„Belefér-e a nacionalista giccs a nemzeti kulturába és belefér-e a posztmarxizmus? A fridzsiderszocializmus után most a fridzsiderkapitalizmus következik?”
A SZÖVEG című podcast vitaműsorának harmadik adásában a Kulturális hadviselés – A kulturális hatalom elmélete és gyakorlata című könyvéről vitázik a szerző, Békés Márton történész-politológus és Kiss Viktor politológus, ideológiakutató. A beszélgetést vezeti Baczoni Dorottya történész.
Békés Márton új könyvében a jobboldali kultúrharc stratégiáját dolgozza ki. Szerinte Orbán Viktor 2010 után egy új rendszert hozott létre, de ahhoz, hogy a hatalmat tartósan meg tudja őrizni, egy korszakot is létre kell hozni. „Nem minden rendszer (regime) jelent automatikusan korszakot (era, Epoche) s. A (politikai) rendszer jogszabályok, eljárások, politikai döntések összessége, a működés maga, amely intézményrendszerben testesül meg – ez a norma, a politikai szerkezet. A korszak szélesen értelmezett kultúra: a társa-dalmi szokások, kollektív meggyőződések és a világnézet összessége, szellemi miliő – tehát maga a tartalom, a kulturális klíma. A rend pedig nem más, mint a rendszer és a korszak szinkronitása, azaz a politikai rendszer és a kultúra össz-hangja, a társadalom minden alrendszerét átszövő egység”. A cél tehát, hogy – Gramsci iránymutatása alapján – egy konzervatív korszakot hozzunk létre. Az alapgondolat, hogy „akié a kultúra, azé az ország” – mondja Békés.
A két szerző közös pontja, hogy valamiképpen mindketten a kulturális háború teoretikusai, hiszen Kiss Kívül/Belül című munkája is alapvetően erre a problémára fókuszál – mondja Békés. Kiss szerint az elmúlt évek egyik legfontosabb és legmegosztóbb jobboldali könyve kapcsán felvetődik, hogy van-e esély egy olyan nemzeti konszenzus kialakítása, melyben mindegyik politikai oldalnak egyaránt szerepe van, vajon áthidalhatók-e a meglévő közéleti töréspontok – vagy a harc végeredményének mindenképpen valamelyik fél győzelmének kell-e lennie?
A felvétel meghallgatható:
A podcast honlapja:
Miközben sok mindenben egyetértenek, Kiss és Békés alapvetően máshogy értékelik a napjainkban zajló jobboldali térfoglalást.
- Miért állunk szemben egy reprezentatív könyvvel? Miért ismer magára a kormányzati politikus ebben a műben és miért ismerhetjük fel az Orbán korszak mindennapjait?
- Milyen belső ellentmondások vannak a könyvben? Egy posztmodern könyvről van szó, vagy elméleti tisztázatlanságokról?
- Kiss szerint a vita legsúlyosabb pontja (15 perc 20 másodperc): miért reprezentál két teljesen különbözőféle világot a könyv első két tanulmánya? Mi az, amiben egyet tudunk érteni napjaink konzervatív forradalmáraival és mi az, amiben semmiképpen?
- A globális képzelet korszaka után visszaállítható-e a vallási, vagy a nemzeti képzelet korszaka?
- Lehetséges-e egyáltalán olyan baloldal a régiónkban, amely nem nemzeti?
- Elfogadható-e, hogy a kultúra a hatalmi üzenetek közvetítésének eszköze, vagy hogy a lojalitás előbbre való, mint a tehetség, vagy a tehetség?
- Benne ragadhatunk-e a 20. század harcaiban?
- A Turul-szobor és a tüzijáték augusztus huszadikán giccs volt-e? Egyáltalán mit jelent a nemzeti kultúra?
- Talál-e a baloldal alkalmasabb globális ellensúlyt, mint a nemzetállam?
- Hogyan harcolhatunk a posztpolitika gondolattalan biorobotjai ellen? Van-e ebben közös pont a bal- és a jobboldal között?
- Hogyan gondolkodjunk Gramsci alapján a kultúráról? És nemzeti csapat-e a franchise FTC?
