• Egyéb,  Kiemelt

    “Ha tudni akarjuk, hányat ütött az óra” – Balázs Zoltán posztmarxizmus-könyvemről

    Kiss Viktor Ideológia, kritika, posztmarxizmus című könyvét Balázs Zoltán, a Magyar Politikatudományi Társaság korábbi elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének egyetemi tanára és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa mutatta be. Balázs Zoltán a fiatalon elhunyt filozófus-szociológus, Papp Zsolt munkásságához hasonlította a szerző elméleti tevékenységét annyiban, hogy míg a nyolcvanas években Papp könyveiből lehetett tájékozódni, most “ha valaki meg akarja…

  • Kiemelt

    Amit Marxról tudni érdemes – megjelent a könyv

    “Marx személyisége és életműve az elmúlt évtizedekben számtalan interpretáció, irányzat és iskola számára kínált kiindulópontot és jelentett inspirációt. Ebben a könyvben a szerzők arra tettek kísérletet, hogy számba vegyék: ezek közül melyek azok, amelyek a 21. század kezdetén jelen vannak, amelyek tehát ténylegesen hatnak a kritikai társadalomtudományokban és meghatározók a baloldali politikában.” – fogalmaznak a könyv szerkesztői előszavukban. A kötet…

  • Kiemelt

    Miért érdemes elolvasni? – 8 percben a könyvről

    Mit takar a cím három szava? Hogyan illeszkedik ez a könyv a szerző életútjába? Mi az a posztmarxizmus és miért érdekes ez? Mit talál az olvasó a könyvben és miért érdemes elolvasni? Mit várhatunk egy ilyen könyvtől? És hogyan járulhat hozzá ez az egész a baloldali politikai gyakorlathoz? Antal Attilával és Kapelner Zsolttal beszélgettünk a könyv kapcsán arról, hogy mi…

  • Kiemelt

    Ideológia, kritika, posztmarxizmus: a baloldal új korszaka felé

    Új könyvem előzetese már a Napvilág Kiadó oldalán olvasható. “Ez a könyv sajátos szempontból mutatja be a poszt-marxizmus eltelt fél évszázadát.  Az irányzattal foglalkozó munkák közül elsőként állítja a rekonstrukció középpontjába azt a tényt, hogy az ideológia kérdésköre vált a poszt-marxizmus egyik meghatározó témájává. A szerző bemutatja, miért éppen az ideológiakritika nézőpontjaitól remélték a radikális-forradalmi politika újraalapozásának esélyét azok, akik…

  • Kiemelt

    Mit kezdjen egy baloldali a barbárság korában?

    Mészáros Istvánt alapvetően nem szerette a nyugati balos értelmiségiek és politikusok nagy része, de – mondhatjuk a történelmi hűség kedvéért – ez legalább teljes mértékben kölcsönös volt. Mészáros ugyanis nem az objektív körülményeket, hanem őket tette felelőssé a baloldali mozgalmak évtizedek óta tartó válságáért.   A nyugati baloldaliakat, szociáldemokratákat és demokratákat egyik interjújában egyenesen Miki egér szocialistáknak nevezte. Úgy gondolta,…

  • Válogatott tanulmányok

    Antonio Negri és a posztmodern forradalom (2016)

    ELŐZETES Nem az a kérdés, hogy szükség van-e a politika realista szemléletére – mondja Antonio Negri a Multitude utolsó lapjain, a radikális demokratikus politikai stratégia problematikája kapcsán – hanem, hogy hányféle politikai realizmus létezik egy időben? „A politikai realizmus túl gyakran kapcsolódik konzervatív, vagy reakciós világképekhez olyan fogalmi alapokon, mint az erő, a hegemónia, vagy a szükségszerűség. Thuküdidész dialógusától Churchill…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    A politika logikái – Ernesto Laclau és az ideológiakritika reorganizációja (2014)

    TELJES SZÖVEG Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy Ernesto Laclau elméleti rendszerét az általánosnak tekinthető diskurzuselméleti megközelítés helyett az ideológia kérdéskörének középpontba állításával rekonstruálja. Álláspontom szerint ugyanis Laclau teoretikus projektjének centrumában a marxizmus dekonstrukciója áll, amely azzal az eredménnyel zárul, hogy a sztálinizmus rémtetteihez vezető és napjainkban inadekváttá vált radikális baloldali politika alapvetően nem más, mint a marxizmus sajátos ideológiakritikai…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    Marx újratöltve: hegemónia-elmélet a Kommunista Kiáltványban (2014)

    TELJES SZÖVEG A marxi hegemónia-elmélet kapcsán hasonló problémával találjuk magunkat szemben, mint számtalan más fontos kérdéssel a német gondolkodó életműve kapcsán. Thomas R. Bates helyesen állapítja meg, hogy a fő nehézség abban rejlik, hogy mivel a hegemónia fogalmát maga Marx nem használta, inkább beszélhetünk értelmezői tradíciókról, mint szigorúan vett rekonstrukcióról a kérdéskört illetően. Bates jól látja az ebben a helyzetben…

  • Hallgatók

    Marx & Ideológia

    Kiss Viktor legújabb könyvének kiindulópontja, hogy az ezredforduló után újra kell fogalmaznunk viszonyunkat Marx életművéhez. A szerző meggyőződése szerint az ideológia kérdéskörét középpontba állító „posztmodern” Marx-rekonstrukció ténylegesen lehetőséget kínál arra, hogy a gondolkodó elméleteinek eddig rejtett sokszínűsége és eredetisége megmutatkozzon – napjainkban is inspiráló és megkerülhetetlen filozófussá változtatva Marxot. Nem csak azért, mert talán a marxi ideológia-elmélet rekonstrukcióit amortizálta legkevésbé…

  • Hallgatók

    Lapozzon bele új könyvembe

    Amennyiben szeretne jobban megismerkedni Marx&ideológia című könyvem tartalmával, kivitelével, nyelvezetével, az alábbi ablakban részleteket olvashat ebből az újszerű értelmezési kísérletből. Az expand ikonra  kattintva teljes képernyős nézet érhető el.   [issuu viewMode=singlePage width=550 height=787 titleBarEnabled=true shareMenuEnabled=false backgroundColor=%23222222 documentId=120325081959-871bddd915b54f6582734cdcbd2a09c8 name=kiss_viktor_marx_ideol_gia_olvass_bele username=vikmail tag=ideology unit=px id=8e3c8191-9e0e-cf21-be55-f2ccae9e309b v=2]