A jobboldali radikalizmus ideológiája

INTERJÚ A Jobbiknak minden esélye megvan arra, hogy a mai kor Fidesze legyen, mert a magyar politikában egyedül ő beszéli a fiatalok nyelvét, rajta kívül egyetlen pártnak sincs mondandója a 30 alattiaknak, állítja Kiss Viktor politológus, a Zsigmond Károly Főiskola adjunktusa, aki szerint a radikális jobboldalról egészen másképp kellene gondolkodni, mint eddig. A nemzeti radikalizmus jó ideje része politikai életünknek, és... Read More

A Megasztártól az osztályharcig

„Immáron heteken át nézheti ország-világ, ahogy a (mély)szegénység és depriváció bugyraiból előbújó (szub)proletariátust megalázzák, lenézik és hahotázás tárgyává teszik. Ahogy az elit tagjai összekacsintanak a tévénézők millióival: „eszméletlen, kik nem jelentkeztek ide”. Az extrém, a legalja, a suttyóság, a fogyatékosság, a csúnyaság kifigurázása azt a látszatot kelti, hogy a „tisztelt zsűri”,... Read More

Hat tézis az ideológiáról

1. A hatalom nagyítója és a radikalizmus Én a magam részéről mindenképpen passzivista vagyok abban az értelemben, hogy rendkívüli gyanakvással fogadtam eddig is azokat, akik az „aktivizmus” kifejezést valamifajta aktívkodás értelmében használták. Valójában úgy vélem, hogy ez a rossz beidegződés a hetvenes-nyolcvanas évekből maradt vissza. Akkoriban a kelet-európai radikális értelmiségi-művész-aktivista réteg szinte... Read More

A semmi esztétizálása

„Önmagában  működésképtelen volna az az ideológia, amely egyéni ígéretekkel a társadalmi embert elkábítja, így koordinálja a konkrét és autonóm egyént. Szükséges a konkrét egyén önfeladása, az, ahogyan az emberek az életükben jelentkező rosszat, a reménytelent, a negatívumokat, s főképpen saját céljaiknak, vágyaiknak, érzéseiknek és törekvéseiknek a nagyon is korlátozott voltát kezelik. A semmi esztétizálásának... Read More

A nyugat alkonya?

„A problémák oka, hogy két megingathatatlan hittételre épül a centrumországokban az össztársadalmi ideológia. Ian Birchall írja, hogy 1956 azért volt az „új baloldal” szülőhelye, mert széttörött két alapvető axióma: hogy örökké „úgy marad” a nyugati és keleti blokk (Budapest), és hogy a „nyugati nagyhatalmak” akarata megingathatatlan (Szuez). A mai nyugati polgár szintén hasonló „önbecsapásban” vesz... Read More

Dadaista politika

INTERJÚ Mi az oka annak, hogy nálunk nincs olyan extrém párt, amely képes lenne politikai sikerre szert tenni? Magyarországon hiányoznak azok a társadalmi alapok, amelyekbe gyökeret verhetnének ezek az alternatív mozgalmak. Az extrém pártok nagyrészt a jóléti, középosztálybeli társadalmakban alakulnak ki. Nyugaton az ötvenes-hatvanas években elkezdődött egy folyamat, amely egy bizonyos modell szerint szerette volna tökéletesíteni... Read More

A történelemből kizárt ember

„Negyven év távlatából visszatekintve mégiscsak látszanak azok a kikristályosodási pontok, amelyek körül „kicsapódott” a forrongások tényleges radikális tartalma. S ha mi tényleg a „revolutionary 68”-at keressük, akkor éppen ez a desztillált és tükörre csapódó tiszta víz hiányzik a poharunkból.  Olybá tetszik, hogy minden ellentmondás és sokszínűség ellenére mégis beazonosítható két témakör, vagy érzésvilág,... Read More

Az utópia védelmében

JOBBOLDALI UTÓPIZMUS, BALOLDALI UTÓPIZMUS   Az utópia az elmúlt évszázad közgondolkodásában igen pejoratív kifejezéssé vált: általában a megvalósíthatatlan szinonímájaként használták. A jóléti állam ennek nevében kereste a létező világok legjobbikát a lehetséges világok legjobbika helyett. A neoliberális és technokrata ideológia a reálpolitika szükségességére hivatkozott a nagy víziókkal szemben, az utópistákat... Read More