Murray Bookchin Utopia, not futurism című előadásában futurizmusnak nevezi, amikor a jövőt a jelen előrevetett képének látjuk, amikor a jövőt csak úgy tudjuk elképzelni, mint a jelen folytatását; ekkor a radikális változás csak a „még többet” jelenti, magasabb kereseteket, nagyobb házakat – ilyenkor csak a jelen léptékét változtatjuk meg a jövőbe vetítve. Az utópia viszont azt jeleni, hogy az elképzelt…
-
-
Kívül/Belül – egy új politikai logika (Előnézet)
(A könyv Tartalomjegyzéke, Az új globális konfliktus (1-22.) és A falak politikája (161-177.) című fejezete, valamint a Felhasznált irodalom) Az elmúlt években újra felerősödtek a „nyugat alkonyát” prognosztizáló hangok a tudományban és a közéletben egyaránt. Vannak, akik civilizációs és kulturális összezavarodást, a liberalizmus túlsúlya által okozott értékvesztést és társadalmi széthullást látnak maguk körül. Mások az új nemzedékek elkényeztetését és elbutulását…
-
Újra fel kell építenünk az alternatív Magyarországot
A rendszerkritikai baloldal az elmúlt években újra a hagyományos baloldali témák felé fordult és a pártpolitika irányába mozdult el. Kiss Viktor legújabb könyvében gyökeresen különböző utat javasol a 21. század új elméleteit és cselekvési formáit keresve. A szerzővel Marikovszky Andrea beszélgetett. Marikovszky Andrea Mit jelent a posztmodern kapitalizmus? Miért szükséges a kulturális forradalom a tőke elleni harc során? Mit tanulhatunk…
-
Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról
-
A posztmarxizmus intellektuális stratégiái
-
A politika logikái. Ernesto Laclau és az ideológiakritika reorganizációja
-
Az antiorbánizmus megbukott
Jelenleg véleményem szerint egyetlen kérdést szabad feltenniük a politikai szereplőknek: mit akarok én? Milyen világban szeretnék élni? A baloldal, bármikor nézzük, akkor tudott sikeres lenni, amikor azoknak tudott kínálni valamit, akik egészen máshogy akartak élni, mint ahogy a jelenben az lehetséges. A sikeres baloldali mozgalom ellenségei számára utópikus, részesei számára az egyetlen reális lehetőség. Emlékezetpolitikai szempontból 1848, a Tanácsköztársaság első…
-
A politika visszatérése? Chantal Mouffe és a baloldali populizmus
-
Kettős fronthatás
-
“Ha tudni akarjuk, hányat ütött az óra” – Balázs Zoltán posztmarxizmus-könyvemről
Kiss Viktor Ideológia, kritika, posztmarxizmus című könyvét Balázs Zoltán, a Magyar Politikatudományi Társaság korábbi elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének egyetemi tanára és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa mutatta be. Balázs Zoltán a fiatalon elhunyt filozófus-szociológus, Papp Zsolt munkásságához hasonlította a szerző elméleti tevékenységét annyiban, hogy míg a nyolcvanas években Papp könyveiből lehetett tájékozódni, most “ha valaki meg akarja…
