Az ideológiák működésével foglalkozó kutatóként mindig megdöbbenek azon, hogy a mai korszak közéletét milyen mértékben emészti fel a politikai paranoia jelensége: a tisztánlátást hogyan keríti hatalmába a vélt, vagy valós ellenféltől való rettegés – amit sajnos a nagypolitika szereplői előszeretettel táplálnak is. Lányi András utóbbi szövegét olvasva sajnos azt érzem, hogy ugyanez a zsigeri gyűlölet uralja el nézeteit, amikor azzal…
-
-
Kiss vs. Éber: a nagy vita Pécsett
Kívül/Belül, vagy Csepp, posztmodern kapitalizmus, vagy félperifériás osztálytársadalom? – A pécsi Kerényi Károly Szakkollégium nyári egyetemének záróestjén izgalmas vita bontakozott ki a kortárs kapitalizmus meghaladásának elméleti alapvetéseiről és azok gyakorlati következményeiről. Éber Márk Áron és Kiss Viktor alapvetően a kapitalista rendszerre adott válaszok megújításának lehetőségeiről beszélgetett. Habár a vitázó felek egyike sem képvisel ortodox marxista pozíciót, hisz a termelési mód…
-
A forradalom keresése – vannak-e még járható utak? (2023)
Az elmúlt évtizedek rendszerkritikai elméletei korábban elképzelhetetlen mennyiségben és mélységben tárták fel a kapitalizmus sajátosságait, működési anomáliáit, a rendszer által okozott társadalmi és ökológiai problémákat. Joggal remélhették sokan, hogy a kritikai tudás intenzív előállítása növelni fogja majd a kapitalizmussal szemben álló politikai mozgalmak megerősödésének esélyét. Valójában azonban éppen ennek ellenkezője történt. Az elméletek túltermelése, fragmentálódása és diverzifikálódása egy, a társadalom…
-
Autonómizmus és politikaelmélet (2023)
Valójában a főszereplők a kapitalizmus működésében azok a nem-tőkések, akiket a kapitalizmus kijelöl arra, hogy saját alkotórészévé, így passzív elszenvedőjévé változtasson. A rendszer sorsa nem azon dől el, hogy a jövőben milyen irányba fejlődik majd, milyen szükségszerűségeknek, törvényeknek és nyomásoknak megfelelően viselkednek majd a kapitalisták (akik történelmi-politikai értelemben nem tudják, mit tesznek, csak teszik) és mit tesznek azok, akiket ők…
-
Mi a teendő? – antikapitalizmus a szegények és a munkásság után
A Parizán tematikus podcastjában beszélgettünk új könyvem kapcsán az antikapitalista baloldal esélyeiről. A Kívül/Belül könyv kettős céljából indítunk: egyrészt magát a rendszerellenességet kell újra elfogadottá tenni, bebizonyítani, hogy ez nem valami aberrált, elmebeteg dolog; másrészt azt a hipotézist kell komolyan venni, mely szerint a kapitalizmus teljesen új korszakába lépett át, így mindent újra kell gondolni a baloldal pozíciói kapcsán is.…
-
KRITIKA Értsük meg TGM filozófiáját (2022)
Az Antitézis mindazt a húsz-huszonöt évet magában foglalja, amit TGM a rendszerkritikus baloldalon eltöltött. Márpedig ez az időszak valamennyiünké, akik végigkövettük és -tevékenykedtük ezt a negyedszázadot, annak a dilemmának a jegyében, hogy lesz-e baloldali újjászületés a létezett szocializmus katasztrófája után. Ezért a kötetről beszélve saját közelmúltunkról is szólnunk kell. Először tehát arról szeretnék beszélni, hogy miképpen helyezhetjük el e kései…
-
Nincsenek a politikára vonatkozó új és használható elméletek – ez a fő oka a rendszerkritikus baloldal mai kudarcainak
Mérce-interjú Kiss Viktor politológussal, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhely kutatójával, a Kívül/Belül – Egy új politikai logika című könyv szerzőjével. Kiss Viktor írásban válaszolt a kérdéseinkre. Kocsis Árpád: Ön a könyvében arról beszél, hogy a kívül és a belül kérdése amiatt lehet ma meghatározó, mert a posztmodern kapitalizmusban – amely „időről időre változtatja az arculatát” (19.) – „többé nem tudhatjuk,…
-
Régi és új forradalmak (2021)
Kívül/Belül: Egy új politikai logika című könyvem záró fejezete. A marxista baloldal örökösei úgy gondolják, hogy a kapitalizmus válságai nyitnak utat a változás előtt, hiszen ekkor érzik a társadalom széles rétegei saját bőrükön is, hogy milyen borzalmas a rendszer. Azonban az elmúlt évtizedekben a válságok mintha csak egyre erősebbé tették volna a rendszert, mintha túl régóta várnánk az elégedetlenek és…
-
A konzervatív korszak illúziója (2021)
Konzervatív, vagy forradalmi korszakban élünk-e akkor tulajdonképpen? Elméleti értelemben azonban mégsem csak abban van vitám a konzervatív (ellen)forradalom és a jobboldali kulturális térfoglalás híveivel, hogy számomra elfogadhatatlan a kultúrának bármely repressziv változata, még ha a felszabadulás nevében hozzák is azt létre. A másik fő különbség alapállásunk között inkább elméleti: míg szerintük egy konzervatív korszak beköszöntének kapujában toporgunk, szerintem ez illúzió…
-
Úgy kell megváltoztatnunk a jelent, hogy a jövő nagyon-nagyon másképp nézzen ki!
Murray Bookchin Utopia, not futurism című előadásában futurizmusnak nevezi, amikor a jövőt a jelen előrevetett képének látjuk, amikor a jövőt csak úgy tudjuk elképzelni, mint a jelen folytatását; ekkor a radikális változás csak a „még többet” jelenti, magasabb kereseteket, nagyobb házakat – ilyenkor csak a jelen léptékét változtatjuk meg a jövőbe vetítve. Az utópia viszont azt jeleni, hogy az elképzelt…