Aktuális
Az MTA Morál- és politikafilozófiai Kutatócsoportjának konferenciája 1968 jelentőségéről a magyar filozófiában. A hazai szellemi élet legjelentősebb képviselői adnak elő az ötven évvel ezelőtti történésekről ...
A Friedrich-Ebert-Stiftung és a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének közös konferenciája REGISZTRÁCIÓ: A részvétel regisztrációhoz kötött. A jelentkezéshez kattintson ide: https://goo.gl/forms/qS7ES9hefef4y7p92 KORÁBBI KAPCSOLÓDÓ RENDEZVÉNYÜNK: A tőke ...
1968 annak a szimbolikus éve volt, amikor megszületett egy új baloldal a régi helyett. Ez az év egy új szereplőt hozott, amely után mind a ...
„Miként mérkőzhet meg az égi kenyér a földivel? Mi élükre állunk és beleegyeztünk, hogy viseljük az ő szabadságukat, mely úgy ijeszti őket és beleegyeztünk, hogy ...
A Társadalomfilozófiai Vitakör 2018. tavaszi/nyári programjának keretében Tallár Ferencnek a Politikatudományi Szemlében megjelent tanulmánya kapcsán beszélgetünk. Az esemény a Facebookon is elérhető: “Populizmus, és demokrácia” ...
Ahogyan az várható is volt, az elmúlt hónapokban igencsak megszaporodtak a negyven évvel ezelőtti eseményekre emlékező írások és riportok a médiában. Mintha a kultúripar nem ...
A Fordulat társadalomelméleti folyóirat 22. száma a populizmus jelenségét járja körül – a kritikai társadalomelmélet szemszögéből. A kötet bemutatóját december 11-én 20 órakor tartjuk az ...
A Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének tudományos konferenciája Marx “A tőke” című műve megjelenésének százötvenedik évfordulója alkalmából. Célja, hogy sokszínű és érdekes képet adjon Marx egyik ...

PROFIL

Kiss Viktor (Budapest, 1976) politológus, ideológiakutató. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen politikaelmélet, a Szegedi Egyetemen kommunikáció szakos bölcsész diplomát szerzett, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen védte meg PhD disszertációját. 2014 óta a Magyar Tudományos Akadémia közt. tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Jelenleg a Politikatörténeti Intézet kutatója. Dolgozott újságíróként és politikai tanácsadóként. Tanult szociológiát és kulturális menedzser képzést is végzett. Elsősorban az ideológiáról szóló posztmodern elméletekkel, a marxizmus eszmetörténetével és fogyatékos-elmélettel foglalkozik. Oktatóként kultúraelméleti, társadalomelméleti és globalizációkritikai témákban is tart előadásokat. A baloldaliság „kísértetei” (2004), a Leértékelt társadalom: esszék, tanulmányok, publicisztikák (2009) és a Marx & Ideológia (2011) című könyvek szerzője, a Fogyatékospolitika a 21. században (2013) című kötet társszerzője.

HAMAROSAN MEGJELENIK!

A posztmarxizmus mint elméleti irányzat a hatvanas évek végén alakult ki, képviselői egyszerre kívántak túllépni az osztályharc és a történelmi materializmus horizontján és eközben hűek maradni Marx örökségéhez. Úgy érzékelték, hogy a kapitalizmus gyökeres átalakulása nyomán már használhatatlanná vált a marxizmus merev tudományos apparátusa. Az osztályharc, a világtörténelem, a forradalom, a szocializmus, a kizsákmányolás fogalmaira épülő beszédmódnak nemcsak mozgósító ereje csökkent, de érvényessége is megkérdőjeleződött.

E könyv elsőként teszi fel azt a kérdést, hogy miért éppen az ideológia lett az irányzat képviselőinek egyik központi témája. A szerző értelmezésében az ideológiakritika vonzereje abban rejlik, hogy a radikális-forradalmi politika újraalapozásának esélyét kínálja, lehetővé téve a marxista baloldal önkritikáját. Segítségével olyan eszközrendszerhez jutott a kritikai társadalomelmélet, amely alkalmasnak bizonyul a posztmodern kapitalizmus társadalmi és politikai folyamatainak elemzésére.

A szerző az ideológia problematikáján keresztül többek között olyan gondolkodók munkásságát mutatja be, mint Ernesto Laclau, Slavoj Žižek, Jean Baudrillard, Guy Debord, Michel Foucault, Gilles Deleuze és Antonio Negri. Mindezt azzal a céllal teszi, hogy végül felvázolhassa azt az „ideológiakritikai szituációt”, amely véleménye szerint felelős a baloldali gondolkodás és cselekvés mai, egyre mélyülő válságáért. A könyv azzal, hogy közérthető módon segít eligazodni a különféle kortárs elméletek sokaságában, hasznos és hiánypótló olvasmány lehet a politológus, filozófus, szociológus hallgatók, illetve az érdeklődő laikusok számára is.

Megnézem a tartalomjegyzéket

Hol vásárolhatom meg bevezető áron?

Letöltöm a könyv reklámanyagát PDF-ben

POPULIZMUS – CSODAFEGYVER?

AJÁNLOM

1919, 1956, 1968 – Az Agitátorok-beszélgetés

1919, 1956, 1968 – Az Agitátorok-beszélgetés

Kiss Viktor gondolatai Magyar Dezső: "Agitátorok" című filmje kapcsán - beszélgetés a Béka Filmklubban. A videóból kiderül, hogy miért volt kettős kritika a rendszer ellen a  film és mi az, amit igazán nem viselhetett el a Kádár-korszak. "Mit ragad meg a film tulajdonképpen 1919, a Tanácsköztársaság ifjúsága kapcsán áldokumentarista jelleggel? A messianisztikus marxizmus középpontba állítása komoly üzenetet tartalmazott: Marx úgy…

Bővebben
Lekéstük a populizmus vonatát

Lekéstük a populizmus vonatát

A hazai ellenzéki nyilvánosságban a populizmus kifejezése hatalmas karriert futott be az elmúlt években. Sikerét annak köszönhette, hogy képes volt átvenni azt a szerepet, amit korábban a „fasiszta”, az „antiszemita”, vagy a „kommunista” szitokszavak töltöttek be: a hegemón pozícióban lévő liberális elitcsoportok által elfogadhatatlannak és veszélyesnek tartott politikai alternatívák és szereplők megjelölését és szalonképtelenné tételét. A populizmus témáját elsősorban azok…

Bővebben
Ideológia, kritika, posztmarxizmus: a baloldal új korszaka felé

Ideológia, kritika, posztmarxizmus: a baloldal új korszaka felé

Új könyvem előzetese már a Napvilág Kiadó oldalán olvasható. "Ez a könyv sajátos szempontból mutatja be a poszt-marxizmus eltelt fél évszázadát.  Az irányzattal foglalkozó munkák közül elsőként állítja a rekonstrukció középpontjába azt a tényt, hogy az ideológia kérdésköre vált a poszt-marxizmus egyik meghatározó témájává. A szerző bemutatja, miért éppen az ideológiakritika nézőpontjaitól remélték a radikális-forradalmi politika újraalapozásának esélyét azok, akik…

Bővebben
Mit kezdjen egy baloldali a barbárság korában?

Mit kezdjen egy baloldali a barbárság korában?

Mészáros Istvánt alapvetően nem szerette a nyugati balos értelmiségiek és politikusok nagy része, de – mondhatjuk a történelmi hűség kedvéért – ez legalább teljes mértékben kölcsönös volt. Mészáros ugyanis nem az objektív körülményeket, hanem őket tette felelőssé a baloldali mozgalmak évtizedek óta tartó válságáért.  A nyugati baloldaliakat, szociáldemokratákat és demokratákat egyik interjújában egyenesen Miki egér szocialistáknak nevezte. Úgy gondolta, hogy…

Bővebben

VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK

Lázadás, vagy forradalom? 68-ról a nosztalgián túl

Lázadás, vagy forradalom? 68-ról a nosztalgián túl

Ahogyan az várható is volt, az elmúlt hónapokban igencsak megszaporodtak a negyven évvel ezelőtti eseményekre emlékező írások és riportok a médiában. Mintha a kultúripar nem csak 1968-at, de 68 emlékezetét is integrálta volna. Talán ennek is köszönhető, hogy a különböző jubileumi emlékezések szinte mindegyike a Che Guevara-pólók perspektívájából tekinti a történteket: büszkén állítva az elkorcsosult jelennel szembe a diáklázadások nagyszerű időszakát. David Judd jól érzékeli Against Nostalgia című cikkében: a mai szemlélőnek olybá tűnhet, mintha a négy évtizeddel ezelőtti események nem ezen a bolygón játszódtak volna, mintha csupa szuperhősök szaladgáltak volna akkoriban, mintha egy rossz hollywood-i movie forgatókönyvét ismertetnék vele. A mozik nagy kasszasikert ígérő filmeket játszanak az évforduló apropóján, a régi sztárok egyszer még megvillanhatnak. Konferenciákat, szabadegyetemeket, kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, könyvek, zenei válogatások és emléktárgyak sokasága árasztja el a standokat. A „nagy generáció” nyugdíjba ment, s érdekeseket mesél a régi időkről, mint nagymamáik anno. Mindebben már idol-gyártás sincsen, csak a…

Bővebben
Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és  Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)

Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)

TELJES SZÖVEG A kétezres évek első éveiben heves és egymás alapvető megkérdőjelezésétől sem mentes polémia bontakozott ki Slavoj Žizek és Ernesto Laclau között a populizmus kérdése kapcsán. Ebben a tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy a két szerző elméleti pozícióját rekonstruáljam. Kiindulópontom szerint a vita kontextusát a marxizmus politikaképének válsága adja, alapkérdése az volt, hogy az úgynevezett „osztályizmus” elvetésével párhuzamosan az osztálypolitika minden formáját el kell-e vetni, vagy az újrafogalmazható az új évezred körülményei között? Az osztályharcnak nincs folytatása, vagy átváltoztatható valamilyen új osztálypolitikává? Az írás első részében bemutatom, Ernesto Laclau hogyan érvel amellett, hogy a radikális baloldal politikaképének újraalapozását a populizmus elmélete menték lehet csak elvégezni. Álláspontom szerint Laclau az osztályok koncepcióját eleve hibásnak tartotta, amely miatt a marxisták nem vették észre a politika tényleges logikáját. A populizmus elmélete azonban Laclau szerint nem csak a globális kapitalizmus politikai természetét ragadja meg, de azt is állítja, hogy ez a logika univerzális…

Bővebben
Reflexív baloldal, Globális baloldal, Futurobaloldal: a forradalom a 21. században (2016)

Reflexív baloldal, Globális baloldal, Futurobaloldal: a forradalom a 21. században (2016)

TELJES SZÖVEG A lukácsi forradalomelmélet számtalan szerteágazó kérdésfelvetése és problematikája közül nem véletlenül a „forradalom aktualitásának” tézisére vetül a legnagyobb figyelem az elméleti szakirodalomban. Egy olyan időszakban, amelyben az igazán érdekes kérdés már nem annyira az, hogy „hogyan legyünk marxisták?”, sokkalta inkább, hogy „hogyan lehetünk máshogy marxisták?”, ez talán nem is lehet másként. A forradalom aktualitásának lukácsi koncepciója ugyanis nem egyszerűen egy aktuálpolitikai diagnózis, vagy éppen a világforradalom eljövetelébe vetett hit elméleti kifejeződése. Egyre többen vélik úgy, hogy ez a fogalom egy új, az addig megszokott marxista pozíciókkal gyökeresen szembe helyezkedő nézőpont kikristályosodási pontja volt, amely nem csak hogy nagy hatást gyakorolt az elmúlt évtizedek szellemi-politikai vitáira, de alapvetően változtatta meg a Marxról kialakult képet is (Feenberg, 1989: 145.). Tom Rockmore szerint ez a lukácsi neo-marxizmus elsősorban az addigi marxisták „engels-izmusával” áll szemben. Rockmore úgy véli, hogy már elsőre is szemet szúr, hogy Lukács még leginkább kontrollált időszakaiban is folyamatosan…

Bővebben
The reflexive Left, the global Left, the futuro Left? The actuality of the revolution as it is interpreted by Lukács in the 21st century (2017)

The reflexive Left, the global Left, the futuro Left? The actuality of the revolution as it is interpreted by Lukács in the 21st century (2017)

Kiss, Viktor:  The reflexive Left, the global Left, the futuro Left? The actuality of the revolution as it is interpreted by Lukács in the 21st century. In: Balazs Bocskei (ed): The Infinity of Revolution. Georg Lukacs's Political and Social Theory. Budapest. L'Harmattan Publishing, 2016. 186-215 Abstract. The Lukács’s theory of the actuality of the revolution sets out from the thesis of the “presence of the revolution”. In the first part of the study I argue by the fact that the works of Lukács in the twenties can also be interpreted as the attempt of drafting the revolution doctrine in which the Hungarian philosopher is studying the relation of the dimension of the so-called daily, the world historical and that of the constituent actuality to each other. In the second part of the study I put the question whether this frame of notions could be a starting point for the analysing…

Bővebben

ÖSSZES VÁLOGATOTT TANULMÁNY MEGTEKINTÉSE

ACADEMIA.EDU

KÖVESS A FACEBOOKON

Facebook By Weblizar Powered By Weblizar

KÖNYVEK

Copyright 2018 | KISS VIKTOR