A forradalom keresése – vannak-e még járható utak? (2023)
Hogyan lehetséges, hogy a kapitalizmusról felhalmozott mérhetetlen kritikai tudás nem a radikális politika megerősödéséhez, hanem éppen meggyengüléséhez vezetett? Mi volt a marxizmus és mi lett vele? Miért nem alkalmas a mai akadémiai világ a valódi rendszerkritikára? Milyen új forradalmi képzeletek emelkedtek fel az elmúlt években? És milyen egy pozitív és indirekt forradalom? – ezekre a kérdésekre keresi a választ az írás, amely Kapelner Zsolt és Földes György után az Új Szem sorozatában kap helyet.
Dominancia és hegemónia: politikai ideológiák a mai Magyarországon (2022)
Mi a helyzet a hagyományos ideológiák elbizonytalanodása után? Melyek korunk uralkodó eszméi? Hogyan válaszol rájuk a konzervatív forradalom és a baloldali populizmus Magyarországon? Orbán, Gyurcsány, Karácsony – és a 2020-as évek…
Autónómizmus és politikaelmélet (2023)
Legújabb tanulmányomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy az autonomista politikaelmélet miben hozott gyökeresen újat a rendszerkritikai politikában és miért kínál éppen ez kiutat a kortárs baloldal számára.
Politikaelméleti alapvetéseimről ezt,- A Kívül/Belül koncepciójáról ezt a közérthető beszélgetést, valamint ezt olvassa el, továbbá ezt az interjút,
- A posztmodern kapitalizmusról ezt hallgassa meg, illetve ezt és ezt érdemes elolvasni
- Az autonómizmusról ezt,
- A posztmarxizmusról ezt,
Amennyiben mélyebben is érdeklik munkáim, ajánlom nagy sikerű és idézettségű könyveimet.
Baloldal a posztmodern kapitalizmusban (2020)
A rendszernek egyre extrémebb körülmények között kell fenntartania és működtetnie önmagát, szolgálva a profit érdekét – miközben meg kéne teremtenie a kívánatos és normális élet kereteit is a társadalom nagy része számára. A kettő egyszerre nehezebben oldható meg.
A posztmarxizmus intellektuális stratégiái (2018)
Az 1970-es évektől a marxizmus mind a politikában, mind a tudományban peremre szorult, be kellett látni, hogy valamin változtatni kell. Kiindulópontom szerint a posztmarxizmus kétféle választ adott a korábban felvázolt válsághelyzetre, a „marxizmus végének" tragédiájára. Az egyiket „marxista posztmodem", a másikat „posztmodem marxista" szellemi projektnek nevezem.
„Tudják, de mégis teszik" Slavoj Zizek és a Valós politikája (2016)
Zizek az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású gondolkodója, igazi média sztár, akinek nézeteire mindenki kíváncsi. De mit képvisel ő valójában? A tanulmány ezt a kérdést legfontosabb témája, az ideológia felől válaszolja meg.
Politika a spektákulum korában (2016)
Nem a valóság megismerése, nem az ideológia természetének megváltozása jelentette tehát az elsődleges gondot, hanem hogy „valami baj történt” a valósággal. Álláspontom szerint az elmúlt évtizedekben a látszat-valóság-modell„ újrapozicionálásán”, ennek érzékelésének nevében kísérletező teoretikusok koncepciói közül messze kiemelkedett Guy Debord, Jean Baudrillard és Douglas Kellner munkássága, gondolataik egymás folytatásának is tekinthetők.
A politika logikái (2014)
A tanulmány először foglalkozott magyarul Ernesto Laclau három nagy témájával, a populizmussal, az ideológiával és a posztmarxizmussal. Fontos írás lett – számomra is fordulópont.