Válságipar
A modern kapitalizmusban ma már egy krízis sem jöhet létre úgy, hogy bizonyos tőkés körök ne húznának hasznot belőle. Válság és termelés különös dialektikája adja napjaink kapitalizmusának szerkezeti alapját. Ha a mai kapitalizmust meg akarjuk érteni, szembesülnünk kell azzal, hogy jelenleg már nem csak a manipulációs folyamat által keltett “álszükségletek” adják az értékesítési folyamat lényegét. Már az... Read More
Hat tézis az ideológiáról
1. A hatalom nagyítója és a radikalizmus Én a magam részéről mindenképpen passzivista vagyok abban az értelemben, hogy rendkívüli gyanakvással fogadtam eddig is azokat, akik az „aktivizmus” kifejezést valamifajta aktívkodás értelmében használták. Valójában úgy vélem, hogy ez a rossz beidegződés a hetvenes-nyolcvanas évekből maradt vissza. Akkoriban a kelet-európai radikális értelmiségi-művész-aktivista réteg szinte... Read More
A macskakő újra sípol
„A macskakő azonban újra sípol. Az ifjúság az utcán tör és zúz. Ami történik, nem tavaly szeptemberben kezdődött, csak maximum akkor vettük észre. A félfasiszta és nacionalista jelmezek mögött azonban megint nem a “tisztaság” érzülete munkál, hanem a szabadságvágyé. És megint joggal. Mert a rendszerváltás utáni Magyarország megint kettős életet él. Vagy nem kibírhatatlanul nyomasztó-e a médiából... Read More
Az identitáskeresés tétje a globalizáció korában
„És ezért nem értik meg, hogy az identitáskeresés tétje éppen a globalizáció korában nem az állam mérete, a tradíció továbbvitele, a bezárkózás és kirekesztés, a homogenitás és erő, a bűnbak és a démon kijelölése – hanem a társadalom fő vágyának, a szolidaritás új útjainak kitaposása. Hiszen a globalizáció kapitalizmusához való sikeres alkalmazkodás egyéni útjait nagy mennyiségben nyitja meg a rendszer,... Read More
Az utópia védelmében
JOBBOLDALI UTÓPIZMUS, BALOLDALI UTÓPIZMUS Az utópia az elmúlt évszázad közgondolkodásában igen pejoratív kifejezéssé vált: általában a megvalósíthatatlan szinonímájaként használták. A jóléti állam ennek nevében kereste a létező világok legjobbikát a lehetséges világok legjobbika helyett. A neoliberális és technokrata ideológia a reálpolitika szükségességére hivatkozott a nagy víziókkal szemben, az utópistákat... Read More
Mi a posztmodern utópia?
„A globális kiszolgáltatottság és a saját civilizációnktól-kultúránktól való függés kétségtelenül nap mint nap termeli a maga negatív energiáit. A posztmodern utópia lényege pedig éppen az, hogy megkísérli ezeket azon pillanatokba koncentrálni, amelyekben a létezőn belül látszik lehetségesnek a létező egészen más minősége. Ez az utópia nem rokon a hajdani géprombolók negatív érzelemvilágával, akik saját... Read More
A technológiák rendszere
Minden kétséget kizárólag új korszak határához érkeztünk: a technika időszaka után a technológia időszaka visszavonhatatlanul megérkezni látszik. Ha a különbséget plasztikusan akarnánk megfogalmazni a két periódus között, a technika és a technológia gyökeresen másfajta gondolkodásmódja közötti különbséget kellene valamiképpen megragadnunk. Olyasmiről van szó a technológia kapcsán, mint a régi időkben a vallásos-keresztény... Read More
