Az előadás ’68 egyik központi elméleti kérdésére keresi a választ: makro- vagy mikropolitika? Korunkban mennyiben bízhatunk még a politika hagyományos formáiban és mennyire lehetünk meg pártok, kormányok, erőszakszervezetek, média és képviseleti demokráciák nélkül? Mit hozott ebben a kérdésben 1968 és milyen megoldások, elméletek születtek ezzel kapcsolatban a későbbekben? A Társadalomelméleti Műhely két napos Nyári Egyeteme július elején lesz, témája…
-
-
Lekéstük a populizmus vonatát
A hazai ellenzéki nyilvánosságban a populizmus kifejezése hatalmas karriert futott be az elmúlt években. Sikerét annak köszönhette, hogy képes volt átvenni azt a szerepet, amit korábban a „fasiszta”, az „antiszemita”, vagy a „kommunista” szitokszavak töltöttek be: a hegemón pozícióban lévő liberális elitcsoportok által elfogadhatatlannak és veszélyesnek tartott politikai alternatívák és szereplők megjelölését és szalonképtelenné tételét. A populizmus témáját elsősorban azok…
-
Lázadás, vagy forradalom? 68-ról a nosztalgián túl
Ahogyan az várható is volt, az elmúlt hónapokban igencsak megszaporodtak a negyven évvel ezelőtti eseményekre emlékező írások és riportok a médiában. Mintha a kultúripar nem csak 1968-at, de 68 emlékezetét is integrálta volna. Talán ennek is köszönhető, hogy a különböző jubileumi emlékezések szinte mindegyike a Che Guevara-pólók perspektívájából tekinti a történteket: büszkén állítva az elkorcsosult jelennel szembe a diáklázadások nagyszerű…
-
Ideológia, kritika, posztmarxizmus: a baloldal új korszaka felé
Új könyvem előzetese már a Napvilág Kiadó oldalán olvasható. “Ez a könyv sajátos szempontból mutatja be a poszt-marxizmus eltelt fél évszázadát. Az irányzattal foglalkozó munkák közül elsőként állítja a rekonstrukció középpontjába azt a tényt, hogy az ideológia kérdésköre vált a poszt-marxizmus egyik meghatározó témájává. A szerző bemutatja, miért éppen az ideológiakritika nézőpontjaitól remélték a radikális-forradalmi politika újraalapozásának esélyét azok, akik…
-
Mit kezdjen egy baloldali a barbárság korában?
Mészáros Istvánt alapvetően nem szerette a nyugati balos értelmiségiek és politikusok nagy része, de – mondhatjuk a történelmi hűség kedvéért – ez legalább teljes mértékben kölcsönös volt. Mészáros ugyanis nem az objektív körülményeket, hanem őket tette felelőssé a baloldali mozgalmak évtizedek óta tartó válságáért. A nyugati baloldaliakat, szociáldemokratákat és demokratákat egyik interjújában egyenesen Miki egér szocialistáknak nevezte. Úgy gondolta,…
-
Van-e haladás a történelemben – kerekasztal-beszélgetés a PTI-ben (videó)
A haladás a modern történelem- és társadalomfelfogás kulcsfontosságú eleme. Nem csupán az emberi lét körülményeinek fokozatos javulását jelenti, hanem annak lehetőségét, hogy tudatos cselekvéssel ezt előmozdítsuk és a társadalmi folyamatokat az általunk kívánatosnak tartott, természetesen haladó irányba befolyásoljuk. A haladás eszméje mozgósító erejű volt a modern kor szinte minden nagy változása során, a felvilágosodástól a 19. századi polgári átalakulásokon át…
-
Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)
TELJES SZÖVEG A kétezres évek első éveiben heves és egymás alapvető megkérdőjelezésétől sem mentes polémia bontakozott ki Slavoj Žizek és Ernesto Laclau között a populizmus kérdése kapcsán. Ebben a tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy a két szerző elméleti pozícióját rekonstruáljam. Kiindulópontom szerint a vita kontextusát a marxizmus politikaképének válsága adja, alapkérdése az volt, hogy az úgynevezett „osztályizmus” elvetésével párhuzamosan az…
-
Reflexív baloldal, Globális baloldal, Futurobaloldal: a forradalom a 21. században (2016)
TELJES SZÖVEG A lukácsi forradalomelmélet számtalan szerteágazó kérdésfelvetése és problematikája közül nem véletlenül a „forradalom aktualitásának” tézisére vetül a legnagyobb figyelem az elméleti szakirodalomban. Egy olyan időszakban, amelyben az igazán érdekes kérdés már nem annyira az, hogy „hogyan legyünk marxisták?”, sokkalta inkább, hogy „hogyan lehetünk máshogy marxisták?”, ez talán nem is lehet másként. A forradalom aktualitásának lukácsi koncepciója ugyanis nem…
-
The reflexive Left, the global Left, the futuro Left? The actuality of the revolution as it is interpreted by Lukács in the 21st century (2017)
Kiss, Viktor: The reflexive Left, the global Left, the futuro Left? The actuality of the revolution as it is interpreted by Lukács in the 21st century. In: Balazs Bocskei (ed): The Infinity of Revolution. Georg Lukacs’s Political and Social Theory. Budapest. L’Harmattan Publishing, 2016. 186-215 Abstract. The Lukács’s theory of the actuality of the revolution sets out from the thesis…
-
Fogyatékos-politika nélkül nem megy
Kávézó nyílt az elmúlt hetekben Budapesten, amelyben a hírek szerint csak fogyatékos emberekből áll a személyzet. Mivel a hazai média egybehangzóan nagy terjedelemben számolt be az eseményről, egyfajta mérföldkőként a társadalmi-munkaerő-piaci integrációs folyamatok szempontjából, az esemény remek alkalom, hogy a fogyatékos emberek helyzetéről beszéljünk. Annál is inkább, mivel – bár az ehhez hasonló kísérletek ugyan több szempontból problematikusak – rendszeresen…
