Valójában a nyugati baloldal minden lényeges szereplője megmásíthatatlan tényként kezelte ekkortájt a kapitalizmus fennmaradását és stratégiáit és célkitűzéseit ehhez a meggyőződéshez igazította. Legfontosabb érvük e tekintetben az volt, hogy egyszerűen nem adottak a gyökeres változás feltételei, így a rendszer által kínált feltételek között kell harcolniuk céljaikért. A „bolsevik” kommunisták és a szociáldemokraták érzékelik, hogy a modern kapitalizmus sikeresen integrálta a…
-
-
Régi és új forradalmak (2021)
A hagyományos baloldal akkor követett el végzetes (bár bizonyára elkerülhetetlen) hibát, amikor a forradalom negatív koncepciója mellett kötelezte el magát. Ebben nem kis szerepe volt magának Marxnak is. A negatív forradalomkép abból indul ki, hogy az átalakulás kétlépcsős folyamat, amelynek során először meg kell dönteni a kapitalizmust, majd később helyette be kell vezetni egy új gazdasági rendszert, és ki kell…
-
Úgy kell megváltoztatnunk a jelent, hogy a jövő nagyon-nagyon másképp nézzen ki!
Murray Bookchin Utopia, not futurism című előadásában futurizmusnak nevezi, amikor a jövőt a jelen előrevetett képének látjuk, amikor a jövőt csak úgy tudjuk elképzelni, mint a jelen folytatását; ekkor a radikális változás csak a „még többet” jelenti, magasabb kereseteket, nagyobb házakat – ilyenkor csak a jelen léptékét változtatjuk meg a jövőbe vetítve. Az utópia viszont azt jeleni, hogy az elképzelt…
-
Miért érdemes elolvasni? – 8 percben a könyvről
Mit takar a cím három szava? Hogyan illeszkedik ez a könyv a szerző életútjába? Mi az a posztmarxizmus és miért érdekes ez? Mit talál az olvasó a könyvben és miért érdemes elolvasni? Mit várhatunk egy ilyen könyvtől? És hogyan járulhat hozzá ez az egész a baloldali politikai gyakorlathoz? Antal Attilával és Kapelner Zsolttal beszélgettünk a könyv kapcsán arról, hogy mi…
-
Reflexív baloldal, Globális baloldal, Futurobaloldal: a forradalom a 21. században (2016)
-
Változtasd meg a világot a hatalom akarása nélkül
John Holloway ír szociológus és filozófus 1991 óta Mexikóban él. A kilencvenes évektől munkáinak középpontjába a mexikói indiánmozgalom gyakorlati tapasztalatainak értelmezése került – természetesen a kritikai elmélet, az autonomista marxizmus és a posztmodern feminizmus hagyományának keretében. A Change the World Without taking Power című könyv ennek a projektnek az egyik csúcspontja, amelynek talán legfontosabb hozadéka, hogy ráérzett a posztmodern kapitalizmus…
