Válogatott tanulmányok és kritikák

A forradalom keresése – vannak-e még járható utak? (2023)

Az elmúlt évtizedek rendszerkritikai elméletei korábban elképzelhetetlen mennyiségben és mélységben tárták fel a kapitalizmus sajátosságait, működési anomáliáit, a rendszer által okozott társadalmi és ökológiai problémákat. Joggal remélhették sokan, hogy a kritikai tudás intenzív előállítása növelni fogja majd a kapitalizmussal szemben álló politikai mozgalmak megerősödésének esélyét. Valójában azonban éppen ennek ellenkezője…

A forradalom keresése – vannak-e még járható utak? (2023)
KRITIKA Értsük meg TGM filozófiáját (2022)

KRITIKA Értsük meg TGM filozófiáját (2022)

Az Antitézis mindazt a húsz-huszonöt évet magában foglalja, amit TGM a rendszerkritikus baloldalon eltöltött. Márpedig ez az időszak valamennyiünké, akik végigkövettük és -tevékenykedtük ezt a negyedszázadot, annak a dilemmának a jegyében, hogy lesz-e baloldali újjászületés a létezett szocializmus katasztrófája után. Ezért a kötetről beszélve saját közelmúltunkról is szólnunk kell. Először…

Régi és új forradalmak (2021)

Kívül/Belül: Egy új politikai logika című könyvem záró fejezete. A marxista baloldal örökösei úgy gondolják, hogy a kapitalizmus válságai nyitnak utat a változás előtt, hiszen ekkor érzik a társadalom széles rétegei saját bőrükön is, hogy milyen borzalmas a rendszer. Azonban az elmúlt évtizedekben a válságok mintha csak egyre erősebbé tették…

Régi és új forradalmak (2021)
Dominancia és hegemónia: politikai ideológiák a mai Magyarországon (2022)

Dominancia és hegemónia: politikai ideológiák a mai Magyarországon (2022)

Nem vállalkozik könnyű feladatra az, aki be kívánja mutatni napjaink ideológiai irányzatait – akár a hazai, akár a nemzetközi jelenségeket vizsgálja. A modern kapitalizmus nagy eszmerendszerei – a szociáldemokrácia, a liberalizmus, a konzervativizmus, a fasizmus és a kommunizmus – ugyanis régen elvesztették hajdani pozícióikat, tartalmukat és vonzerejüket. Erre a fejleményre…

A konzervatív korszak illúziója (2021)

Konzervatív, vagy forradalmi korszakban élünk-e akkor tulajdonképpen? Elméleti értelemben azonban mégsem csak abban van vitám a konzervatív (ellen)forradalom és a jobboldali kulturális térfoglalás híveivel, hogy számomra elfogadhatatlan a kultúrának bármely repressziv változata, még ha a felszabadulás nevében hozzák is azt létre. A másik fő különbség alapállásunk között inkább elméleti: míg…

A konzervatív korszak illúziója (2021)
Baloldal a posztmodern kapitalizmusban (2020)

Baloldal a posztmodern kapitalizmusban (2020)

A hétköznapi valóság terepén mozogva talán könnyebben érthetővé válik, amiről beszélek. A posztmodern kapitalizmusnak egyre extrémebb körülmények között kell fenntartania és működtetnie önmagát, megteremtve a kívánatos és normális élet kereteit a társadalom nagy része számára, és ehhez egyre komplikáltabb és direktebb eszközökkel kell előállítania azokat az egyéneket, akik majd beleilleszkednek…

A politika visszatérése? Chantal Mouffe és a baloldali populizmus (2019)

„A baloldal/jobboldal felosztás végéről szóló mese már jó ideje velünk él” – mondja Chantal Mouffe The Radical Centre: a Politics without Adversary[1] című tanulmányában. A kilencvenes évektől a politika új formája jött létre a nyugati társadalmakban, amely a demokráciát nem a versengő alternatívák, hanem a konszenzus terepének tekinti, amely tagadja…

A politika visszatérése? Chantal Mouffe és a baloldali populizmus (2019)
KRITIKA Hogyan olvassuk A tőkét? – kézikönyv radikális gondolkodóknak (2019)

KRITIKA Hogyan olvassuk A tőkét? – kézikönyv radikális gondolkodóknak (2019)

Napjainkban fokozott érdeklődés figyelhető meg Marx A tőkéje iránt. Ez nem csak megjelenésének 150. évfordulója miatt van így, Piketty könyve, és a kapitalizmus 2008-as válsága is ráerősített erre. Egyre többen fordulnak olyan elméletek felé, mint a világrendszer-elemzés, vagy a társadalmi reprodukció elmélete, amelyek szintén feltételezik A tőke ismeretét. Kiss Viktor…

A poszt-hatvannyolcas szituáció – és ami utána következik (2018)

Mit gondol a mai jobboldal 1968-ról és mit nem értenek benne? - teszi fel a kérdést ez az írás. 1968 ötvenedik évfordulójára – úgy tetszik – túljutottunk az aktualizálási kísérletek, a könnyes szemű visszaemlékezések és a politikai mítoszteremtési próbálkozások időszakán. Helyüket a poszt-hatvannyolcas szituáció körüli viták vették át – köszönhetően…

A poszt-hatvannyolcas szituáció  – és ami utána következik (2018)
Szelfi a szelfiző lányokkal – Ideológia, kritika, posztmarxizmus című könyvem előszava (2018)

Szelfi a szelfiző lányokkal – Ideológia, kritika, posztmarxizmus című könyvem előszava (2018)

Egy Sugar Land nevű texasi kisvárost komoly kihívás elé állított a szelfik készítésének egyre inkább terjedő szokása. A problémát az jelentette, hogy a település főterén – hiába keresték az arra járók – semmi nem akadt, amivel fényképezkedhettek volna, így jobbára tanácstalanul és csalódottan odébbálltak. A város elöljárói gondoltak hát egyet…

A posztmarxizmus intellektuális stratégiái (2018)

A tanulmány bemutatja, kik azok a posztmarxisták és milyen témák, állítások köthetők a nevükhöz. Ehhez egy sajátos felosztást alkalmazok. Kiindulópontom szerint a posztmarxizmus kétféle választ adott a koráb­ban felvázolt válsághelyzetre, a „marxizmus végének" tragédiájára. Az egyi­ket „marxista posztmodem", a másikat „posztmodem marxista" szellemi pro­jektnek nevezem. A megkülönböztetés alapja, hogy mire…

A posztmarxizmus intellektuális stratégiái (2018)
Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)

Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)

A kétezres évek első éveiben heves és egymás alapvető megkérdőjelezésétől sem mentes polémia bontakozott ki Slavoj Žižek és Ernesto Laclau között a populizmus kérdése kapcsán. Ez a tanulmány rekonstruálja a két szerző elméleti pozícióját és elemzi a vitát, melynek a kontextusa a marxizmus politikaképének válsága, alapkérdése pedig az, hogy az…

Politika a spektákulum korában. Guy Debord, Jean Baudrillard, Douglas Kellner és az ideológia látszat-valóság modelljének válsága (2016)

A látszat-valóság-modell szerint a hamis tudat „torz reprezentációként” jön létre, tehát a valóság tudati leképezésének szisztematikus (társadalmi-gazdasági okokkal magyarázható) félrecsúszásáról beszélhetünk. Az ideológiakritikának e formája szerint, miközben minden korban létezik egy „magában való” társadalmi-gazdasági realitás, a társadalom szintjén létrejön ennek kollektív reprezentációja, az a látszat, amely „szükségszerű illúzióként, hamis tudatként…

Politika a spektákulum korában. Guy Debord, Jean Baudrillard, Douglas Kellner és az ideológia látszat-valóság modelljének válsága (2016)
„Tudják, de mégis teszik” Slavoj Zizek és a Valós politikája (2016)

„Tudják, de mégis teszik” Slavoj Zizek és a Valós politikája (2016)

A baloldal nem feltételezheti többé az egyének hamis tudatát saját helyzetüket és szerepüket illetően - ellenkezőleg, az ideológia azokat az illúziókat jelenti, amelyek nevében cselekszünk helyzetünk és szerepünk ismerete ellenére. Központi állításom szerint a zizeki ideológiakritika a „nem tudják, de mégis teszik” hegeli-marxi- engelsi ideológiakritikai pozíció korrekciójaként érthető meg. A…

KRITIKA Változtasd meg a világot a hatalom akarása nélkül (2016)

John Holloway ír szociológus és filozófus 1991 óta Mexikóban él. A kilencvenes évektől munkáinak középpontjába a mexikói indiánmozgalom gyakorlati tapasztalatainak értelmezése került – természetesen a kritikai elmélet, az autonomista marxizmus és a posztmodern feminizmus hagyományának keretében. A Change the World Without taking Power című könyv ennek a projektnek az egyik…

KRITIKA Változtasd meg a világot a hatalom akarása nélkül (2016)
Antonio Negri: A Birodalom, a Sokaság és a posztmodern forradalom (2015)

Antonio Negri: A Birodalom, a Sokaság és a posztmodern forradalom (2015)

Nem az a kérdés, hogy szükség van-e a politika realista szemléletére - mondja Antonio Negri a Multitude utolsó lapjain, a radikális demokratikus politikai stratégia problematikája kapcsán - hanem, hogy hányféle politikai realizmus létezik egy időben? „A politikai realizmus túl gyakran kapcsolódik konzervatív, vagy reakciós világképekhez olyan fogalmi alapokon, mint az…

Marx újratöltve: hegemónia-elmélet a Kommunista Kiáltványban (2014)

Ebben az írásban amellett érvelek, hogy Marx hegemóniával kapcsolatos nézetei, megjegyzései, elemzései egy teoretikus háromszög oldalaiként rekonstruálhatók. Az eddigi értelmezések azonban jobbára ennek a háromszögnek eddig két „befogójára” összpontosítottak – köszönhetően annak, hogy ezek egymással is versengve, egymás kritikájaként szinte csak egymáshoz képest határozták meg magukat. Az egyik oldalon az…

Marx újratöltve: hegemónia-elmélet a Kommunista Kiáltványban (2014)
A politika logikái. Ernesto Laclau és az ideológiakritika reorganizációja (2014)

A politika logikái. Ernesto Laclau és az ideológiakritika reorganizációja (2014)

Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy Ernesto Laclau elméleti rendszerét az általánosnak tekinthető diskurzuselméleti megközelítés helyett az ideológia kérdéskörének középpont-ba állításával rekonstruálja. Álláspontom szerint ugyanis Laclau teoretikus projektjének centrumában a marxizmus dekonstrukciója áll, amely azzal az eredménnyel zárul, hogy a sztálinizmus rémtetteihez vezető és napjainkban inadekváttá vált radikális baloldali poli-tika…

A teljesség politikája: fogyatékosdiskurzusok és a normalitás ideológiái a mai Magyarországon (2013)

Napjainkban hatalmas változások zajlanak Magyarországon a fogyatékosokkal kapcsolatos intézményi struktúrákban és a velük kapcsolatos jogi szabályozókban és társadalmi attitűdökben. Mára a sérült emberekhez való professzionális és politikai viszonyulás kapcsán az úgynevezett orvosi modell mellett egyre inkább polgárjogot nyer az angolszász világban évtizedekkel ezelőtt lezajló emberi jogi mozgalmi hullám eredményeként megszületett…

A teljesség politikája: fogyatékosdiskurzusok és a normalitás ideológiái a mai Magyarországon (2013)
Szerep és szocializmus – az alternatíva politikája (2009)

Szerep és szocializmus – az alternatíva politikája (2009)

„TÖBBNEK KELL LENNÜNK ÖNMAGUNKNÁL”- MITŐL ROMANTIKUS A SZOCIALIZMUS?  A szocializmus valamifajta romantikus válfaja nem véletlenül oly csábító a kelet-európai értelmiség számára évszázadnyi ideje. Régiónkban ugyanis a szükségszerűen kritikus és renitens entellektüel-lét (ismert történelmi hányattatottságunk körülményei közepette) nem egyszerűen gondolkodásmód, nem egyszerűen politikai-szellemi elkötelezettség, de tradicionálisan életforma és egzisztenciális, morális válasz…

A technológiák rendszere – az érték problémája a posztmodern kapitalizmusban (2005)

Minden kétséget kizárólag új korszak határához érkeztünk: a technika időszaka után a technológia időszaka visszavonhatatlanul megérkezni látszik. Ha a különbséget plasztikusan akarnánk megfogalmazni a két periódus között, a technika és a technológia gyökeresen másfajta gondolkodásmódja közötti különbséget kellene valamiképpen megragadnunk. Olyasmiről van szó a technológia kapcsán, mint a régi időkben…

A technológiák rendszere – az érték problémája a posztmodern kapitalizmusban (2005)