Valójában a nyugati baloldal minden lényeges szereplője megmásíthatatlan tényként kezelte ekkortájt a kapitalizmus fennmaradását és stratégiáit és célkitűzéseit ehhez a meggyőződéshez igazította. Legfontosabb érvük e tekintetben az volt, hogy egyszerűen nem adottak a gyökeres változás feltételei, így a rendszer által kínált feltételek között kell harcolniuk céljaikért. A „bolsevik” kommunisták és a szociáldemokraták érzékelik, hogy a modern kapitalizmus sikeresen integrálta a…
-
-
Poszt-traumatikus politika és radikalizmus a klímaválság idején
A klímaválság kapcsán sokat beszélünk a klímáról, de kevesebbet arról, hogy milyen ez a válság, amivel szemben állunk. Márpedig ez a döntő politikai kérdés. Miben különbözik a hagyományos baloldali és a zöld válságfelfogás? Az előadásban amellett érvelek, hogy az általános válság és a katasztrófa nézőpontja gyökeresen különbözik egymástól és egész más követelményeket állít a politikával szemben. Ennek köszönhető, hogy a…
-
Értsük meg TGM filozófiáját
Az Antitézis mindazt a húsz-huszonöt évet magában foglalja, amit TGM a rendszerkritikus baloldalon eltöltött. Márpedig ez az időszak valamennyiünké, akik végigkövettük és -tevékenykedtük ezt a negyedszázadot, annak a dilemmának a jegyében, hogy lesz-e baloldali újjászületés a létezett szocializmus katasztrófája után. Ezért a kötetről beszélve saját közelmúltunkról is szólnunk kell. Először tehát arról szeretnék beszélni, hogy miképpen helyezhetjük el e kései…
-
Nincsenek a politikára vonatkozó új és használható elméletek – ez a fő oka a rendszerkritikus baloldal mai kudarcainak
Mérce-interjú Kiss Viktor politológussal, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhely kutatójával, a Kívül/Belül – Egy új politikai logika című könyv szerzőjével. Kiss Viktor írásban válaszolt a kérdéseinkre. Kocsis Árpád: Ön a könyvében arról beszél, hogy a kívül és a belül kérdése amiatt lehet ma meghatározó, mert a posztmodern kapitalizmusban – amely „időről időre változtatja az arculatát” (19.) – „többé nem tudhatjuk,…
-
A konzervatív korszak illúziója (2021)
„A korszak egy szellemi természetű rend, egyfajta közös hangulat, ízlésvilág (…) A korszakot kulturális áramlatok, kollektív meggyőződések és társadalmi szokások adják. (…) Most ez a feladat áll előttünk, a [konzervatív] korszaképítés feladata” – mondta Orbán Viktor híres tusványosi beszédében 2018-ban. Ezzel a miniszterelnök rábólintott a hazai jobboldali elitcsoportok kulturális térfoglalási törekvéseire. A konzervatív oldalon alapvetően tekinthető meggyőződés, hogy a kultúrharc…
-
Pető Péter: Öt fontos könyv a Békemenet kapcsán
A depresszió a szabadság válságának a jele, az egész életünket a kapitalizmus versenylogikájának szolgálatába állítottuk, azért rohanunk workshopról tréningre, hogy fejlesszük magunkat, ez a hatékonysági vetélkedő lényegében beteggé tesz bennünket, mind többet szorongunk – néhány olyan állítás, amelyek kortárs társadalmi jelenségeket, illetve a világot működtető rendszereket bíráló kötetekből származnak. Egy történet a világról, amelyet öt könyv alapján mesélünk el (Békés…
-
Élet és forradalom – milyen legyen az ökopolitika új időszámítása? (2021)
Minden politikai mozgalom elsődleges elméleti kérdése, hogy hova helyezze el magát az időben. Ez a döntés határozza meg azután egész világképét és az általa választható stratégiákat egyaránt. Mint ismeretes, a hagyományos baloldal szereplői úgy gondolták, hogy tekintetüket a (nem is annyira távoli) jövőre emelhetik, amikor majd egy tökéletes, vagy legalábbis egy sokkal jobb világ válthatja fel a jelenlegit. Marx arról…
-
Úgy kell megváltoztatnunk a jelent, hogy a jövő nagyon-nagyon másképp nézzen ki!
Murray Bookchin Utopia, not futurism című előadásában futurizmusnak nevezi, amikor a jövőt a jelen előrevetett képének látjuk, amikor a jövőt csak úgy tudjuk elképzelni, mint a jelen folytatását; ekkor a radikális változás csak a „még többet” jelenti, magasabb kereseteket, nagyobb házakat – ilyenkor csak a jelen léptékét változtatjuk meg a jövőbe vetítve. Az utópia viszont azt jeleni, hogy az elképzelt…
-
A teljesség politikája: fogyatékosdiskurzusok és a normalitás ideológiái a mai Magyarországon (2013)
Napjainkban hatalmas változások zajlanak Magyarországon a fogyatékosokkal kapcsolatos intézményi struktúrákban és a velük kapcsolatos jogi szabályozókban és társadalmi attitűdökben. Mára a sérült emberekhez való professzionális és politikai viszonyulás kapcsán az úgynevezett orvosi modell mellett egyre inkább polgárjogot nyer az angolszász világban évtizedekkel ezelőtt lezajló emberi jogi mozgalmi hullám eredményeként megszületett „társadalmi modell”.1 Fontos változások zajlanak a hagyományos nagy intézmények lebontása-átalakítása…
-
„Tudják, de mégis teszik” Slavoj Zizek és a Valós politikája (2016)
