Az Antitézis mindazt a húsz-huszonöt évet magában foglalja, amit TGM a rendszerkritikus baloldalon eltöltött. Márpedig ez az időszak valamennyiünké, akik végigkövettük és -tevékenykedtük ezt a negyedszázadot, annak a dilemmának a jegyében, hogy lesz-e baloldali újjászületés a létezett szocializmus katasztrófája után. Ezért a kötetről beszélve saját közelmúltunkról is szólnunk kell. Először tehát arról szeretnék beszélni, hogy miképpen helyezhetjük el e kései…
-
-
Régi és új forradalmak (2021)
Kívül/Belül: Egy új politikai logika című könyvem záró fejezete. A marxista baloldal örökösei úgy gondolják, hogy a kapitalizmus válságai nyitnak utat a változás előtt, hiszen ekkor érzik a társadalom széles rétegei saját bőrükön is, hogy milyen borzalmas a rendszer. Azonban az elmúlt évtizedekben a válságok mintha csak egyre erősebbé tették volna a rendszert, mintha túl régóta várnánk az elégedetlenek és…
-
A konzervatív korszak illúziója (2021)
Konzervatív, vagy forradalmi korszakban élünk-e akkor tulajdonképpen? Elméleti értelemben azonban mégsem csak abban van vitám a konzervatív (ellen)forradalom és a jobboldali kulturális térfoglalás híveivel, hogy számomra elfogadhatatlan a kultúrának bármely repressziv változata, még ha a felszabadulás nevében hozzák is azt létre. A másik fő különbség alapállásunk között inkább elméleti: míg szerintük egy konzervatív korszak beköszöntének kapujában toporgunk, szerintem ez illúzió…
-
Baloldal a posztmodern kapitalizmusban (2020)
A hétköznapi valóság terepén mozogva talán könnyebben érthetővé válik, amiről beszélek. A posztmodern kapitalizmusnak egyre extrémebb körülmények között kell fenntartania és működtetnie önmagát, megteremtve a kívánatos és normális élet kereteit a társadalom nagy része számára, és ehhez egyre komplikáltabb és direktebb eszközökkel kell előállítania azokat az egyéneket, akik majd beleilleszkednek az élet tőkés kereteibe. A klímaváltozás, a virtuális valóság, a…
-
A politika visszatérése? Chantal Mouffe és a baloldali populizmus (2019)
„A baloldal/jobboldal felosztás végéről szóló mese már jó ideje velünk él” – mondja Chantal Mouffe The Radical Centre: a Politics without Adversary[1] című tanulmányában. A kilencvenes évektől a politika új formája jött létre a nyugati társadalmakban, amely a demokráciát nem a versengő alternatívák, hanem a konszenzus terepének tekinti, amely tagadja mindenfajta hatalmi viszony relevanciáját és a politikát antagonisztikus szembenállás nélküli…
-
KRITIKA Hogyan olvassuk A tőkét? – kézikönyv radikális gondolkodóknak (2019)
Napjainkban fokozott érdeklődés figyelhető meg Marx A tőkéje iránt. Ez nem csak megjelenésének 150. évfordulója miatt van így, Piketty könyve, és a kapitalizmus 2008-as válsága is ráerősített erre. Egyre többen fordulnak olyan elméletek felé, mint a világrendszer-elemzés, vagy a társadalmi reprodukció elmélete, amelyek szintén feltételezik A tőke ismeretét. Kiss Viktor A politikai gazdaságtan társadalomkritikai fellendülése sem múlik a kétezres évek…
-
A poszt-hatvannyolcas szituáció – és ami utána következik (2018)
Mit gondol a mai jobboldal 1968-ról és mit nem értenek benne? – teszi fel a kérdést ez az írás. 1968 ötvenedik évfordulójára – úgy tetszik – túljutottunk az aktualizálási kísérletek, a könnyes szemű visszaemlékezések és a politikai mítoszteremtési próbálkozások időszakán. Helyüket a poszt-hatvannyolcas szituáció körüli viták vették át – köszönhetően elsősorban annak, hogy az új jobboldal sok tekintetben a fél…
-
Szelfi a szelfiző lányokkal – Ideológia, kritika, posztmarxizmus című könyvem előszava (2018)
Egy Sugar Land nevű texasi kisvárost komoly kihívás elé állított a szelfik készítésének egyre inkább terjedő szokása. A problémát az jelentette, hogy a település főterén – hiába keresték az arra járók – semmi nem akadt, amivel fényképezkedhettek volna, így jobbára tanácstalanul és csalódottan odébbálltak. A város elöljárói gondoltak hát egyet és – kapva egy amatőr művész felajánlásán – elhatározták, hogy…
-
A posztmarxizmus intellektuális stratégiái (2018)
A tanulmány bemutatja, kik azok a posztmarxisták és milyen témák, állítások köthetők a nevükhöz. Ehhez egy sajátos felosztást alkalmazok. Kiindulópontom szerint a posztmarxizmus kétféle választ adott a korábban felvázolt válsághelyzetre, a „marxizmus végének” tragédiájára. Az egyiket „marxista posztmodem”, a másikat „posztmodem marxista” szellemi projektnek nevezem. A megkülönböztetés alapja, hogy mire vezették vissza az egyes szerzők a marxizmus végzetes válságát. (…)…
-
Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)
A kétezres évek első éveiben heves és egymás alapvető megkérdőjelezésétől sem mentes polémia bontakozott ki Slavoj Žižek és Ernesto Laclau között a populizmus kérdése kapcsán. Ez a tanulmány rekonstruálja a két szerző elméleti pozícióját és elemzi a vitát, melynek a kontextusa a marxizmus politikaképének válsága, alapkérdése pedig az, hogy az úgynevezett „osztályizmus” elvetésével párhuzamosan az osztálypolitika minden formáját el kell-e…
