Kívül/Belül, vagy Csepp, posztmodern kapitalizmus, vagy félperifériás osztálytársadalom? – A pécsi Kerényi Károly Szakkollégium nyári egyetemének záróestjén izgalmas vita bontakozott ki a kortárs kapitalizmus meghaladásának elméleti alapvetéseiről és azok gyakorlati következményeiről. Éber Márk Áron és Kiss Viktor alapvetően a kapitalista rendszerre adott válaszok megújításának lehetőségeiről beszélgetett. Habár a vitázó felek egyike sem képvisel ortodox marxista pozíciót, hisz a termelési mód…
-
-
2022: A megdermedés éve a magyar belpolitikában
Kiégés, kiábrándulás, rezignáció. Az áprilisi választások után a harc üres kulisszái maradtak csupán vissza, a frontvonalak befagytak. A kontroll nélküli hatalom azóta megmutatta valódi természetét. A válsággal való riogatás az ellenzék részéről merő koreográfiává silányult. A különféle értelmezések és alapvetések elfáradtak. A balliberális elitcsoportok még inkább „alámerültek”, az ellenzéki politikusok saját egzisztenciális túlélésüket egyengették, a rendszerkritikus baloldal a létéért harcolt.…
-
Legyőzhető-e a spektákulum? Debord és a mai kapitalizmus
A Partizán élő adásában vitatkoztunk arról, hogy van-e esélye bárkinek a mai kapitalizmussal szemben… “A spektákulumban, az uralkodó gazdaság képében, a cél semmi, a fejlődés minden.” Fogalmazott 1967-ben Guy Debord A spektákulum társadalmának szerzője. Azóta a kulturális szektor, a tudatipar elképesztő átalakuláson ment át. A ‘68-as lázadás kreatív eszközeit pedig jórészt magáévá tette a fősodratú marketing és kommunikációs szakma. A…
-
Mi a teendő? – antikapitalizmus a szegények és a munkásság után
A Parizán tematikus podcastjában beszélgettünk új könyvem kapcsán az antikapitalista baloldal esélyeiről. A Kívül/Belül könyv kettős céljából indítunk: egyrészt magát a rendszerellenességet kell újra elfogadottá tenni, bebizonyítani, hogy ez nem valami aberrált, elmebeteg dolog; másrészt azt a hipotézist kell komolyan venni, mely szerint a kapitalizmus teljesen új korszakába lépett át, így mindent újra kell gondolni a baloldal pozíciói kapcsán is.…
-
Nincsenek a politikára vonatkozó új és használható elméletek – ez a fő oka a rendszerkritikus baloldal mai kudarcainak
Mérce-interjú Kiss Viktor politológussal, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhely kutatójával, a Kívül/Belül – Egy új politikai logika című könyv szerzőjével. Kiss Viktor írásban válaszolt a kérdéseinkre. Kocsis Árpád: Ön a könyvében arról beszél, hogy a kívül és a belül kérdése amiatt lehet ma meghatározó, mert a posztmodern kapitalizmusban – amely „időről időre változtatja az arculatát” (19.) – „többé nem tudhatjuk,…
-
Régi és új forradalmak (2021)
Kívül/Belül: Egy új politikai logika című könyvem záró fejezete. A marxista baloldal örökösei úgy gondolják, hogy a kapitalizmus válságai nyitnak utat a változás előtt, hiszen ekkor érzik a társadalom széles rétegei saját bőrükön is, hogy milyen borzalmas a rendszer. Azonban az elmúlt évtizedekben a válságok mintha csak egyre erősebbé tették volna a rendszert, mintha túl régóta várnánk az elégedetlenek és…
-
A konzervatív korszak illúziója (2021)
Konzervatív, vagy forradalmi korszakban élünk-e akkor tulajdonképpen? Elméleti értelemben azonban mégsem csak abban van vitám a konzervatív (ellen)forradalom és a jobboldali kulturális térfoglalás híveivel, hogy számomra elfogadhatatlan a kultúrának bármely repressziv változata, még ha a felszabadulás nevében hozzák is azt létre. A másik fő különbség alapállásunk között inkább elméleti: míg szerintük egy konzervatív korszak beköszöntének kapujában toporgunk, szerintem ez illúzió…
-
A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától
Orbán Viktor nagy húzása az volt 2015-ben, hogy egy pillanat alatt helyezte bele magát az apokaliptikus Belül pozíciójába, mondja Kiss Viktor politológus, aki szerint az új politikai logika nem felső és alsó társadalmi rétegek, hanem kívül és belül lévők között tesz különbséget. Aki belül van, egyszerre szorong a kizuhanástól és attól, hogy a Kívül néptömegei átveszik a helyét. Mihez kezd…
-
Úgy kell megváltoztatnunk a jelent, hogy a jövő nagyon-nagyon másképp nézzen ki!
Murray Bookchin Utopia, not futurism című előadásában futurizmusnak nevezi, amikor a jövőt a jelen előrevetett képének látjuk, amikor a jövőt csak úgy tudjuk elképzelni, mint a jelen folytatását; ekkor a radikális változás csak a „még többet” jelenti, magasabb kereseteket, nagyobb házakat – ilyenkor csak a jelen léptékét változtatjuk meg a jövőbe vetítve. Az utópia viszont azt jeleni, hogy az elképzelt…
-
És ha kidurrantanánk a tőke hatalmas kulturális buborékját?
A következő évtizedek közéleti eseményeit várhatóan a privilegizált tereken belül élők és az azokon kívül rekedtek küzdelmei határozzák majd meg – állítja Kiss Viktor politológus. Sőt, a nagy világfolyamatok jórészt már ma is erről szólnak: gondoljunk csak a Brexitre, vagy épp a migrációs válság és a koronavírus-járvány következményeire. Kiss vérbeli baloldali könyvet írt – amely azonban a jobboldaliak számára is…
