Aktuális
A Fordulat társadalomelméleti folyóirat 22. száma a populizmus jelenségét járja körül – a kritikai társadalomelmélet szemszögéből. A kötet bemutatóját december 11-én 20 órakor tartjuk az ...
A Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének tudományos konferenciája Marx “A tőke” című műve megjelenésének százötvenedik évfordulója alkalmából. Célja, hogy sokszínű és érdekes képet adjon Marx egyik ...
Az idén induló politikaelmélet szakirányon egy új kurzussal jelentkezem az MA-s hallgatók számára. A kurzus a politika világában bekövetkezett változásokkal kíván szembenézni. Kiindulópontja, hogy az ...
A Klubrádió Szabad a Pálya című műsorában Antal Attilával mutattuk be a PTI Társadalomelméleti Műhelyét. Az adásban – saját magunk bemutatása után – először a ...
Két egymást követő napon tartok előadást a forradalom lehetőségeiről a 21. században. Július 10-én én nyitom meg a Társadalomelméleti Műhely Nyári Egyetemét Budapesten. A Politikatörténeti ...
Migrációs válság címmel 2017. április 27-én vitaestet szervezünk Budapesten a Politikatörténeti Intézetben, melynek résztvevői: Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke, Böcskei Balázs, politikai elemző, Szántó ...
Kávézó nyílt az elmúlt hetekben Budapesten, amelyben a hírek szerint csak fogyatékos emberekből áll a személyzet. Mivel a hazai média egybehangzóan nagy terjedelemben számolt be ...

PROFIL

Kiss Viktor (Budapest, 1976) politológus, ideológiakutató. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen politikaelmélet, a Szegedi Egyetemen kommunikáció szakos bölcsész diplomát szerzett, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen védte meg PhD disszertációját. 2014 óta a Magyar Tudományos Akadémia közt. tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Jelenleg a Politikatörténeti Intézet kutatója. Dolgozott újságíróként és politikai tanácsadóként. Tanult szociológiát és kulturális menedzser képzést is végzett. Elsősorban az ideológiáról szóló posztmodern elméletekkel, a marxizmus eszmetörténetével és fogyatékos-elmélettel foglalkozik. Oktatóként kultúraelméleti, társadalomelméleti és globalizációkritikai témákban is tart előadásokat. A baloldaliság „kísértetei” (2004), a Leértékelt társadalom: esszék, tanulmányok, publicisztikák (2009) és a Marx & Ideológia (2011) című könyvek szerzője, a Fogyatékospolitika a 21. században (2013) című kötet társszerzője.

KISS VIKTOR - politológus, Ideológiakutató

POPULIZMUS – CSODAFEGYVER?

AJÁNLOM

Mit kezdjen egy baloldali a barbárság korában?

Mit kezdjen egy baloldali a barbárság korában?

Mészáros Istvánt alapvetően nem szerette a nyugati balos értelmiségiek és politikusok nagy része, de – mondhatjuk a történelmi hűség kedvéért – ez legalább teljes mértékben kölcsönös volt. Mészáros ugyanis nem az objektív körülményeket, hanem őket tette felelőssé a baloldali mozgalmak évtizedek óta tartó válságáért.  A nyugati baloldaliakat, szociáldemokratákat és demokratákat egyik interjújában egyenesen Miki egér szocialistáknak nevezte. Úgy gondolta, hogy…

Bővebben
A fogyatékosokról másképpen a Klub Rádióban

A fogyatékosokról másképpen a Klub Rádióban

A Konkrét eheti adása a fogyatékosok helyzetével foglalkozott. „Böcskei Balázs első vendége Pásztory Dóra kétszeres paralimpiai bajnok úszó volt, akivel a fogyatékkal élő sportolók helyzetéről, hierarchiájáról, a nem fogyatékkal élő sportolók által megítéléséről beszélgetett, aztán Pásztory közéleti aktivitásáról, és hogy mennyire hiányzik neki az úszás. A műsor második felében Magyarország messze legtájékozottabb Marx(izmus)-kutatója, Kiss Viktor következett, akivel a fogyatékosdiskurzusokról és…

Bővebben
Lenin és a posztmodern perspektíva

Lenin és a posztmodern perspektíva

Kerekasztal-beszélgetésre került sor május 7.én Krausz Tamás új könyve kapcsán. Mi más lehetett volna ennek témája, mint a baloldali elméleti örökség - az előző évszázad egyik legnagyobb szellemi és politikai hatású személyiségén keresztül. Résztvevők: Artner Annamária, Kiss Viktor, Krausz Tamás, Melegh Attila és Szigeti Péter. Moderátor: Szergej Filippov. Kiss Viktor: Nagyon köszönöm a meghívást. Mindig öröm ha egy elméleti könyvről…

Bővebben
A bevándorlók és a globális baloldal születése – Kettős Mérce

A bevándorlók és a globális baloldal születése – Kettős Mérce

Cikksorozatot indított a Kettős Mérce WTF baloldal (Mi az a baloldal? Kell-e baloldal? Mi lesz a baloldal?) címen, amelyben azt az egyszerűnek tűnő kérdést tesszük fel, hogy mi a baloldal ma Magyarországon, az Unióban, a világban. (Az eddig megjelent írásokat lásd itt.) A sorozat hetedik részében Kiss Viktor  politológus, ideológiakutató azt állítja, hogy a baloldal legfőbb feladata az, hogy olyan…

Bővebben

VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK

Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és  Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)

Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)

ELŐZETES Az elmúlt évtizedek fejleményeinek tükrében vitathatatlan, hogy a marxizmus nem csak hogy nem tűnt el a történelem süllyesztőjében (ahogyan azt sokan remélték ellenfelei közül), de izgalmasabb és sokszínűbb módon volt jelen, mint valaha. Mindezt a marxiánus intellektuális hagyomány ''posztmodernizálódása” tette lehetővé: a marxizmus megszűnt egységes narratíva, tudományos elmélet, vagy politizálási mód lenni, elvesztette intellektuális elkülönültségét, sok esetben még külső bírálóinál is kritikusabb saját forrásaival és korábbi képviselőivel szemben. (Carver, 1999) Ezzel párhuzamosan kétségtelenül létrejött legalább négy terület, ahol ez a „marxista posztmodern” nem csak hogy visszanyerte az eredeti elméleti korábbi virulenciáját, de bizonyos értelemben rátalált saját politikai újrakezdésének esélyeire is. Először is – ahogyan azt Clint Burnham megfogalmazza - az elmúlt évtizedekben a marxizmus a morális alapú politikai pozíciók egyik fő pilléreként van jelen, a „fiatalos, szociális, ökológiai, antirassszista és feminista” társadalmi mozgalmakban talált otthonra, mint a neoliberális kapitalizmussal szembeni ellenállás egyik legitimációs alapja. A marxizmus másodszor tovább él…

Bővebben
Reflexív baloldal, Globális baloldal, Futurobaloldal: a forradalom a 21. században (2016)

Reflexív baloldal, Globális baloldal, Futurobaloldal: a forradalom a 21. században (2016)

TELJES SZÖVEG A lukácsi forradalomelmélet számtalan szerteágazó kérdésfelvetése és problematikája közül nem véletlenül a „forradalom aktualitásának” tézisére vetül a legnagyobb figyelem az elméleti szakirodalomban. Egy olyan időszakban, amelyben az igazán érdekes kérdés már nem annyira az, hogy „hogyan legyünk marxisták?”, sokkalta inkább, hogy „hogyan lehetünk máshogy marxisták?”, ez talán nem is lehet másként. A forradalom aktualitásának lukácsi koncepciója ugyanis nem egyszerűen egy aktuálpolitikai diagnózis, vagy éppen a világforradalom eljövetelébe vetett hit elméleti kifejeződése. Egyre többen vélik úgy, hogy ez a fogalom egy új, az addig megszokott marxista pozíciókkal gyökeresen szembe helyezkedő nézőpont kikristályosodási pontja volt, amely nem csak hogy nagy hatást gyakorolt az elmúlt évtizedek szellemi-politikai vitáira, de alapvetően változtatta meg a Marxról kialakult képet is (Feenberg, 1989: 145.). Tom Rockmore szerint ez a lukácsi neo-marxizmus elsősorban az addigi marxisták „engels-izmusával” áll szemben. Rockmore úgy véli, hogy már elsőre is szemet szúr, hogy Lukács még leginkább kontrollált időszakaiban is folyamatosan…

Bővebben
The reflexive Left, the global Left, the futuro Left? The actuality of the revolution as it is interpreted by Lukács in the 21st century (2017)

The reflexive Left, the global Left, the futuro Left? The actuality of the revolution as it is interpreted by Lukács in the 21st century (2017)

Kiss, Viktor:  The reflexive Left, the global Left, the futuro Left? The actuality of the revolution as it is interpreted by Lukács in the 21st century. In: Balazs Bocskei (ed): The Infinity of Revolution. Georg Lukacs's Political and Social Theory. Budapest. L'Harmattan Publishing, 2016. 186-215 Abstract. The Lukács’s theory of the actuality of the revolution sets out from the thesis of the “presence of the revolution”. In the first part of the study I argue by the fact that the works of Lukács in the twenties can also be interpreted as the attempt of drafting the revolution doctrine in which the Hungarian philosopher is studying the relation of the dimension of the so-called daily, the world historical and that of the constituent actuality to each other. In the second part of the study I put the question whether this frame of notions could be a starting point for the analysing…

Bővebben
Politika a Spektákulum korában – Debord, Kellner, Baudrillard (2016)

Politika a Spektákulum korában – Debord, Kellner, Baudrillard (2016)

TELJES SZÖVEG A tanulmány kiindulópontja szerint a radikális társadalomkritika napjainkban tapasztalható elbizonytalanodásának okai között központi helyet foglal el a „valóság válságának” problematikája. A radikális társadalomkritika egyik első számú politikaelméleti pillére az ideológia látszat-valóság modellje volt. A látszat eszerint ideológiakritikai fogalom: eredetileg azokat a tapasztalatokat, gondolatokat, képeket és érzületeket jelenti, amelyekre az adott kor önmagával kapcsolatos illúziói épülnek – ezek fontos szerepet töltenek be a hegemonikus és igazságtalan társadalmi-gazdasági-politikai viszonyok fenntartásában. Ez a nézőpont nagy népszerűségre tett szert a szélesebb társadalomtudományi értelmiség és a politikával foglalkozó elméletek körében is. Vonzerejét az adta, hogy radikális politika reményei a valóság intellektuális feltérképezéséhez, annak leleplező erejéhez kapcsolódtak, vagyis ahhoz a feltételezéshez, hogy a valóság tényeinek és valódi folyamatainak előbb-utóbb meg kell törniük a fennálló uralkodó nézetek primátusát és a korszak politikai küzdelmeinek alapjává kell válniuk. Az elmúlt évtizedekben az ideológia látszat-valóság modelljének vonzereje látványosan csökkent a társadalomtudományokban, aminek véleményem szerint három oka van. Először:…

Bővebben

ÖSSZES VÁLOGATOTT TANULMÁNY MEGTEKINTÉSE

ACADEMIA.EDU

KÖVESS A FACEBOOKON

Facebook By Weblizar Powered By Weblizar

KÖNYVEK