Főoldal

Kiss Viktor (Budapest, 1976) politológus, ideológiakutató. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen politikaelmélet (2002), a Szegedi Egyetemen kommunikáció (2003) szakos bölcsész diplomát szerzett, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen védte meg doktori (PhD) disszertációját (2012). 2001 és 2005 között az ELTE politikaelmélet szakának oktatója volt egészen az intézet megszüntetéséig. 2005 és 2013 között a Zsigmond Király Főiskola adjunktusa. 2014 óta a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Elsősorban a Politikatudomány alapjai (BA), a Globalizáció és politika (MA) és a – Magyarországon előzmény nélküli –  Posztmodern politikaelmélet (MA) tárgyakat oktatja. Tartott kurzusokat több szakkollégiumban és szabadegyetemen is.  2016 óta a BCE Politikatudományi Doktori Iskolájának tagja és témavezetője. 2016-tól a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének kutatója. Több tucatnyi tanulmány és három önálló kötet….

MÁR KAPHATÓ ÚJ KÖNYVEM!

A posztmarxizmus mint elméleti irányzat a hatvanas évek végén alakult ki, képviselői egyszerre kívántak túllépni az osztályharc és a történelmi materializmus horizontján és eközben hűek maradni Marx örökségéhez. Úgy érzékelték, hogy a kapitalizmus gyökeres átalakulása nyomán már használhatatlanná vált a marxizmus merev tudományos apparátusa. Az osztályharc, a világtörténelem, a forradalom, a szocializmus, a kizsákmányolás fogalmaira épülő beszédmódnak nemcsak mozgósító ereje csökkent, de érvényessége is megkérdőjeleződött.

E könyv elsőként teszi fel azt a kérdést, hogy miért éppen az ideológia lett az irányzat képviselőinek egyik központi témája. A szerző értelmezésében az ideológiakritika vonzereje abban rejlik, hogy a radikális-forradalmi politika újraalapozásának esélyét kínálja, lehetővé téve a marxista baloldal önkritikáját. Segítségével olyan eszközrendszerhez jutott a kritikai társadalomelmélet, amely alkalmasnak bizonyul a posztmodern kapitalizmus társadalmi és politikai folyamatainak elemzésére.

A szerző az ideológia problematikáján keresztül többek között olyan gondolkodók munkásságát mutatja be, mint Ernesto Laclau, Slavoj ®iľek, Jean Baudrillard, Guy Debord, Michel Foucault, Gilles Deleuze és Antonio Negri. Mindezt azzal a céllal teszi, hogy végül felvázolhassa azt az “ideológiakritikai szituációt”, amely véleménye szerint felelős a baloldali gondolkodás és cselekvés mai, egyre mélyülő válságáért. A könyv azzal, hogy közérthető módon segít eligazodni a különféle kortárs elméletek sokaságában, hasznos és hiánypótló olvasmány lehet a politológus, filozófus, szociológus hallgatók, illetve az érdeklődő laikusok számára is.

18/10 Liget folyóirat
Amikor a valóság eltűnőben van (Tallár Ferenc)

18/09 Klubrádió
68-ról és a posztmarxizmusról (Antal Attila és Kapelner Zsolt)

18/06 A Tett
Szabad olvasni, de mit? (Zsurzsán Anita)

Ideológia, kritika, posztmarxizmus
Most 20% kedvezménnyel
  • Új könyvem már kapható a webshopokban és az ismert könyvesboltokban
2040Ft

AJÁNLOTT

Miért érdemes elolvasni? – 8 percben a könyvről

Miért érdemes elolvasni? – 8 percben a könyvről

Mit takar a cím három szava? Hogyan illeszkedik ez a könyv a szerző életútjába? Mi az a posztmarxizmus és miért…

Bővebben...
Interjú Békés Mártonnal baloldalról, jobboldalról, tudományról, kultúrharcról

Interjú Békés Mártonnal baloldalról, jobboldalról, tudományról, kultúrharcról

Miről szól a jobboldali médiában dúló kultúrharc? Mit hiányol a mai konzervatív értelmiségből? Mi tesz rendszerré egy politikai rendszert, és…

Bővebben...
“Kommunisták, mint mi magunk” Negri és Guattari a mikorpolitikáról

“Kommunisták, mint mi magunk” Negri és Guattari a mikorpolitikáról

Az előadás ’68 egyik központi elméleti kérdésére keresi a választ: makro- vagy mikropolitika? Korunkban mennyiben bízhatunk még a politika hagyományos…

Bővebben...
1968 és a magyar filozófia

1968 és a magyar filozófia

Az MTA Morál- és politikafilozófiai Kutatócsoportjának konferenciája 1968 jelentőségéről a magyar filozófiában. A hazai szellemi élet legjelentősebb képviselői adnak elő…

Bővebben...

1919, 1956, 1968 – Az Agitátorok-beszélgetés

Kiss Viktor gondolatai Magyar Dezső: "Agitátorok" című filmje kapcsán - beszélgetés a Béka Filmklubban. A videóból kiderül, hogy miért volt…

Bővebben...

VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK

A poszt-hatvannyolcas szituáció  – és ami utána következik (2018)

A poszt-hatvannyolcas szituáció – és ami utána következik (2018)

A Kommentár című folyóirat Forradalom tematikájú lapszámában 1968-ról Kiss Viktor és Szilvay Gergely vitázik - avagy hogyan látja hatvannyolcat és örökségét annak örököse és jobboldali kritikusa. ELŐZETES 1968 ötvenedik évfordulójára – úgy tetszik – túljutottunk az aktualizálási kísérletek, a könnyes szemű visszaemlékezések és a politikai mítoszteremtési próbálkozások időszakán. Helyüket a…

Bővebben...
Szelfi a szelfiző lányokkal – Ideológia, kritika, posztmarxizmus című könyvem előszava (2018)

Szelfi a szelfiző lányokkal – Ideológia, kritika, posztmarxizmus című könyvem előszava (2018)

ELŐSZÓ Egy Sugar Land nevű texasi kisvárost komoly kihívás elé állított a szelfik készítésének egyre inkább terjedő szokása. A problémát az jelentette, hogy a település főterén – hiába keresték az arra járók – semmi nem akadt, amivel fényképezkedhettek volna, így jobbára tanácstalanul és csalódottan odébbálltak. A város elöljárói gondoltak hát…

Bővebben...
A posztmarxizmus intellektuális stratégiái (2018)

A posztmarxizmus intellektuális stratégiái (2018)

ELŐZETES A hatvanas-hetvenes évektől a marxizmus egyre nyilvánvalóbb válságtüneteket mutatott. A kommunista pártok nyugaton és a létező szocializmus országaiban egyaránt képtelenné váltak a szellemi tradíció és politikai gyakorlat folyamatos felülvizsgálatára, így elméleteik és ideológiáik egyre kevésbé kínáltak használható keretet a radikális mozgalmak és a fiatal nemzedékek politikai tudatosodása számára. Valójában bizonyos…

Bővebben...
Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és  Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)

Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)

TELJES SZÖVEG A kétezres évek első éveiben heves és egymás alapvető megkérdőjelezésétől sem mentes polémia bontakozott ki Slavoj Žizek és Ernesto Laclau között a populizmus kérdése kapcsán. Ebben a tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy a két szerző elméleti pozícióját rekonstruáljam. Kiindulópontom szerint a vita kontextusát a marxizmus politikaképének válsága adja,…

Bővebben...

Facebook

Facebook By Weblizar Powered By Weblizar

MARX200