• Putyin háborúja a tiéd is!

    „Az ukrajnai háború igazából két világrend közötti indirekt összeütközés, ahol nagyon rossz lenne, ha a szabad és demokratikus országok maradnának alul” – fogalmazta meg a tőle megszokott nyíltsággal az egyre inkább elfogadottá váló nyugati és „brüsszeli” alapvetést Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke, Orbán Viktor egyik legfőbb korábbi szövetségese. Majd hozzátette: „ezek miatt ezt a háborút Ukrajna nem vesztheti el!”.…

  • Mi a teendő? – antikapitalizmus a szegények és a munkásság után

    A Parizán tematikus podcastjában beszélgettünk új könyvem kapcsán az antikapitalista baloldal esélyeiről. A Kívül/Belül könyv kettős céljából indítunk: egyrészt magát a rendszerellenességet kell újra elfogadottá tenni, bebizonyítani, hogy ez nem valami aberrált, elmebeteg dolog; másrészt azt a hipotézist kell komolyan venni, mely szerint a kapitalizmus teljesen új korszakába lépett át, így mindent újra kell gondolni a baloldal pozíciói kapcsán is.…

  • Mit képzeltek ezek? Egy vereség anatómiája

    Az ellenzék földcsuszamlásszerű választási veresége kijózanítóan hatott a magyar közélet szereplőire és a politika iránt érdeklődő kormánykritikus választók jó részére. Az elmúlt egy hónap nem szólt másról az összefogás térfelén, mint a magyarázatok kereséséről. Ha belegondolunk, ennek a szembenézésnek mérhetetlen nagy tétje van: ne felejtsük el, hogy ebbe a hatalmas fiaskóba a Párbeszédtől a Jobbikig terjedő koalíció tagjai mindent beletettek,…

  • Értsük meg TGM filozófiáját

    Az Antitézis mindazt a húsz-huszonöt évet magában foglalja, amit TGM a rendszerkritikus baloldalon eltöltött. Márpedig ez az időszak valamennyiünké, akik végigkövettük és -tevékenykedtük ezt a negyedszázadot, annak a dilemmának a jegyében, hogy lesz-e baloldali újjászületés a létezett szocializmus katasztrófája után. Ezért a kötetről beszélve saját közelmúltunkról is szólnunk kell. Először tehát arról szeretnék beszélni, hogy miképpen helyezhetjük el e kései…

  • Választások és a Kívül/Belül logika – Hont Andrással

    Hont Andrással hosszasan beszélgettünk arról az egészen új helyzetről, amelybe április 3. után kerültünk. Time-kódokkal 2430 Miért szavazott ennyire máshogy Budapest és a vidék? https://youtu.be/c1yssz_kRRI?t=1468 3000 A magyar és a nyugati politikai felállás különbsége https://youtu.be/c1yssz_kRRI?t=1803 3700 Miért volt Jámbor és Tordai más? – Mit várhatunk a nagypolitikától és hol van ebben a helye a rendszerkritikának? https://youtu.be/c1yssz_kRRI?t=2226 4640 A Kívül/Belül politikai…

  • Miért lett Orbáné az ország?

    A választási eredmények valósággal sokkolták az ellenzék közéletet követő „kemény magját”.[1] Korábban is szenvedtek már el súlyos vereségeket, és Orbán Viktornak éppen háromszor volt kétharmada. Amivel azonban most kell először szembe nézniük, az talán az elképzelhető legfájdalmasabb tény a számukra: be kell látniuk, hogy tényleg ők vannak kisebbségben, és nem a Fidesz, ahogyan azt tíz esztendőn át szuggerálták beléjük. A…

  • Nincsenek a politikára vonatkozó új és használható elméletek – ez a fő oka a rendszerkritikus baloldal mai kudarcainak

    Mérce-interjú Kiss Viktor politológussal, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhely kutatójával, a Kívül/Belül – Egy új politikai logika című könyv szerzőjével. Kiss Viktor írásban válaszolt a kérdéseinkre. Kocsis Árpád: Ön a könyvében arról beszél, hogy a kívül és a belül kérdése amiatt lehet ma meghatározó, mert a posztmodern kapitalizmusban – amely „időről időre változtatja az arculatát” (19.) – „többé nem tudhatjuk,…

  • Régi és új forradalmak (2021)

    A hagyományos baloldal akkor követett el végzetes (bár bizonyára elkerülhetetlen) hibát, amikor a forradalom negatív koncepciója mellett kötelezte el magát. Ebben nem kis szerepe volt magának Marxnak is. A negatív forradalomkép abból indul ki, hogy az átalakulás kétlépcsős folyamat, amelynek során először meg kell dönteni a kapitalizmust, majd később helyette be kell vezetni egy új gazdasági rendszert, és ki kell…

  • Dominancia és hegemónia: politikai ideológiák a mai Magyarországon (2022)

    Nem vállalkozik könnyű feladatra az, aki be kívánja mutatni napjaink ideológiai irányzatait – akár a hazai, akár a nemzetközi jelenségeket vizsgálja. A modern kapitalizmus nagy eszmerendszerei – a szociáldemokrácia, a liberalizmus, a konzervativizmus, a fasizmus és a kommunizmus – ugyanis régen elvesztették hajdani pozícióikat, tartalmukat és vonzerejüket. Erre a fejleményre reagálhatunk úgy, hogy megpróbáljuk valamiképpen beazonosítani ezek aktuális változatait. Az…

  • A konzervatív korszak illúziója (2021)

    „A korszak egy szellemi természetű rend, egyfajta közös hangulat, ízlésvilág (…) A korszakot kulturális áramlatok, kollektív meggyőződések és társadalmi szokások adják. (…) Most ez a feladat áll előttünk, a [konzervatív] korszaképítés feladata” – mondta Orbán Viktor híres tusványosi beszédében 2018-ban. Ezzel a miniszterelnök rábólintott a hazai jobboldali elitcsoportok kulturális térfoglalási törekvéseire. A konzervatív oldalon alapvetően tekinthető meggyőződés, hogy a kultúrharc…