• Full text,  Kiemelt

    Lenin és a posztmodern perspektíva

    Kerekasztal-beszélgetésre került sor május 7.én Krausz Tamás új könyve kapcsán. Mi más lehetett volna ennek témája, mint a baloldali elméleti örökség – az előző évszázad egyik legnagyobb szellemi és politikai hatású személyiségén keresztül. Résztvevők: Artner Annamária, Kiss Viktor, Krausz Tamás, Melegh Attila és Szigeti Péter. Moderátor: Szergej Filippov. Kiss Viktor: Nagyon köszönöm a meghívást. Mindig öröm ha egy elméleti könyvről…

  • Full text,  Kiemelt

    A bevándorlók és a globális baloldal születése – Kettős Mérce

    Cikksorozatot indított a Kettős Mérce WTF baloldal (Mi az a baloldal? Kell-e baloldal? Mi lesz a baloldal?) címen, amelyben azt az egyszerűnek tűnő kérdést tesszük fel, hogy mi a baloldal ma Magyarországon, az Unióban, a világban. (Az eddig megjelent írásokat lásd itt.) A sorozat hetedik részében Kiss Viktor  politológus, ideológiakutató azt állítja, hogy a baloldal legfőbb feladata az, hogy olyan…

  • Kiemelt

    Tudják, de mégis teszik… – VIDEÓ

    Mostanra megváltozott a szituáció, nem írható le többé a helyzet úgy, hogy a társadalom tagjai el vannak hülyítve. A mai korszak tudata kritikai tuda és éppen arról szólnak a mai politikai kérdések, hogy hogyan van, hogy miközben mindenki tudja mi a helyzet, miközben mindenki tudja, milyen a kapitalizmus és a világ, ez a baloldal számára mégsem hoz semmilyen reményeket, vagy…

  • Hallgatók

    Lenin és a posztmodern

    Az ELTE Bölcsészkarán megtartott kerekasztal-beszélgetésen Krausz Tamás könyve kapcsán elemeztük Lenin életművét – egy évszázaddal későbbről visszatekintve. A beszélgetés anyaga várhatóan megjelenik a későbbiekben. A magam részéről kiemeltem a könyv polemikus vonásait, bemutattam azt a szélesebb szellemi programot, amelynek részeként a hazai kritikai baloldal egyik reprezentatív munkájának tekinthető. Az előadás második részében arról beszéltem, hogy mik a lenini politikai koncepció…

  • Full text,  Kiemelt

    Elzúgtak forradalmai – a magyar belpolitika és a kívül-belül globális logikája

      Be kell fejezni a mellébeszélést.   Az a széles koalíció, amely Orbán Viktor ellenségeiből és ellenfeleiből verbuválódott, a legutóbbi időközi választáson győzelmet aratott. Prominensei már egyenesen arról nyilatkoznak, hogy ezzel ráléptek a „kétharmad lebontásának” útjára. Ez azonban minden tekintetben önbecsapás. Önbecsapás, hogy az ideális „baloldali” jelölt nem akar semmit, nem tartozik senkihez és nem rendelkezik személyiséggel. Önbecsapás, hogy a…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    Tudják, de mégis teszik – Slavoj Zizek és a kapitalizmus, mint ideológia (2014)

    ELŐZETES Slavoj Zizek napjaink egyik legnépszerűbb filozófusa és kultúrkritikusa, a radikális baloldal egyik első számú teoretikusa. Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy a zizeki életművet egy sajátos kiindulópontból rekonstruálja: állításom szerint ugyanis annak középpontjában a hagyományos marxista ideológiakritikai pozíció „marxofreudista” újraalapozása áll. Zizek szerint a hagyományos marxista elméletben alapvető jelentőséggel bír az „ész cselének” (cunning of reason) hegeli-marxi-engelsi koncepciója, amely…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    A politika logikái – Ernesto Laclau és az ideológiakritika reorganizációja (2014)

    TELJES SZÖVEG Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy Ernesto Laclau elméleti rendszerét az általánosnak tekinthető diskurzuselméleti megközelítés helyett az ideológia kérdéskörének középpontba állításával rekonstruálja. Álláspontom szerint ugyanis Laclau teoretikus projektjének centrumában a marxizmus dekonstrukciója áll, amely azzal az eredménnyel zárul, hogy a sztálinizmus rémtetteihez vezető és napjainkban inadekváttá vált radikális baloldali politika alapvetően nem más, mint a marxizmus sajátos ideológiakritikai…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    A teljesség politikája – Fogyatékosdiskurzusok és a normalitás ideológiája Magyarországon (2013)

    TELJES SZÖVEG Napjainkban hatalmas változások zajlanak Magyarországon a fogyatékosokkal kapcsolatos intézményi struktúrákban és a velük kapcsolatos jogi szabályozókban és társadalmi attitűdökben. Mára az úgynevezett „orvosi modell” mellett egyre inkább polgárjogot nyer az angolszász világban évtizedekkel ezelőtt lezajló emberi jogi mozgalmi hullám eredményeként megszületett „társadalmi modell” a sérült emberekhez való professzionális és politikai viszonyulás kapcsán.1 Fontos változások zajlanak a hagyományos nagy…

  • Hallgatók

    Marx & Ideológia

    Kiss Viktor legújabb könyvének kiindulópontja, hogy az ezredforduló után újra kell fogalmaznunk viszonyunkat Marx életművéhez. A szerző meggyőződése szerint az ideológia kérdéskörét középpontba állító „posztmodern” Marx-rekonstrukció ténylegesen lehetőséget kínál arra, hogy a gondolkodó elméleteinek eddig rejtett sokszínűsége és eredetisége megmutatkozzon – napjainkban is inspiráló és megkerülhetetlen filozófussá változtatva Marxot. Nem csak azért, mert talán a marxi ideológia-elmélet rekonstrukcióit amortizálta legkevésbé…

  • Full text,  Válogatott tanulmányok

    Hat tézis az ideológiáról (2010)

    TELJES SZÖVEG 1. A hatalom nagyítója és a radikalizmus Én a magam részéről mindenképpen passzivista vagyok abban az értelemben, hogy rendkívüli gyanakvással fogadtam eddig is azokat, akik az „aktivizmus” kifejezést valamifajta aktívkodás értelmében használták. Valójában úgy vélem, hogy ez a rossz beidegződés a hetvenes-nyolcvanas évekből maradt vissza. Akkoriban a kelet-európai radikális értelmiségi-művész-aktivista réteg szinte belekényszerült a resistance egy sajátos formájába.…