Főoldal

Az ideológiák működésével foglalkozó kutatóként mindig megdöbbenek azon, hogy a mai korszak közéletét milyen mértékben emészti fel a politikai paranoia jelensége: a tisztánlátást hogyan keríti hatalmába a vélt, vagy valós ellenféltől való rettegés – amit sajnos a nagypolitika szereplői előszeretettel táplálnak is. Lányi András utóbbi szövegét olvasva sajnos azt érzem, hogy ugyanez a zsigeri gyűlölet uralja el nézeteit, amikor azzal indítja sorait, hogy a társadalom többsége azért nem támogatja az ökológiai politikát, mert „az örökké elégedetlen baloldal újabb trükkjére gyanakszik, amely üres ijesztgetéssel és olcsó vádaskodással próbálja az embereket a fennálló viszonyok ellen hangolni.”   Világos ugye? Az emberek ma ...

...

...

...

Kívül/Belül, vagy Csepp, posztmodern kapitalizmus, vagy félperifériás osztálytársadalom? – A pécsi Kerényi Károly Szakkollégium nyári egyetemének záróestjén izgalmas vita bontakozott ki a kortárs kapitalizmus meghaladásának elméleti alapvetéseiről és azok gyakorlati következményeiről. Éber Márk Áron és Kiss Viktor alapvetően a kapitalista rendszerre adott válaszok megújításának lehetőségeiről beszélgetett. Habár a vitázó felek egyike sem képvisel ortodox marxista pozíciót, hisz a termelési mód elsődlegességét, történelemfilozófiai kitüntetettségét, vezérfonál-jellegét mindketten – más-más irányból – elutasítják, a vita során Éber Márk ...

Igazán izgalmasat beszélgettünk a Kihalni Veszélyes blogot szerkesztő egyetemistákkal a mai kapitalizmus sajátosságairól. Legutóbbi, Kívül/Belül című könyvem perspektívájából nézve tisztáztuk a kapitalizmus esszenciáját és a kulturális kapitalizmus sajátosságát. A beszélgetésből kiderül, miért dübörög továbbra is rendületlenül a köztudottan fenntarthatatlan rendszer, a szintén nyilvánvaló környezeti és szociális válságok ellenére is, és hogy miként lehetne ebből kikeveredni. Hogyan intsünk be a tőkének és mit jelent az átalakulás irányába mutató autonómizmus? – Minderre választ kaphattok legújabb adásunkban, ha ...

„A baloldal/jobboldal felosztás végéről szóló mese már jó ideje velünk él” – mondja Chantal Mouffe The Radical Centre: a Politics without Adversary[1] című tanulmányában. A kilencvenes évektől a politika új formája jött létre a nyugati társadalmakban, amely a demokráciát nem a versengő alternatívák, hanem a konszenzus terepének tekinti, amely tagadja mindenfajta hatalmi viszony relevanciáját és a politikát antagonisztikus szembenállás nélküli dialógusként képzeli el – folytatja. Mouffe számára így a fő kérdés napjainkban, hogy hogyan üzenhet hadat a baloldal ennek a ...

A baloldal nem feltételezheti többé az egyének hamis tudatát saját helyzetüket és szerepüket illetően – ellenkezőleg, az ideológia azokat az illúziókat jelenti, amelyek nevében cselekszünk helyzetünk és szerepünk ismerete ellenére. Központi állításom szerint a zizeki ideológiakritika a „nem tudják, de mégis teszik” hegeli-marxi- engelsi ideológiakritikai pozíció korrekciójaként érthető meg. A formula, amely az ideológiát a „tudják, de mégis teszik” (dialektikus) parafrázisával ragadja meg, nem egy modernista történetfilozófia része immár (mint Hegelnél és Engelsnél), hanem a posztmodern kapitalizmus logikájának és korszakolásának ...

A tanulmány bemutatja, kik azok a posztmarxisták és milyen témák, állítások köthetők a nevükhöz. Ehhez egy sajátos felosztást alkalmazok. Kiindulópontom szerint a posztmarxizmus kétféle választ adott a koráb­ban felvázolt válsághelyzetre, a „marxizmus végének” tragédiájára. Az egyi­ket „marxista posztmodem”, a másikat „posztmodem marxista” szellemi pro­jektnek nevezem. A megkülönböztetés alapja, hogy mire vezették vissza az egyes szerzők a marxizmus végzetes válságát. (…) Úgy gondolom, hogy a marxista posztmodern és a posztmodern marxiz­mus megközelítésmódjának különválasztása termékeny és inspiráló lehet a baloldal ma már ...

Valójában a főszereplők a kapitalizmus működésében azok a nem-tőkések, akiket a kapitalizmus kijelöl arra, hogy saját alkotórészévé, így passzív elszenvedőjévé változtasson. A rendszer sorsa nem azon dől el, hogy a jövőben milyen irányba fejlődik majd, milyen szükségszerűségeknek, törvényeknek és nyomásoknak megfelelően viselkednek majd a kapitalisták (akik történelmi-politikai értelemben nem tudják, mit tesznek, csak teszik) és mit tesznek azok, akiket ők kizsigerelnek és szenvedésre kárhoztattak. A kapitalizmus fennmaradása attól függ, hogy a rendszer aktuálisan képes-e bekebelezni és saját céljai szolgálatába állítani ...