A jobboldali radikalizmus ideológiája
INTERJÚ A Jobbiknak minden esélye megvan arra, hogy a mai kor Fidesze legyen, mert a magyar politikában egyedül ő beszéli a fiatalok nyelvét, rajta kívül egyetlen pártnak sincs mondandója a 30 alattiaknak, állítja Kiss Viktor politológus, a Zsigmond Károly Főiskola adjunktusa, aki szerint a radikális jobboldalról egészen másképp kellene gondolkodni, mint eddig. A nemzeti radikalizmus jó ideje része politikai életünknek, és... Read More
Hat tézis az ideológiáról
1. A hatalom nagyítója és a radikalizmus Én a magam részéről mindenképpen passzivista vagyok abban az értelemben, hogy rendkívüli gyanakvással fogadtam eddig is azokat, akik az „aktivizmus” kifejezést valamifajta aktívkodás értelmében használták. Valójában úgy vélem, hogy ez a rossz beidegződés a hetvenes-nyolcvanas évekből maradt vissza. Akkoriban a kelet-európai radikális értelmiségi-művész-aktivista réteg szinte... Read More
A hunédzser ideológiák
A hunédzser az a posztadoleszens, aki a számára felkínált stílusoknak, attitűdöknek, fogyasztói javaknak és szolgáltatásoknak, virtuális világoknak köszönhetően azoknak az ideológiáknak a nevében él, amelyek szabadnak, lehetőségekkel telinek és potenciálisan boldognak láttatják őt egy bizonytalan és reménytelen szituációban. A „felnőttesség” és „kamaszosság” keverésének mechanizmusává akkor válik mindez,... Read More
A macskakő újra sípol
„A macskakő azonban újra sípol. Az ifjúság az utcán tör és zúz. Ami történik, nem tavaly szeptemberben kezdődött, csak maximum akkor vettük észre. A félfasiszta és nacionalista jelmezek mögött azonban megint nem a “tisztaság” érzülete munkál, hanem a szabadságvágyé. És megint joggal. Mert a rendszerváltás utáni Magyarország megint kettős életet él. Vagy nem kibírhatatlanul nyomasztó-e a médiából... Read More
A semmi esztétizálása
„Önmagában működésképtelen volna az az ideológia, amely egyéni ígéretekkel a társadalmi embert elkábítja, így koordinálja a konkrét és autonóm egyént. Szükséges a konkrét egyén önfeladása, az, ahogyan az emberek az életükben jelentkező rosszat, a reménytelent, a negatívumokat, s főképpen saját céljaiknak, vágyaiknak, érzéseiknek és törekvéseiknek a nagyon is korlátozott voltát kezelik. A semmi esztétizálásának... Read More
Dadaista politika
INTERJÚ Mi az oka annak, hogy nálunk nincs olyan extrém párt, amely képes lenne politikai sikerre szert tenni? Magyarországon hiányoznak azok a társadalmi alapok, amelyekbe gyökeret verhetnének ezek az alternatív mozgalmak. Az extrém pártok nagyrészt a jóléti, középosztálybeli társadalmakban alakulnak ki. Nyugaton az ötvenes-hatvanas években elkezdődött egy folyamat, amely egy bizonyos modell szerint szerette volna tökéletesíteni... Read More
A történelemből kizárt ember
„Negyven év távlatából visszatekintve mégiscsak látszanak azok a kikristályosodási pontok, amelyek körül „kicsapódott” a forrongások tényleges radikális tartalma. S ha mi tényleg a „revolutionary 68”-at keressük, akkor éppen ez a desztillált és tükörre csapódó tiszta víz hiányzik a poharunkból. Olybá tetszik, hogy minden ellentmondás és sokszínűség ellenére mégis beazonosítható két témakör, vagy érzésvilág,... Read More
Az utópia védelmében
JOBBOLDALI UTÓPIZMUS, BALOLDALI UTÓPIZMUS Az utópia az elmúlt évszázad közgondolkodásában igen pejoratív kifejezéssé vált: általában a megvalósíthatatlan szinonímájaként használták. A jóléti állam ennek nevében kereste a létező világok legjobbikát a lehetséges világok legjobbika helyett. A neoliberális és technokrata ideológia a reálpolitika szükségességére hivatkozott a nagy víziókkal szemben, az utópistákat... Read More
Mi a posztmodern utópia?
„A globális kiszolgáltatottság és a saját civilizációnktól-kultúránktól való függés kétségtelenül nap mint nap termeli a maga negatív energiáit. A posztmodern utópia lényege pedig éppen az, hogy megkísérli ezeket azon pillanatokba koncentrálni, amelyekben a létezőn belül látszik lehetségesnek a létező egészen más minősége. Ez az utópia nem rokon a hajdani géprombolók negatív érzelemvilágával, akik saját... Read More
