A hazai ellenzéki nyilvánosságban a populizmus kifejezése hatalmas karriert futott be az elmúlt években. Sikerét annak köszönhette, hogy képes volt átvenni azt a szerepet, amit korábban a „fasiszta”, az „antiszemita”, vagy a „kommunista” szitokszavak töltöttek be: a hegemón pozícióban lévő liberális elitcsoportok által elfogadhatatlannak és veszélyesnek tartott politikai alternatívák és szereplők megjelölését és szalonképtelenné tételét. A populizmus témáját elsősorban azok…
-
-
Mit kezdjen egy baloldali a barbárság korában?
Mészáros Istvánt alapvetően nem szerette a nyugati balos értelmiségiek és politikusok nagy része, de – mondhatjuk a történelmi hűség kedvéért – ez legalább teljes mértékben kölcsönös volt. Mészáros ugyanis nem az objektív körülményeket, hanem őket tette felelőssé a baloldali mozgalmak évtizedek óta tartó válságáért. A nyugati baloldaliakat, szociáldemokratákat és demokratákat egyik interjújában egyenesen Miki egér szocialistáknak nevezte. Úgy gondolta,…
-
Reflexív baloldal, Globális baloldal, Futurobaloldal: a forradalom a 21. században (2016)
-
A bevándorlók és a globális baloldal születése – Kettős Mérce
Cikksorozatot indított a Kettős Mérce WTF baloldal (Mi az a baloldal? Kell-e baloldal? Mi lesz a baloldal?) címen, amelyben azt az egyszerűnek tűnő kérdést tesszük fel, hogy mi a baloldal ma Magyarországon, az Unióban, a világban. (Az eddig megjelent írásokat lásd itt.) A sorozat hetedik részében Kiss Viktor politológus, ideológiakutató azt állítja, hogy a baloldal legfőbb feladata az, hogy olyan…
-
A kihívások tömegével és igen gyorsan törnek ránk
Magyarországon az utóbbi hónapokban mintha keményebben jelen lenne a valódi baloldal a közéletben. TGM, Krausz Tamás és Szalai Erszébet is kiváló írásokkal jöttek elő. Elképzelhető, hogy erősödni fog a határozottabban marxista irányzat a hazai értelmiségi palettán? KV: Idehaza az elmúlt évtizedekben három nagyobb impulzusa volt a marxista baloldali szellemi életnek. Az első a rendszerváltás éveiben a Krausz Tamás nevével fémjelzett…
-
Hat tézis az ideológiáról (2010)
TELJES SZÖVEG 1. A hatalom nagyítója és a radikalizmus Én a magam részéről mindenképpen passzivista vagyok abban az értelemben, hogy rendkívüli gyanakvással fogadtam eddig is azokat, akik az „aktivizmus” kifejezést valamifajta aktívkodás értelmében használták. Valójában úgy vélem, hogy ez a rossz beidegződés a hetvenes-nyolcvanas évekből maradt vissza. Akkoriban a kelet-európai radikális értelmiségi-művész-aktivista réteg szinte belekényszerült a resistance egy sajátos formájába.…
-
Szerep és szocializmus – az alternatíva politikája (2009)
„TÖBBNEK KELL LENNÜNK ÖNMAGUNKNÁL” TELJES SZÖVEG A szocializmus valamifajta romantikus válfaja nem véletlenül oly csábító a kelet-európai értelmiség számára évszázadnyi ideje. Régiónkban ugyanis a szükségszerűen kritikus és renitens entellektüel-lét (ismert történelmi hányattatottságunk körülményei közepette) nem egyszerűen gondolkodásmód, nem egyszerűen politikai-szellemi elkötelezettség, de tradicionálisan életforma és egzisztenciális, morális válasz és választás is egyben. Az elhivatott és meggyőződéses baloldali-kritikus gondolkodó, művész, forradalmár,…
-
A leértékelt társadalom (2008)
TELJES SZÖVEG Az új évezred első évtizedének végére – hosszas és fáradságos munkával – hasonló helyzetbe kormányoztuk magunkat, mint az előző rendszer párt- és bürokratikus elitjei a nyolcvanas évek második felére. A kései Kádár-korszak ideológiai-szellemi agóniája hajdanán a rendszer központi törekvéseinek folytatását éppúgy lehetetlenné tette, mint az irányváltást s ezek felülvizsgálatát. Ezzel párhuzamosan pedig a társadalomban ellenőrizhetetlen és egészségtelen ideológiai…
-
Csatlakozás után, globalizáció előtt (2005)
TELJES SZÖVEG A kelet-európai változások „hivatalos ideológusai” a rendszerváltást követően sajátos szerepzavarba kerültek. Eleddig sohasem volt szituációval találták ugyanis szembe magukat a régió önértelmezési kísérletei: társadalmaink egy csapásra a „boldog Nyugat” egyenrangúnak nyilvánított szereplőivé váltak. Ez a deklaráció azonban éppen az áhított „boldogságot” nem hozta meg, amit konkrétan ugyan senki nem ígért, mégis reménykedtek benne ezen országok állampolgárai. …
-
17 szűk esztendő – a posztkádári baloldal csődje
A közelmúlt megnyilvánulásait figyelve az az érzése támad az embernek, mintha a szocialista-kommunista tradíció hazai képviselői, semmit nem tanultak volna 1989-es (és máig tartó) kudarcaikból. Akkor a baloldal az átmenet vesztesét, a kisembert kívánta védelmezni, aki nem volt képes a nagy ugrásra, amit és ahogyan tőle vártak – ezzel azonban menthetetlenül a posztkommunista Magyarország szolgálatába szegődött. Pedig neki kellett…
