• Kiemelt

    Interjú Békés Mártonnal baloldalról, jobboldalról, tudományról, kultúrharcról

    Miről szól a jobboldali médiában dúló kultúrharc? Mit hiányol a mai konzervatív értelmiségből? Mi tesz rendszerré egy politikai rendszert, és mikortól válik korszakká? Interjú aTerror Háza Múzeum kutatási igazgatójával. Egy éve írta meg a Tihanyi téziseket, amit a legújabb magyarországi kultúrharc alapdokumentumaként emlegetnek. Ebben azt írta, hogy a 2018-as országgyűlési választásnak az a tétje, hogy „korszak lesz-e a rendszerből”. Mi…

  • Válogatott tanulmányok

    A posztmarxizmus intellektuális stratégiái (2018)

    ELŐZETES A hatvanas-hetvenes évektől a marxizmus egyre nyilvánvalóbb válságtüneteket mutatott. A kommunista pártok nyugaton és a létező szocializmus országaiban egyaránt képtelenné váltak a szellemi tradíció és politikai gyakorlat folyamatos felülvizsgálatára, így elméleteik és ideológiáik egyre kevésbé kínáltak használható keretet a radikális mozgalmak és a fiatal nemzedékek politikai tudatosodása számára. Valójában bizonyos értelemben maga a marxizmus vált a marxizmus megújulásának gátjává, amint…

  • Kiemelt

    1919, 1956, 1968 – Az Agitátorok-beszélgetés

    Kiss Viktor gondolatai Magyar Dezső: “Agitátorok” című filmje kapcsán – beszélgetés a Béka Filmklubban. A videóból kiderül, hogy miért volt kettős kritika a rendszer ellen a  film és mi az, amit igazán nem viselhetett el a Kádár-korszak. “Mit ragad meg a film tulajdonképpen 1919, a Tanácsköztársaság ifjúsága kapcsán áldokumentarista jelleggel? A messianisztikus marxizmus középpontba állítása komoly üzenetet tartalmazott: Marx úgy…

  • Kiemelt

    Lekéstük a populizmus vonatát

    A hazai ellenzéki nyilvánosságban a populizmus kifejezése hatalmas karriert futott be az elmúlt években. Sikerét annak köszönhette, hogy képes volt átvenni azt a szerepet, amit korábban a „fasiszta”, az „antiszemita”, vagy a „kommunista” szitokszavak töltöttek be: a hegemón pozícióban lévő liberális elitcsoportok által elfogadhatatlannak és veszélyesnek tartott politikai alternatívák és szereplők megjelölését és szalonképtelenné tételét. A populizmus témáját elsősorban azok…

  • Kiemelt,  Kutatásaim

    Tallár Ferenccel beszélgetek új írásáról

    A Társadalomfilozófiai Vitakör 2018. tavaszi/nyári programjának keretében Tallár Ferencnek a Politikatudományi Szemlében megjelent tanulmánya kapcsán beszélgetünk. Az esemény a Facebookon is elérhető: “Populizmus, és demokrácia” április 12. 16 óra: “A populista demokrácia természete” előadó: Antal Attila (ELTE ÁJK, PTI Társadalomelméleti Műhely) vitaindító: Sólyom Péter (DE ÁJK) április 26. 16 óra: “A konszenzusok felszámolása – A jobboldali populizmus és a ‘genderideológia’…

  • Hallgatók,  Kiemelt,  Kutatásaim

    Lapszám-bemutatón a populizmusról (video)

    A Fordulat társadalomelméleti folyóirat 22. száma a populizmus jelenségét járja körül – a kritikai társadalomelmélet szemszögéből. A kötet bemutatóját december 11-én 20 órakor tartjuk az Aurórában (VIII. kerület, Auróra utca 11.). A bemutató után a Fordulat legújabb és korábbi számait is meg lehet vásárolni. Az eseményt élőben közvetítjük majd Facebookon. Esemény a Facebookon   FELKÉRT HOZZÁSZÓLÓK: Kiss Viktor (ideológiakutató, Budapesti…

  • Kiemelt

    Mit kezdjen egy baloldali a barbárság korában?

    Mészáros Istvánt alapvetően nem szerette a nyugati balos értelmiségiek és politikusok nagy része, de – mondhatjuk a történelmi hűség kedvéért – ez legalább teljes mértékben kölcsönös volt. Mészáros ugyanis nem az objektív körülményeket, hanem őket tette felelőssé a baloldali mozgalmak évtizedek óta tartó válságáért.   A nyugati baloldaliakat, szociáldemokratákat és demokratákat egyik interjújában egyenesen Miki egér szocialistáknak nevezte. Úgy gondolta,…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)

    TELJES SZÖVEG A kétezres évek első éveiben heves és egymás alapvető megkérdőjelezésétől sem mentes polémia bontakozott ki Slavoj Žizek és Ernesto Laclau között a populizmus kérdése kapcsán. Ebben a tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy a két szerző elméleti pozícióját rekonstruáljam. Kiindulópontom szerint a vita kontextusát a marxizmus politikaképének válsága adja, alapkérdése az volt, hogy az úgynevezett „osztályizmus” elvetésével párhuzamosan az…

  • Full text,  Kiemelt

    A balliberális politikakép szenvedett vereséget

    A kormányváltó szövetség az elmúlt hónapokban hatalmas nyomás alá helyzete a közvéleményt, megpróbálva kikényszeríteni, hogy általánossá váljon a végveszély érzete a társadalomban. A választások éjszakáján a megsemmisítő vereségre adott politikusi reakciók tükrében azonban senkinek nem lehet szemernyi kételye sem afelől, hogy ami itt zajlik, az nem az országot megmenteni igyekvő demokraták tragédiája, hanem csak a korábbi balliberális oldal komédiája. Kiss Viktor…