• Hallgatók

    Megjelent: A hatalom ködében

    A hatalom ködében könnyű szem elől téveszteni az igazságot. De talán az sem biztos, hogy van kiút a ködből. Mióta kiderült, hogy a történelem vége csak egy illúzió volt, s biztonságosnak hitt világunk újabb és újabb fenyegetésekkel szembesül, a politikai realizmus régi kérdései újra aktuálissá váltak. Bízhatunk-e abban, hogy az igazság végül győzedelmeskedik? Létrehozható-e egy olyan politikai rendszer, amely képes…

  • Válogatott tanulmányok

    Politika a Spektákulum korában – Debord, Kellner, Baudrillard (2016)

    TELJES SZÖVEG A tanulmány kiindulópontja szerint a radikális társadalomkritika napjainkban tapasztalható elbizonytalanodásának okai között központi helyet foglal el a „valóság válságának” problematikája. A radikális társadalomkritika egyik első számú politikaelméleti pillére az ideológia látszat-valóság modellje volt. A látszat eszerint ideológiakritikai fogalom: eredetileg azokat a tapasztalatokat, gondolatokat, képeket és érzületeket jelenti, amelyekre az adott kor önmagával kapcsolatos illúziói épülnek – ezek fontos…

  • Full text

    Változtasd meg a világot a hatalom akarása nélkül

    „A hatalmat nem megszerezni kell, hanem figyelmen kívül hagyni” – köszön vissza Holloway könyvének szinte minden oldaláról az új évezred első évtizedének talán egyik leginspirálóbb radikális jelszava. A poszthatvannyolcas ultrabaloldal, a mexikói zapatizmus, a dél-amerikai tiltakozó kezdeményezések, az alterglobalizációs mozgalmak, az arab tavasz, vagy napjainkban a spanyol Indignado és a kurd autonómia küzdelem csak a leglátványosabbak voltak azoknak a kezdeményezéseknek…

  • Válogatott tanulmányok

    Antonio Negri és a posztmodern forradalom (2016)

    ELŐZETES Nem az a kérdés, hogy szükség van-e a politika realista szemléletére – mondja Antonio Negri a Multitude utolsó lapjain, a radikális demokratikus politikai stratégia problematikája kapcsán – hanem, hogy hányféle politikai realizmus létezik egy időben? „A politikai realizmus túl gyakran kapcsolódik konzervatív, vagy reakciós világképekhez olyan fogalmi alapokon, mint az erő, a hegemónia, vagy a szükségszerűség. Thuküdidész dialógusától Churchill…

  • Full text,  Kiemelt

    Lenin és a posztmodern perspektíva

    Kerekasztal-beszélgetésre került sor május 7.én Krausz Tamás új könyve kapcsán. Mi más lehetett volna ennek témája, mint a baloldali elméleti örökség – az előző évszázad egyik legnagyobb szellemi és politikai hatású személyiségén keresztül. Résztvevők: Artner Annamária, Kiss Viktor, Krausz Tamás, Melegh Attila és Szigeti Péter. Moderátor: Szergej Filippov. Kiss Viktor: Nagyon köszönöm a meghívást. Mindig öröm ha egy elméleti könyvről…

  • Full text,  Kiemelt

    A bevándorlók és a globális baloldal születése – Kettős Mérce

    Cikksorozatot indított a Kettős Mérce WTF baloldal (Mi az a baloldal? Kell-e baloldal? Mi lesz a baloldal?) címen, amelyben azt az egyszerűnek tűnő kérdést tesszük fel, hogy mi a baloldal ma Magyarországon, az Unióban, a világban. (Az eddig megjelent írásokat lásd itt.) A sorozat hetedik részében Kiss Viktor  politológus, ideológiakutató azt állítja, hogy a baloldal legfőbb feladata az, hogy olyan…

  • Kiemelt

    Tudják, de mégis teszik… – VIDEÓ

    Mostanra megváltozott a szituáció, nem írható le többé a helyzet úgy, hogy a társadalom tagjai el vannak hülyítve. A mai korszak tudata kritikai tuda és éppen arról szólnak a mai politikai kérdések, hogy hogyan van, hogy miközben mindenki tudja mi a helyzet, miközben mindenki tudja, milyen a kapitalizmus és a világ, ez a baloldal számára mégsem hoz semmilyen reményeket, vagy…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    Tudják, de mégis teszik – Slavoj Zizek és a kapitalizmus, mint ideológia (2014)

    ELŐZETES Slavoj Zizek napjaink egyik legnépszerűbb filozófusa és kultúrkritikusa, a radikális baloldal egyik első számú teoretikusa. Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy a zizeki életművet egy sajátos kiindulópontból rekonstruálja: állításom szerint ugyanis annak középpontjában a hagyományos marxista ideológiakritikai pozíció „marxofreudista” újraalapozása áll. Zizek szerint a hagyományos marxista elméletben alapvető jelentőséggel bír az „ész cselének” (cunning of reason) hegeli-marxi-engelsi koncepciója, amely…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    Az ideológia négy klasszikus marxista felfogása (2010)

    TELJES SZÖVEG A klasszikus marxizmus négy, sok tekintetben egymásnak ellentmondó, más szempontból egymást metsző elméleti irányt tekintett Marx ideológiaelméleteiből levezethetőnek. Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy e négy ideológia-nézőpont rekonstrukciója során nem négy egymástól elhatárolható, egymásról különböző természetű folyamatról van szó, tehát hogy ezek nem modellek a szó tudományos értelmében. Az ideológiának (1) hamis tudatként, (2) felépítményként, (3) világnézetként és…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    Hat tézis az ideológiáról (2010)

    TELJES SZÖVEG 1. A hatalom nagyítója és a radikalizmus Én a magam részéről mindenképpen passzivista vagyok abban az értelemben, hogy rendkívüli gyanakvással fogadtam eddig is azokat, akik az „aktivizmus” kifejezést valamifajta aktívkodás értelmében használták. Valójában úgy vélem, hogy ez a rossz beidegződés a hetvenes-nyolcvanas évekből maradt vissza. Akkoriban a kelet-európai radikális értelmiségi-művész-aktivista réteg szinte belekényszerült a resistance egy sajátos formájába.…