• Legyőzhető-e a spektákulum? Debord és a mai kapitalizmus

    A Partizán élő adásában vitatkoztunk arról, hogy van-e esélye bárkinek a mai kapitalizmussal szemben… “A spektákulumban, az uralkodó gazdaság képében, a cél semmi, a fejlődés minden.” Fogalmazott 1967-ben Guy Debord A spektákulum társadalmának szerzője. Azóta a kulturális szektor, a tudatipar elképesztő átalakuláson ment át. A ‘68-as lázadás kreatív eszközeit pedig jórészt magáévá tette a fősodratú marketing és kommunikációs szakma. A…

  • Poszt-traumatikus politika és radikalizmus a klímaválság idején

    A klímaválság kapcsán sokat beszélünk a klímáról, de kevesebbet arról, hogy milyen ez a válság, amivel szemben állunk. Márpedig ez a döntő politikai kérdés. Miben különbözik a hagyományos baloldali és a zöld válságfelfogás? Az előadásban amellett érvelek, hogy az általános válság és a katasztrófa nézőpontja gyökeresen különbözik egymástól és egész más követelményeket állít a politikával szemben. Ennek köszönhető, hogy a…

  • Marx újratöltve: hegemónia-elmélet a Kommunista Kiáltványban (2014)

    Ebben az írásban amellett érvelek, hogy Marx hegemóniával kapcsolatos nézetei, megjegyzései, elemzései egy teoretikus háromszög oldalaiként rekonstruálhatók. Az eddigi értelmezések azonban jobbára ennek a háromszögnek eddig két „befogójára” összpontosítottak – köszönhetően annak, hogy ezek egymással is versengve, egymás kritikájaként szinte csak egymáshoz képest határozták meg magukat. Az egyik oldalon az „univerzalizálás”, a másikon a „kolonializálás” elméleti iránya helyezkedik el. Az…

  • Putyin háborúja a tiéd is!

    „Az ukrajnai háború igazából két világrend közötti indirekt összeütközés, ahol nagyon rossz lenne, ha a szabad és demokratikus országok maradnának alul” – fogalmazta meg a tőle megszokott nyíltsággal az egyre inkább elfogadottá váló nyugati és „brüsszeli” alapvetést Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke, Orbán Viktor egyik legfőbb korábbi szövetségese. Majd hozzátette: „ezek miatt ezt a háborút Ukrajna nem vesztheti el!”.…

  • Mi a teendő? – antikapitalizmus a szegények és a munkásság után

    A Parizán tematikus podcastjában beszélgettünk új könyvem kapcsán az antikapitalista baloldal esélyeiről. A Kívül/Belül könyv kettős céljából indítunk: egyrészt magát a rendszerellenességet kell újra elfogadottá tenni, bebizonyítani, hogy ez nem valami aberrált, elmebeteg dolog; másrészt azt a hipotézist kell komolyan venni, mely szerint a kapitalizmus teljesen új korszakába lépett át, így mindent újra kell gondolni a baloldal pozíciói kapcsán is.…

  • Mit képzeltek ezek? Egy vereség anatómiája

    Az ellenzék földcsuszamlásszerű választási veresége kijózanítóan hatott a magyar közélet szereplőire és a politika iránt érdeklődő kormánykritikus választók jó részére. Az elmúlt egy hónap nem szólt másról az összefogás térfelén, mint a magyarázatok kereséséről. Ha belegondolunk, ennek a szembenézésnek mérhetetlen nagy tétje van: ne felejtsük el, hogy ebbe a hatalmas fiaskóba a Párbeszédtől a Jobbikig terjedő koalíció tagjai mindent beletettek,…

  • Nincsenek a politikára vonatkozó új és használható elméletek – ez a fő oka a rendszerkritikus baloldal mai kudarcainak

    Mérce-interjú Kiss Viktor politológussal, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhely kutatójával, a Kívül/Belül – Egy új politikai logika című könyv szerzőjével. Kiss Viktor írásban válaszolt a kérdéseinkre. Kocsis Árpád: Ön a könyvében arról beszél, hogy a kívül és a belül kérdése amiatt lehet ma meghatározó, mert a posztmodern kapitalizmusban – amely „időről időre változtatja az arculatát” (19.) – „többé nem tudhatjuk,…

  • Régi és új forradalmak (2021)

    A hagyományos baloldal akkor követett el végzetes (bár bizonyára elkerülhetetlen) hibát, amikor a forradalom negatív koncepciója mellett kötelezte el magát. Ebben nem kis szerepe volt magának Marxnak is. A negatív forradalomkép abból indul ki, hogy az átalakulás kétlépcsős folyamat, amelynek során először meg kell dönteni a kapitalizmust, majd később helyette be kell vezetni egy új gazdasági rendszert, és ki kell…

  • Dominancia és hegemónia: politikai ideológiák a mai Magyarországon (2022)

    Nem vállalkozik könnyű feladatra az, aki be kívánja mutatni napjaink ideológiai irányzatait – akár a hazai, akár a nemzetközi jelenségeket vizsgálja. A modern kapitalizmus nagy eszmerendszerei – a szociáldemokrácia, a liberalizmus, a konzervativizmus, a fasizmus és a kommunizmus – ugyanis régen elvesztették hajdani pozícióikat, tartalmukat és vonzerejüket. Erre a fejleményre reagálhatunk úgy, hogy megpróbáljuk valamiképpen beazonosítani ezek aktuális változatait. Az…

  • A konzervatív korszak illúziója (2021)

    „A korszak egy szellemi természetű rend, egyfajta közös hangulat, ízlésvilág (…) A korszakot kulturális áramlatok, kollektív meggyőződések és társadalmi szokások adják. (…) Most ez a feladat áll előttünk, a [konzervatív] korszaképítés feladata” – mondta Orbán Viktor híres tusványosi beszédében 2018-ban. Ezzel a miniszterelnök rábólintott a hazai jobboldali elitcsoportok kulturális térfoglalási törekvéseire. A konzervatív oldalon alapvetően tekinthető meggyőződés, hogy a kultúrharc…