Az ideológiák működésével foglalkozó kutatóként mindig megdöbbenek azon, hogy a mai korszak közéletét milyen mértékben emészti fel a politikai paranoia jelensége: a tisztánlátást hogyan keríti hatalmába a vélt, vagy valós ellenféltől való rettegés – amit sajnos a nagypolitika szereplői előszeretettel táplálnak is. Lányi András utóbbi szövegét olvasva sajnos azt érzem, hogy ugyanez a zsigeri gyűlölet uralja el nézeteit, amikor azzal…
-
-
Miért éppen az ideológia?
-
Baloldal a posztmodern kapitalizmusban (2020)
A hétköznapi valóság terepén mozogva talán könnyebben érthetővé válik, amiről beszélek. A posztmodern kapitalizmusnak egyre extrémebb körülmények között kell fenntartania és működtetnie önmagát, megteremtve a kívánatos és normális élet kereteit a társadalom nagy része számára, és ehhez egyre komplikáltabb és direktebb eszközökkel kell előállítania azokat az egyéneket, akik majd beleilleszkednek az élet tőkés kereteibe. A klímaváltozás, a virtuális valóság, a…
-
A régi baloldal korszaka véget ért
Jeremy Corbyn projektjének látványos veresége a brit választásokon nem véletlenül hatott sokak számára kijózanítóan: ez az összeomlás minden korábbinál egyértelműbben mutatta meg, hogy nincs többé visszaút a régi baloldal valamiféle aranykorába. Corbyn a baloldal válságának megoldását ígérte, pedig maga is a válság terméke volt. De talán ez tette őt annyira vonzóvá. A nemzetközi szociáldemokrácia utolsó nagy vívmányát Tony Blair és…
-
KRITIKA Hogyan olvassuk A tőkét? – kézikönyv radikális gondolkodóknak (2019)
Napjainkban fokozott érdeklődés figyelhető meg Marx A tőkéje iránt. Ez nem csak megjelenésének 150. évfordulója miatt van így, Piketty könyve, és a kapitalizmus 2008-as válsága is ráerősített erre. Egyre többen fordulnak olyan elméletek felé, mint a világrendszer-elemzés, vagy a társadalmi reprodukció elmélete, amelyek szintén feltételezik A tőke ismeretét. Kiss Viktor A politikai gazdaságtan társadalomkritikai fellendülése sem múlik a kétezres évek…
-
TGM / KISS könyvbemutató
A kötetet 2019. február 25-én mutattuk be a Kelet Kávézóban KISS VIKTOR, TAKÁCS ÁDÁM és TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS részvételével, az ELTE BTK Filozófiai Kollégiumával együttműködésben. Étienne Balibar, Jacques Rancière, Louis Althusser, Pierre Macherey, Roger Establet: OLVASNI A TŐKÉT Szerkesztő: Takács Ádám Louis Althusser és fiatal munkatársai először 1965-ben megjelent Olvasni A tőkét című könyve jó eséllyel helyezhető el a 20.…
-
„Ha tudni akarjuk, hányat ütött az óra” – Balázs Zoltán posztmarxizmus-könyvemről
Kiss Viktor Ideológia, kritika, posztmarxizmus című könyvét Balázs Zoltán, a Magyar Politikatudományi Társaság korábbi elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének egyetemi tanára és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa mutatta be. Balázs Zoltán a fiatalon elhunyt filozófus-szociológus, Papp Zsolt munkásságához hasonlította a szerző elméleti tevékenységét annyiban, hogy míg a nyolcvanas években Papp könyveiből lehetett tájékozódni, most „ha valaki meg akarja…
-
Miért érdemes elolvasni? – 8 percben a könyvről
Mit takar a cím három szava? Hogyan illeszkedik ez a könyv a szerző életútjába? Mi az a posztmarxizmus és miért érdekes ez? Mit talál az olvasó a könyvben és miért érdemes elolvasni? Mit várhatunk egy ilyen könyvtől? És hogyan járulhat hozzá ez az egész a baloldali politikai gyakorlathoz? Antal Attilával és Kapelner Zsolttal beszélgettünk a könyv kapcsán arról, hogy mi…
-
Mit kezdjen egy baloldali a barbárság korában?
Mészáros Istvánt alapvetően nem szerette a nyugati balos értelmiségiek és politikusok nagy része, de – mondhatjuk a történelmi hűség kedvéért – ez legalább teljes mértékben kölcsönös volt. Mészáros ugyanis nem az objektív körülményeket, hanem őket tette felelőssé a baloldali mozgalmak évtizedek óta tartó válságáért. A nyugati baloldaliakat, szociáldemokratákat és demokratákat egyik interjújában egyenesen Miki egér szocialistáknak nevezte. Úgy gondolta,…
-
Marx újratöltve: hegemónia-elmélet a Kommunista Kiáltványban (2014)
Ebben az írásban amellett érvelek, hogy Marx hegemóniával kapcsolatos nézetei, megjegyzései, elemzései egy teoretikus háromszög oldalaiként rekonstruálhatók. Az eddigi értelmezések azonban jobbára ennek a háromszögnek eddig két „befogójára” összpontosítottak – köszönhetően annak, hogy ezek egymással is versengve, egymás kritikájaként szinte csak egymáshoz képest határozták meg magukat. Az egyik oldalon az „univerzalizálás”, a másikon a „kolonializálás” elméleti iránya helyezkedik el. 1…