• Putyin háborúja a tiéd is!

    „Az ukrajnai háború igazából két világrend közötti indirekt összeütközés, ahol nagyon rossz lenne, ha a szabad és demokratikus országok maradnának alul” – fogalmazta meg a tőle megszokott nyíltsággal az egyre inkább elfogadottá váló nyugati és „brüsszeli” alapvetést Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke, Orbán Viktor egyik legfőbb korábbi szövetségese. Majd hozzátette: „ezek miatt ezt a háborút Ukrajna nem vesztheti el!”.…

  • Mi a teendő? – antikapitalizmus a szegények és a munkásság után

    A Parizán tematikus podcastjában beszélgettünk új könyvem kapcsán az antikapitalista baloldal esélyeiről. A Kívül/Belül könyv kettős céljából indítunk: egyrészt magát a rendszerellenességet kell újra elfogadottá tenni, bebizonyítani, hogy ez nem valami aberrált, elmebeteg dolog; másrészt azt a hipotézist kell komolyan venni, mely szerint a kapitalizmus teljesen új korszakába lépett át, így mindent újra kell gondolni a baloldal pozíciói kapcsán is.…

  • Mit képzeltek ezek? Egy vereség anatómiája

    Az ellenzék földcsuszamlásszerű választási veresége kijózanítóan hatott a magyar közélet szereplőire és a politika iránt érdeklődő kormánykritikus választók jó részére. Az elmúlt egy hónap nem szólt másról az összefogás térfelén, mint a magyarázatok kereséséről. Ha belegondolunk, ennek a szembenézésnek mérhetetlen nagy tétje van: ne felejtsük el, hogy ebbe a hatalmas fiaskóba a Párbeszédtől a Jobbikig terjedő koalíció tagjai mindent beletettek,…

  • Nincsenek a politikára vonatkozó új és használható elméletek – ez a fő oka a rendszerkritikus baloldal mai kudarcainak

    Mérce-interjú Kiss Viktor politológussal, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhely kutatójával, a Kívül/Belül – Egy új politikai logika című könyv szerzőjével. Kiss Viktor írásban válaszolt a kérdéseinkre. Kocsis Árpád: Ön a könyvében arról beszél, hogy a kívül és a belül kérdése amiatt lehet ma meghatározó, mert a posztmodern kapitalizmusban – amely „időről időre változtatja az arculatát” (19.) – „többé nem tudhatjuk,…

  • Régi és új forradalmak (2021)

    A hagyományos baloldal akkor követett el végzetes (bár bizonyára elkerülhetetlen) hibát, amikor a forradalom negatív koncepciója mellett kötelezte el magát. Ebben nem kis szerepe volt magának Marxnak is. A negatív forradalomkép abból indul ki, hogy az átalakulás kétlépcsős folyamat, amelynek során először meg kell dönteni a kapitalizmust, majd később helyette be kell vezetni egy új gazdasági rendszert, és ki kell…

  • Dominancia és hegemónia: politikai ideológiák a mai Magyarországon (2022) – ELŐZETES

    Nem vállalkozik könnyű feladatra az, aki be kívánja mutatni napjaink ideológiai irányzatait – akár a hazai, akár a nemzetközi jelenségeket vizsgálja. A modern kapitalizmus nagy eszmerendszerei – a szociáldemokrácia, a liberalizmus, a konzervativizmus, a fasizmus és a kommunizmus – ugyanis régen elvesztették hajdani pozícióikat, tartalmukat és vonzerejüket. Erre a fejleményre reagálhatunk úgy, hogy megpróbáljuk valamiképpen beazonosítani ezek aktuális változatait. Az…

  • A konzervatív korszak illúziója (2021)

    „A korszak egy szellemi természetű rend, egyfajta közös hangulat, ízlésvilág (…) A korszakot kulturális áramlatok, kollektív meggyőződések és társadalmi szokások adják. (…) Most ez a feladat áll előttünk, a [konzervatív] korszaképítés feladata” – mondta Orbán Viktor híres tusványosi beszédében 2018-ban. Ezzel a miniszterelnök rábólintott a hazai jobboldali elitcsoportok kulturális térfoglalási törekvéseire. A konzervatív oldalon alapvetően tekinthető meggyőződés, hogy a kultúrharc…

  • Pető Péter: Öt fontos könyv a Békemenet kapcsán

    A depresszió a szabadság válságának a jele, az egész életünket a kapitalizmus versenylogikájának szolgálatába állítottuk, azért rohanunk workshopról tréningre, hogy fejlesszük magunkat, ez a hatékonysági vetélkedő lényegében beteggé tesz bennünket, mind többet szorongunk – néhány olyan állítás, amelyek kortárs társadalmi jelenségeket, illetve a világot működtető rendszereket bíráló kötetekből származnak. Egy történet a világról, amelyet öt könyv alapján mesélünk el (Békés…

  • Úgy kell megváltoztatnunk a jelent, hogy a jövő nagyon-nagyon másképp nézzen ki!

    Murray Bookchin Utopia, not futurism című előadásában futurizmusnak nevezi, amikor a jövőt a jelen előrevetett képének látjuk, amikor a jövőt csak úgy tudjuk elképzelni, mint a jelen folytatását; ekkor a radikális változás csak a „még többet” jelenti, magasabb kereseteket, nagyobb házakat – ilyenkor csak a jelen léptékét változtatjuk meg a jövőbe vetítve. Az utópia viszont azt jeleni, hogy az elképzelt…

  • A teljesség politikája: fogyatékosdiskurzusok és a normalitás ideológiái a mai Magyarországon (2013)

    Napjainkban hatalmas változások zajlanak Magyarországon a fogyatékosokkal kapcsolatos intézményi struktúrákban és a velük kapcsolatos jogi szabályozókban és társadalmi attitűdökben. Mára a sérült emberekhez való professzionális és politikai viszonyulás kapcsán az úgynevezett orvosi modell mellett egyre inkább polgárjogot nyer az angolszász világban évtizedekkel ezelőtt lezajló emberi jogi mozgalmi hullám eredményeként megszületett „társadalmi modell”.1 Fontos változások zajlanak a hagyományos nagy intézmények lebontása-átalakítása…