „hogyan lehetünk máshogy marxisták?”, ez talán nem is lehet másként. A forradalom aktualitásának lukácsi koncepciója ugyanis nem egyszerűen…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    The reflexive Left, the global Left, the futuro Left? The actuality of the revolution as it is interpreted by Lukács in the 21st century (2017)

    ABSTRACT The Lukács’s theory of the actuality of the revolution sets out from the thesis of the “presence of the revolution”. In the first part of the study I argue by the fact that the works of Lukács in the twenties can also be interpreted as the attempt of drafting the revolution doctrine in which the Hungarian philosopher is studying…