Kívül/Belül, vagy Csepp, posztmodern kapitalizmus, vagy félperifériás osztálytársadalom? – A pécsi Kerényi Károly Szakkollégium nyári egyetemének záróestjén izgalmas vita bontakozott ki a kortárs kapitalizmus meghaladásának elméleti alapvetéseiről és azok gyakorlati következményeiről. Éber Márk Áron és Kiss Viktor alapvetően a kapitalista rendszerre adott válaszok megújításának lehetőségeiről beszélgetett. Habár a vitázó felek egyike sem képvisel ortodox marxista pozíciót, hisz a termelési mód…
-
-
A forradalom keresése – vannak-e még járható utak? (2023)
Az elmúlt évtizedek rendszerkritikai elméletei korábban elképzelhetetlen mennyiségben és mélységben tárták fel a kapitalizmus sajátosságait, működési anomáliáit, a rendszer által okozott társadalmi és ökológiai problémákat. Joggal remélhették sokan, hogy a kritikai tudás intenzív előállítása növelni fogja majd a kapitalizmussal szemben álló politikai mozgalmak megerősödésének esélyét. Valójában azonban éppen ennek ellenkezője történt. Az elméletek túltermelése, fragmentálódása és diverzifikálódása egy, a társadalom…
-
Újra fel kell építenünk az alternatív Magyarországot
A rendszerkritikai baloldal az elmúlt években újra a hagyományos baloldali témák felé fordult és a pártpolitika irányába mozdult el. Kiss Viktor legújabb könyvében gyökeresen különböző utat javasol a 21. század új elméleteit és cselekvési formáit keresve. A szerzővel Marikovszky Andrea beszélgetett. Marikovszky Andrea Mit jelent a posztmodern kapitalizmus? Miért szükséges a kulturális forradalom a tőke elleni harc során? Mit tanulhatunk…
-
Az antiorbánizmus megbukott
Jelenleg véleményem szerint egyetlen kérdést szabad feltenniük a politikai szereplőknek: mit akarok én? Milyen világban szeretnék élni? A baloldal, bármikor nézzük, akkor tudott sikeres lenni, amikor azoknak tudott kínálni valamit, akik egészen máshogy akartak élni, mint ahogy a jelenben az lehetséges. A sikeres baloldali mozgalom ellenségei számára utópikus, részesei számára az egyetlen reális lehetőség. Emlékezetpolitikai szempontból 1848, a Tanácsköztársaság első…
-
A politika visszatérése? Chantal Mouffe és a baloldali populizmus (2019)
„A baloldal/jobboldal felosztás végéről szóló mese már jó ideje velünk él” – mondja Chantal Mouffe The Radical Centre: a Politics without Adversary[1] című tanulmányában. A kilencvenes évektől a politika új formája jött létre a nyugati társadalmakban, amely a demokráciát nem a versengő alternatívák, hanem a konszenzus terepének tekinti, amely tagadja mindenfajta hatalmi viszony relevanciáját és a politikát antagonisztikus szembenállás nélküli…
-
1919, 1956, 1968 – Az Agitátorok-beszélgetés
Kiss Viktor gondolatai Magyar Dezső: „Agitátorok” című filmje kapcsán – beszélgetés a Béka Filmklubban. A videóból kiderül, hogy miért volt kettős kritika a rendszer ellen a film és mi az, amit igazán nem viselhetett el a Kádár-korszak. „Mit ragad meg a film tulajdonképpen 1919, a Tanácsköztársaság ifjúsága kapcsán áldokumentarista jelleggel? A messianisztikus marxizmus középpontba állítása komoly üzenetet tartalmazott: Marx úgy…
-
Mit kezdjen egy baloldali a barbárság korában?
Mészáros Istvánt alapvetően nem szerette a nyugati balos értelmiségiek és politikusok nagy része, de – mondhatjuk a történelmi hűség kedvéért – ez legalább teljes mértékben kölcsönös volt. Mészáros ugyanis nem az objektív körülményeket, hanem őket tette felelőssé a baloldali mozgalmak évtizedek óta tartó válságáért. A nyugati baloldaliakat, szociáldemokratákat és demokratákat egyik interjújában egyenesen Miki egér szocialistáknak nevezte. Úgy gondolta,…
-
Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)
A kétezres évek első éveiben heves és egymás alapvető megkérdőjelezésétől sem mentes polémia bontakozott ki Slavoj Žižek és Ernesto Laclau között a populizmus kérdése kapcsán. Ez a tanulmány rekonstruálja a két szerző elméleti pozícióját és elemzi a vitát, melynek a kontextusa a marxizmus politikaképének válsága, alapkérdése pedig az, hogy az úgynevezett „osztályizmus” elvetésével párhuzamosan az osztálypolitika minden formáját el kell-e…
-
A politika logikái. Ernesto Laclau és az ideológiakritika reorganizációja (2014)
Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy Ernesto Laclau elméleti rendszerét az általánosnak tekinthető diskurzuselméleti megközelítés helyett az ideológia kérdéskörének középpont-ba állításával rekonstruálja. Álláspontom szerint ugyanis Laclau teoretikus projektjének centrumában a marxizmus dekonstrukciója áll, amely azzal az eredménnyel zárul, hogy a sztálinizmus rémtetteihez vezető és napjainkban inadekváttá vált radikális baloldali poli-tika alapvetően nem más, mint a marxizmus sajátos ideológiakritikai pozíciójának követ-kezménye.…