Napjainkban fokozott érdeklődés figyelhető meg Marx A tőkéje iránt. Ez nem csak megjelenésének 150. évfordulója miatt van így, Piketty könyve, és a kapitalizmus 2008-as válsága is ráerősített erre. Egyre többen fordulnak olyan elméletek felé, mint a világrendszer-elemzés, vagy a társadalmi reprodukció elmélete, amelyek szintén feltételezik A tőke ismeretét. Kiss Viktor A politikai gazdaságtan társadalomkritikai fellendülése sem múlik a kétezres évek…
-
-
„Ha tudni akarjuk, hányat ütött az óra” – Balázs Zoltán posztmarxizmus-könyvemről
Kiss Viktor Ideológia, kritika, posztmarxizmus című könyvét Balázs Zoltán, a Magyar Politikatudományi Társaság korábbi elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének egyetemi tanára és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa mutatta be. Balázs Zoltán a fiatalon elhunyt filozófus-szociológus, Papp Zsolt munkásságához hasonlította a szerző elméleti tevékenységét annyiban, hogy míg a nyolcvanas években Papp könyveiből lehetett tájékozódni, most „ha valaki meg akarja…
-
A poszt-hatvannyolcas szituáció – és ami utána következik (2018)
Mit gondol a mai jobboldal 1968-ról és mit nem értenek benne? – teszi fel a kérdést ez az írás. 1968 ötvenedik évfordulójára – úgy tetszik – túljutottunk az aktualizálási kísérletek, a könnyes szemű visszaemlékezések és a politikai mítoszteremtési próbálkozások időszakán. Helyüket a poszt-hatvannyolcas szituáció körüli viták vették át – köszönhetően elsősorban annak, hogy az új jobboldal sok tekintetben a fél…
-
1919, 1956, 1968 – Az Agitátorok-beszélgetés
Kiss Viktor gondolatai Magyar Dezső: „Agitátorok” című filmje kapcsán – beszélgetés a Béka Filmklubban. A videóból kiderül, hogy miért volt kettős kritika a rendszer ellen a film és mi az, amit igazán nem viselhetett el a Kádár-korszak. „Mit ragad meg a film tulajdonképpen 1919, a Tanácsköztársaság ifjúsága kapcsán áldokumentarista jelleggel? A messianisztikus marxizmus középpontba állítása komoly üzenetet tartalmazott: Marx úgy…
-
Konok Péter és Kiss Viktor – 1968 és eszméi (videóval)
1968 annak a szimbolikus éve volt, amikor megszületett egy új baloldal a régi helyett. Ez az év egy új szereplőt hozott, amely után mind a szociáldemokrácia, mind a marxizmus alappozíciója megváltozott. 68 újdonságát talán akkor érthetjük meg, ha feltesszük a kérdést, hogy melyek voltak azok s szereplők, amelyek először voltak jelen a forradalmak színpadán – nem csak a diákokat, hanem…
-
Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)
A kétezres évek első éveiben heves és egymás alapvető megkérdőjelezésétől sem mentes polémia bontakozott ki Slavoj Žižek és Ernesto Laclau között a populizmus kérdése kapcsán. Ez a tanulmány rekonstruálja a két szerző elméleti pozícióját és elemzi a vitát, melynek a kontextusa a marxizmus politikaképének válsága, alapkérdése pedig az, hogy az úgynevezett „osztályizmus” elvetésével párhuzamosan az osztálypolitika minden formáját el kell-e…
-
Politika a spektákulum korában. Guy Debord, Jean Baudrillard, Douglas Kellner és az ideológia látszat-valóság modelljének válsága (2016)
A látszat-valóság-modell szerint a hamis tudat „torz reprezentációként” jön létre, tehát a valóság tudati leképezésének szisztematikus (társadalmi-gazdasági okokkal magyarázható) félrecsúszásáról beszélhetünk. Az ideológiakritikának e formája szerint, miközben minden korban létezik egy „magában való” társadalmi-gazdasági realitás, a társadalom szintjén létrejön ennek kollektív reprezentációja, az a látszat, amely „szükségszerű illúzióként, hamis tudatként elfedi a társadalom tényleges életfolyamatait”. A „valóság válságának” posztmodern/posztmarxista elméletei…
-
KRITIKA Változtasd meg a világot a hatalom akarása nélkül (2016)
John Holloway ír szociológus és filozófus 1991 óta Mexikóban él. A kilencvenes évektől munkáinak középpontjába a mexikói indiánmozgalom gyakorlati tapasztalatainak értelmezése került – természetesen a kritikai elmélet, az autonomista marxizmus és a posztmodern feminizmus hagyományának keretében. A Change the World Without taking Power című könyv ennek a projektnek az egyik csúcspontja, amelynek talán legfontosabb hozadéka, hogy ráérzett a posztmodern kapitalizmus…
-
Antonio Negri: A Birodalom, a Sokaság és a posztmodern forradalom (2015)
Nem az a kérdés, hogy szükség van-e a politika realista szemléletére – mondja Antonio Negri a Multitude utolsó lapjain, a radikális demokratikus politikai stratégia problematikája kapcsán – hanem, hogy hányféle politikai realizmus létezik egy időben? „A politikai realizmus túl gyakran kapcsolódik konzervatív, vagy reakciós világképekhez olyan fogalmi alapokon, mint az erő, a hegemónia, vagy a szükségszerűség. Thuküdidész dialógusától Churchill emlékirataiig…
-
Szerep és szocializmus – az alternatíva politikája (2009)
„TÖBBNEK KELL LENNÜNK ÖNMAGUNKNÁL”- MITŐL ROMANTIKUS A SZOCIALIZMUS? A szocializmus valamifajta romantikus válfaja nem véletlenül oly csábító a kelet-európai értelmiség számára évszázadnyi ideje. Régiónkban ugyanis a szükségszerűen kritikus és renitens entellektüel-lét (ismert történelmi hányattatottságunk körülményei közepette) nem egyszerűen gondolkodásmód, nem egyszerűen politikai-szellemi elkötelezettség, de tradicionálisan életforma és egzisztenciális, morális válasz és választás is egyben. Az elhivatott és meggyőződéses baloldali-kritikus gondolkodó,…
