A hétköznapi valóság terepén mozogva talán könnyebben érthetővé válik, amiről beszélek. A posztmodern kapitalizmusnak egyre extrémebb körülmények között kell fenntartania és működtetnie önmagát, megteremtve a kívánatos és normális élet kereteit a társadalom nagy része számára, és ehhez egyre komplikáltabb és direktebb eszközökkel kell előállítania azokat az egyéneket, akik majd beleilleszkednek az élet tőkés kereteibe. A klímaváltozás, a virtuális valóság, a…
-
-
20 éve született az alterglobalizációs mozgalom – interjú
Húsz évvel ezelőtt, 1999. november 30-án a nemzetközi együttműködésekből szerveződő alterglobalizációs mozgalom megakadályozta a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) seattle-i konferenciájának megtartását. A szimbolikusan itt megszülető mozgalom öröksége azóta is meghatározó a rendszerkritikus, baloldali politikában. Az alterglobról Gagyi Ágnes mozgalomkutatóval és Kiss Viktor ideológiakutatóval beszélgettük, akik mindketten belülről tapasztalták meg ennek a globális kezdeményezésnek a működését. Kezdjük talán azzal, mi is volt…
-
Az antiorbánizmus megbukott
Jelenleg véleményem szerint egyetlen kérdést szabad feltenniük a politikai szereplőknek: mit akarok én? Milyen világban szeretnék élni? A baloldal, bármikor nézzük, akkor tudott sikeres lenni, amikor azoknak tudott kínálni valamit, akik egészen máshogy akartak élni, mint ahogy a jelenben az lehetséges. A sikeres baloldali mozgalom ellenségei számára utópikus, részesei számára az egyetlen reális lehetőség. Emlékezetpolitikai szempontból 1848, a Tanácsköztársaság első…
-
A politika visszatérése? Chantal Mouffe és a baloldali populizmus (2019)
„A baloldal/jobboldal felosztás végéről szóló mese már jó ideje velünk él” – mondja Chantal Mouffe The Radical Centre: a Politics without Adversary[1] című tanulmányában. A kilencvenes évektől a politika új formája jött létre a nyugati társadalmakban, amely a demokráciát nem a versengő alternatívák, hanem a konszenzus terepének tekinti, amely tagadja mindenfajta hatalmi viszony relevanciáját és a politikát antagonisztikus szembenállás nélküli…
-
A kritikától a politikáig – legújabb könyvemről a Replikában
Kiss korábbi ideológiaelméleti írásaival összhangban világos iránymutatást ad. A spekulatív kritikai ideológiától, amely ma a baloldali gondolat politizálódásának általános módja, vissza kell találnunk a társadalom saját ideológiai folyamataihoz, a létező baloldal követeléseihez. Le kell számolni a magát empirikusan megalapozottnak tételező, a tényleges szellemi-politikai folyamatokból kiszakított igazságainkkal. A radikális-forradalmi baloldalt politikai projektként kell megértenünk, amely segíti az ideológiakritikában is eredendően munkáló…
-
Rabszolgatörvény – a második esély
A balliberális közvélemény legfontosabb élménye 2018-ban az volt, hogy a szabadon működő sajtótermékek és civil szervezetek egyre kisebb száma, a közigazgatási bíróságok létrehozása, a parlamenti tevékenység teljes kiüresítése, a mind nyíltabb és gátlástalanabb oligarchia-építés és korrupció, valamint az oktatás, a tudomány, a művészet területén zajló kulturkampf önmagukban nem képesek kirobbantani a széles társadalmi ellenállást, csak egy viszonylag szűk politizáló réteg…
-
A poszt-hatvannyolcas szituáció – és ami utána következik (2018)
Mit gondol a mai jobboldal 1968-ról és mit nem értenek benne? – teszi fel a kérdést ez az írás. 1968 ötvenedik évfordulójára – úgy tetszik – túljutottunk az aktualizálási kísérletek, a könnyes szemű visszaemlékezések és a politikai mítoszteremtési próbálkozások időszakán. Helyüket a poszt-hatvannyolcas szituáció körüli viták vették át – köszönhetően elsősorban annak, hogy az új jobboldal sok tekintetben a fél…
-
Miért érdemes elolvasni? – 8 percben a könyvről
Mit takar a cím három szava? Hogyan illeszkedik ez a könyv a szerző életútjába? Mi az a posztmarxizmus és miért érdekes ez? Mit talál az olvasó a könyvben és miért érdemes elolvasni? Mit várhatunk egy ilyen könyvtől? És hogyan járulhat hozzá ez az egész a baloldali politikai gyakorlathoz? Antal Attilával és Kapelner Zsolttal beszélgettünk a könyv kapcsán arról, hogy mi…
-
Mit kezdjen egy baloldali a barbárság korában?
Mészáros Istvánt alapvetően nem szerette a nyugati balos értelmiségiek és politikusok nagy része, de – mondhatjuk a történelmi hűség kedvéért – ez legalább teljes mértékben kölcsönös volt. Mészáros ugyanis nem az objektív körülményeket, hanem őket tette felelőssé a baloldali mozgalmak évtizedek óta tartó válságáért. A nyugati baloldaliakat, szociáldemokratákat és demokratákat egyik interjújában egyenesen Miki egér szocialistáknak nevezte. Úgy gondolta,…
-
Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)
A kétezres évek első éveiben heves és egymás alapvető megkérdőjelezésétől sem mentes polémia bontakozott ki Slavoj Žižek és Ernesto Laclau között a populizmus kérdése kapcsán. Ez a tanulmány rekonstruálja a két szerző elméleti pozícióját és elemzi a vitát, melynek a kontextusa a marxizmus politikaképének válsága, alapkérdése pedig az, hogy az úgynevezett „osztályizmus” elvetésével párhuzamosan az osztálypolitika minden formáját el kell-e…
