• Full text,  Kiemelt

    Az antiorbánizmus megbukott

    Jelenleg véleményem szerint egyetlen kérdést szabad feltenniük a politikai szereplőknek: mit akarok én? Milyen világban szeretnék élni? A baloldal, bármikor nézzük, akkor tudott sikeres lenni, amikor azoknak tudott kínálni valamit, akik egészen máshogy akartak élni, mint ahogy a jelenben az lehetséges. A sikeres baloldali mozgalom ellenségei számára utópikus, részesei számára az egyetlen reális lehetőség. Emlékezetpolitikai szempontból 1848, a Tanácsköztársaság első…

  • Kiemelt

    A politika visszatérése? Chantal Mouffe és a baloldali populizmus

    ELŐZETES „A baloldal/jobboldal felosztás végéről szóló mese már jó ideje velünk él” – mondja Chantal Mouffe The Radical Centre: a Politics without Adversary[1] című tanulmányában. A kilencvenes évektől a politika új formája jött létre a nyugati társadalmakban, amely a demokráciát nem a versengő alternatívák, hanem a konszenzus terepének tekinti, amely tagadja mindenfajta hatalmi viszony relevanciáját és a politikát antagonisztikus szembenállás…

  • Full text,  Kiemelt

    Kettős fronthatás

    Megint a Gyurcsány-Orbán versengést kell majd bámulnunk évekig? Tényleg csak ennyi történt? Próbáljunk higgadtak maradni, és megfejteni, mi is zajlott az elmúlt évtizedben a politikában. – elemzésem a Mércén Az EP-választások eredményein végig tekintve két dologra lehetünk figyelmesek. Az egyik, hogy a jobboldali populista erők európai szinten is politikai tényezőkké váltak, és egyre erőszakosabban igyekeznek átalakítani és ellenőrzésük alá vonni…

  • Kiemelt

    Az alterglobalizációs mozgalom és a szabadkereskedelmi világrend elleni harc

    A Tanácstalan Köztársaság című rendezvénysorozat második előadásán arról beszéltem, hogy mit tanulhatunk ma az alterglobalizációs mozgalmaktól. Az előadás első részében amellett érveltem, hogy ezek a mozgalmak csak politikai mozgalomként érthetők meg, vagyis azt kell megérteni, hogy miért éppen 1999 késő őszén születtek meg. Kik voltak az ellenfelei és mi hozta össze a korábban is jelen lévő különféle szereplőket. A reflexív…

  • Kiemelt

    Interjú Békés Mártonnal baloldalról, jobboldalról, tudományról, kultúrharcról

    Miről szól a jobboldali médiában dúló kultúrharc? Mit hiányol a mai konzervatív értelmiségből? Mi tesz rendszerré egy politikai rendszert, és mikortól válik korszakká? Interjú aTerror Háza Múzeum kutatási igazgatójával. Egy éve írta meg a Tihanyi téziseket, amit a legújabb magyarországi kultúrharc alapdokumentumaként emlegetnek. Ebben azt írta, hogy a 2018-as országgyűlési választásnak az a tétje, hogy „korszak lesz-e a rendszerből”. Mi…

  • Válogatott tanulmányok

    A posztmarxizmus intellektuális stratégiái (2018)

    ELŐZETES A hatvanas-hetvenes évektől a marxizmus egyre nyilvánvalóbb válságtüneteket mutatott. A kommunista pártok nyugaton és a létező szocializmus országaiban egyaránt képtelenné váltak a szellemi tradíció és politikai gyakorlat folyamatos felülvizsgálatára, így elméleteik és ideológiáik egyre kevésbé kínáltak használható keretet a radikális mozgalmak és a fiatal nemzedékek politikai tudatosodása számára. Valójában bizonyos értelemben maga a marxizmus vált a marxizmus megújulásának gátjává, amint…

  • Kiemelt

    1919, 1956, 1968 – Az Agitátorok-beszélgetés

    Kiss Viktor gondolatai Magyar Dezső: “Agitátorok” című filmje kapcsán – beszélgetés a Béka Filmklubban. A videóból kiderül, hogy miért volt kettős kritika a rendszer ellen a  film és mi az, amit igazán nem viselhetett el a Kádár-korszak. “Mit ragad meg a film tulajdonképpen 1919, a Tanácsköztársaság ifjúsága kapcsán áldokumentarista jelleggel? A messianisztikus marxizmus középpontba állítása komoly üzenetet tartalmazott: Marx úgy…

  • Kiemelt

    Lekéstük a populizmus vonatát

    A hazai ellenzéki nyilvánosságban a populizmus kifejezése hatalmas karriert futott be az elmúlt években. Sikerét annak köszönhette, hogy képes volt átvenni azt a szerepet, amit korábban a „fasiszta”, az „antiszemita”, vagy a „kommunista” szitokszavak töltöttek be: a hegemón pozícióban lévő liberális elitcsoportok által elfogadhatatlannak és veszélyesnek tartott politikai alternatívák és szereplők megjelölését és szalonképtelenné tételét. A populizmus témáját elsősorban azok…

  • Kiemelt,  Kutatásaim

    Tallár Ferenccel beszélgetek új írásáról

    A Társadalomfilozófiai Vitakör 2018. tavaszi/nyári programjának keretében Tallár Ferencnek a Politikatudományi Szemlében megjelent tanulmánya kapcsán beszélgetünk. Az esemény a Facebookon is elérhető: “Populizmus, és demokrácia” április 12. 16 óra: “A populista demokrácia természete” előadó: Antal Attila (ELTE ÁJK, PTI Társadalomelméleti Műhely) vitaindító: Sólyom Péter (DE ÁJK) április 26. 16 óra: “A konszenzusok felszámolása – A jobboldali populizmus és a ‘genderideológia’…

  • Hallgatók,  Kiemelt,  Kutatásaim

    Lapszám-bemutatón a populizmusról (video)

    A Fordulat társadalomelméleti folyóirat 22. száma a populizmus jelenségét járja körül – a kritikai társadalomelmélet szemszögéből. A kötet bemutatóját december 11-én 20 órakor tartjuk az Aurórában (VIII. kerület, Auróra utca 11.). A bemutató után a Fordulat legújabb és korábbi számait is meg lehet vásárolni. Az eseményt élőben közvetítjük majd Facebookon. Esemény a Facebookon   FELKÉRT HOZZÁSZÓLÓK: Kiss Viktor (ideológiakutató, Budapesti…