• Miért érdemes elolvasni? – 8 percben a könyvről

    Mit takar a cím három szava? Hogyan illeszkedik ez a könyv a szerző életútjába? Mi az a posztmarxizmus és miért érdekes ez? Mit talál az olvasó a könyvben és miért érdemes elolvasni? Mit várhatunk egy ilyen könyvtől? És hogyan járulhat hozzá ez az egész a baloldali politikai gyakorlathoz? Antal Attilával és Kapelner Zsolttal beszélgettünk a könyv kapcsán arról, hogy mi…

  • Mi az a Társadalomelméleti Műhely? (video)

    A Klubrádió Szabad a Pálya című műsorában Antal Attilával mutattuk be a PTI Társadalomelméleti Műhelyét. Az adásban – saját magunk bemutatása után – először a társadalomelmélet mibenlétéről volt szó. A hagyományos felfogás ismertetésén túl szót ejtettünk arról a két új irányról, ami a kilencvenes évektől meghatározóvá vált ezen a tudományterületen. Eszerint a társadalomelméleti feladata ma már nem csak a társadalmak…

  • Lenin és a posztmodern perspektíva

    Kerekasztal-beszélgetésre került sor május 7.én Krausz Tamás új könyve kapcsán. Mi más lehetett volna ennek témája, mint a baloldali elméleti örökség – az előző évszázad egyik legnagyobb szellemi és politikai hatású személyiségén keresztül. Résztvevők: Artner Annamária, Kiss Viktor, Krausz Tamás, Melegh Attila és Szigeti Péter. Moderátor: Szergej Filippov. Kiss Viktor: Nagyon köszönöm a meghívást. Mindig öröm ha egy elméleti könyvről…

  • A bevándorlók és a globális baloldal születése – Kettős Mérce

    Cikksorozatot indított a Kettős Mérce WTF baloldal (Mi az a baloldal? Kell-e baloldal? Mi lesz a baloldal?) címen, amelyben azt az egyszerűnek tűnő kérdést tesszük fel, hogy mi a baloldal ma Magyarországon, az Unióban, a világban. (Az eddig megjelent írásokat lásd itt.) A sorozat hetedik részében Kiss Viktor  politológus, ideológiakutató azt állítja, hogy a baloldal legfőbb feladata az, hogy olyan…

  • Hat tézis az ideológiáról (2010)

    TELJES SZÖVEG 1. A hatalom nagyítója és a radikalizmus Én a magam részéről mindenképpen passzivista vagyok abban az értelemben, hogy rendkívüli gyanakvással fogadtam eddig is azokat, akik az „aktivizmus” kifejezést valamifajta aktívkodás értelmében használták. Valójában úgy vélem, hogy ez a rossz beidegződés a hetvenes-nyolcvanas évekből maradt vissza. Akkoriban a kelet-európai radikális értelmiségi-művész-aktivista réteg szinte belekényszerült a resistance egy sajátos formájába.…

  • Szerep és szocializmus – az alternatíva politikája (2009)

    „TÖBBNEK KELL LENNÜNK ÖNMAGUNKNÁL” TELJES SZÖVEG A szocializmus valamifajta romantikus válfaja nem véletlenül oly csábító a kelet-európai értelmiség számára évszázadnyi ideje. Régiónkban ugyanis a szükségszerűen kritikus és renitens entellektüel-lét (ismert történelmi hányattatottságunk körülményei közepette) nem egyszerűen gondolkodásmód, nem egyszerűen politikai-szellemi elkötelezettség, de tradicionálisan életforma és egzisztenciális, morális válasz és választás is egyben. Az elhivatott és meggyőződéses baloldali-kritikus gondolkodó, művész, forradalmár,…

  • Lázadás, vagy forradalom? 68-ról a nosztalgián túl (2008)

    Ahogyan az várható is volt, az elmúlt hónapokban igencsak megszaporodtak a negyven évvel ezelőtti eseményekre emlékező írások és riportok a médiában. Mintha a kultúripar nem csak 1968-at, de 68 emlékezetét is integrálta volna. Talán ennek is köszönhető, hogy a különböző jubileumi emlékezések szinte mindegyike a Che Guevara-pólók perspektívájából tekinti a történteket: büszkén állítva az elkorcsosult jelennel szembe a diáklázadások nagyszerű…

  • 17 szűk esztendő – a posztkádári baloldal csődje

    A közelmúlt megnyilvánulásait figyelve az az érzése támad az embernek, mintha a szocialista-kommunista tradíció hazai képviselői, semmit nem tanultak volna 1989-es (és máig tartó) kudarcaikból.   Akkor a baloldal az átmenet vesztesét, a kisembert kívánta védelmezni, aki nem volt képes a nagy ugrásra, amit és ahogyan tőle vártak – ezzel azonban menthetetlenül a posztkommunista Magyarország szolgálatába szegődött. Pedig neki kellett…

  • A hunédzser – a huszonévesek és a mai kapitalizmus legitimációs fordulata (2004)

    A nyugati társadalmakat a fiatalosság imázsai után az „infantilizáció” jelenségei árasztják el, egyértelmű jeleként annak, hogy az ifjúság már nem csak a megújulásra való képesség, a lázadás, vagy a vitalitás „szimbóluma”, hanem a modern világ egyenrangú elszenvedője és alakítója is egyben. (Danesi, 2003) A fejlett kapitalista országok „ifjúságszociológiai” szakirodalma egészen új fogalmaktól hangos – a napjainkban lezajló mélyebb társadalmi átalakulások…