Főoldal

Kiss Viktor (Budapest, 1976) politológus, ideológiakutató. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen politikaelmélet (2002), a Szegedi Egyetemen kommunikáció (2003) szakos bölcsész diplomát szerzett, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen védte meg doktori (PhD) disszertációját (2012). 2001 és 2005 között az ELTE politikaelmélet szakának oktatója volt egészen az intézet megszüntetéséig. 2005 és 2013 között a Zsigmond Király Főiskola adjunktusa. 2014 óta a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Elsősorban a Politikatudomány alapjai (BA), a Globalizáció és politika (MA) és a – Magyarországon előzmény nélküli –  Posztmodern politikaelmélet (MA) tárgyakat oktatja. Tartott kurzusokat több szakkollégiumban és szabadegyetemen is.  2016 óta a BCE Politikatudományi Doktori Iskolájának tagja és témavezetője. 2016-tól a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének kutatója. Több tucatnyi tanulmány és három önálló kötet….

HAMAROSAN MEGJELENIK

A posztmarxizmus mint elméleti irányzat a hatvanas évek végén alakult ki, képviselői egyszerre kívántak túllépni az osztályharc és a történelmi materializmus horizontján és eközben hűek maradni Marx örökségéhez. Úgy érzékelték, hogy a kapitalizmus gyökeres átalakulása nyomán már használhatatlanná vált a marxizmus merev tudományos apparátusa. Az osztályharc, a világtörténelem, a forradalom, a szocializmus, a kizsákmányolás fogalmaira épülő beszédmódnak nemcsak mozgósító ereje csökkent, de érvényessége is megkérdőjeleződött.

E könyv elsőként teszi fel azt a kérdést, hogy miért éppen az ideológia lett az irányzat képviselőinek egyik központi témája. A szerző értelmezésében az ideológiakritika vonzereje abban rejlik, hogy a radikális-forradalmi politika újraalapozásának esélyét kínálja, lehetővé téve a marxista baloldal önkritikáját. Segítségével olyan eszközrendszerhez jutott a kritikai társadalomelmélet, amely alkalmasnak bizonyul a posztmodern kapitalizmus társadalmi és politikai folyamatainak elemzésére.

A szerző az ideológia problematikáján keresztül többek között olyan gondolkodók munkásságát mutatja be, mint Ernesto Laclau, Slavoj Žižek, Jean Baudrillard, Guy Debord, Michel Foucault, Gilles Deleuze és Antonio Negri. Mindezt azzal a céllal teszi, hogy végül felvázolhassa azt az „ideológiakritikai szituációt”, amely véleménye szerint felelős a baloldali gondolkodás és cselekvés mai, egyre mélyülő válságáért. A könyv azzal, hogy közérthető módon segít eligazodni a különféle kortárs elméletek sokaságában, hasznos és hiánypótló olvasmány lehet a politológus, filozófus, szociológus hallgatók, illetve az érdeklődő laikusok számára is.

AKTUÁLIS

“Kommunisták, mint mi magunk” Negri és Guattari a mikorpolitikáról

“Kommunisták, mint mi magunk” Negri és Guattari a mikorpolitikáról

Az előadás ’68 egyik központi elméleti kérdésére keresi a választ: makro- vagy mikropolitika? Korunkban mennyiben bízhatunk még a politika hagyományos formáiban és mennyire lehetünk meg pártok, kormányok, erőszakszervezetek, média és képviseleti demokráciák nélkül? Mit hozott ebben a kérdésben 1968 és milyen megoldások, elméletek születtek ezzel kapcsolatban a későbbekben?   A…

Bővebben...
1968 és a magyar filozófia

1968 és a magyar filozófia

Az MTA Morál- és politikafilozófiai Kutatócsoportjának konferenciája 1968 jelentőségéről a magyar filozófiában. A hazai szellemi élet legjelentősebb képviselői adnak elő az ötven évvel ezelőtti történésekről és vitákról. Az esemény a Facebookon: 2018. június 1-2. MTA HTK Budapest, 1097 Tóth Kálmán utca 4. Június 1. péntek helyszín: K épület földszint 11.…

Bővebben...
Marx 200 konferencia – előadások és viták

Marx 200 konferencia – előadások és viták

A Friedrich-Ebert-Stiftung és a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének közös konferenciája REGISZTRÁCIÓ: A részvétel regisztrációhoz kötött. A jelentkezéshez kattintson ide: https://goo.gl/forms/qS7ES9hefef4y7p92 KORÁBBI KAPCSOLÓDÓ RENDEZVÉNYÜNK: A tőke 150 éve – http://polhist.hu/programok2/a-toke-150-eve/ Tudományos konferencia 2017. október 18-19-én (videókkal) * * * * * PROGRAM 9.30 Regisztráció 10.00 Megnyitó: Jan Niklas Engels (FES) és…

Bővebben...
Konok Péter és Kiss Viktor – 1968 és eszméi (videóval)

Konok Péter és Kiss Viktor – 1968 és eszméi (videóval)

1968 annak a szimbolikus éve volt, amikor megszületett egy új baloldal a régi helyett. Ez az év egy új szereplőt hozott, amely után mind a szociáldemokrácia, mind a marxizmus alappozíciója megváltozott. 68 újdonságát talán akkor érthetjük meg, ha feltesszük a kérdést, hogy melyek voltak azok s szereplők, amelyek először voltak…

Bővebben...
Agitátorok – beszélgetés a Béka-filmklubban

Agitátorok – beszélgetés a Béka-filmklubban

„Miként mérkőzhet meg az égi kenyér a földivel? Mi élükre állunk és beleegyeztünk, hogy viseljük az ő szabadságukat, mely úgy ijeszti őket és beleegyeztünk, hogy uralkodjunk felettük. Ó, elején vagyunk még a munkának, de a munka mégis csak megkezdődött. Sok idő fog még eltelni és közben a föld sokat fog…

Bővebben...
Tallár Ferenccel beszélgetek új írásáról

Tallár Ferenccel beszélgetek új írásáról

A Társadalomfilozófiai Vitakör 2018. tavaszi/nyári programjának keretében Tallár Ferencnek a Politikatudományi Szemlében megjelent tanulmánya kapcsán beszélgetünk. Az esemény a Facebookon is elérhető: "Populizmus, és demokrácia" április 12. 16 óra: "A populista demokrácia természete" előadó: Antal Attila (ELTE ÁJK, PTI Társadalomelméleti Műhely) vitaindító: Sólyom Péter (DE ÁJK) április 26. 16 óra:…

Bővebben...

AJÁNLOTT

1919, 1956, 1968 – Az Agitátorok-beszélgetés

Kiss Viktor gondolatai Magyar Dezső: "Agitátorok" című filmje kapcsán - beszélgetés a Béka Filmklubban. A videóból kiderül, hogy miért volt kettős kritika a rendszer ellen a  film és mi az, amit igazán nem viselhetett el a Kádár-korszak. "Mit ragad meg a film tulajdonképpen 1919, a Tanácsköztársaság ifjúsága kapcsán áldokumentarista jelleggel?…

Bővebben...

Lekéstük a populizmus vonatát

A hazai ellenzéki nyilvánosságban a populizmus kifejezése hatalmas karriert futott be az elmúlt években. Sikerét annak köszönhette, hogy képes volt átvenni azt a szerepet, amit korábban a „fasiszta”, az „antiszemita”, vagy a „kommunista” szitokszavak töltöttek be: a hegemón pozícióban lévő liberális elitcsoportok által elfogadhatatlannak és veszélyesnek tartott politikai alternatívák és…

Bővebben...

Ideológia, kritika, posztmarxizmus: a baloldal új korszaka felé

Új könyvem előzetese már a Napvilág Kiadó oldalán olvasható. "Ez a könyv sajátos szempontból mutatja be a poszt-marxizmus eltelt fél évszázadát.  Az irányzattal foglalkozó munkák közül elsőként állítja a rekonstrukció középpontjába azt a tényt, hogy az ideológia kérdésköre vált a poszt-marxizmus egyik meghatározó témájává. A szerző bemutatja, miért éppen az…

Bővebben...

Mit kezdjen egy baloldali a barbárság korában?

Mészáros Istvánt alapvetően nem szerette a nyugati balos értelmiségiek és politikusok nagy része, de – mondhatjuk a történelmi hűség kedvéért – ez legalább teljes mértékben kölcsönös volt. Mészáros ugyanis nem az objektív körülményeket, hanem őket tette felelőssé a baloldali mozgalmak évtizedek óta tartó válságáért.  A nyugati baloldaliakat, szociáldemokratákat és demokratákat…

Bővebben...

VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK

Lázadás, vagy forradalom? 68-ról a nosztalgián túl

Lázadás, vagy forradalom? 68-ról a nosztalgián túl

Ahogyan az várható is volt, az elmúlt hónapokban igencsak megszaporodtak a negyven évvel ezelőtti eseményekre emlékező írások és riportok a médiában. Mintha a kultúripar nem csak 1968-at, de 68 emlékezetét is integrálta volna. Talán ennek is köszönhető, hogy a különböző jubileumi emlékezések szinte mindegyike a Che Guevara-pólók perspektívájából tekinti a…

Bővebben...

Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)

TELJES SZÖVEG A kétezres évek első éveiben heves és egymás alapvető megkérdőjelezésétől sem mentes polémia bontakozott ki Slavoj Žizek és Ernesto Laclau között a populizmus kérdése kapcsán. Ebben a tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy a két szerző elméleti pozícióját rekonstruáljam. Kiindulópontom szerint a vita kontextusát a marxizmus politikaképének válsága adja,…

Bővebben...

Reflexív baloldal, Globális baloldal, Futurobaloldal: a forradalom a 21. században (2016)

TELJES SZÖVEG A lukácsi forradalomelmélet számtalan szerteágazó kérdésfelvetése és problematikája közül nem véletlenül a „forradalom aktualitásának” tézisére vetül a legnagyobb figyelem az elméleti szakirodalomban. Egy olyan időszakban, amelyben az igazán érdekes kérdés már nem annyira az, hogy „hogyan legyünk marxisták?”, sokkalta inkább, hogy „hogyan lehetünk máshogy marxisták?”, ez talán nem…

Bővebben...

Facebook

Facebook By Weblizar Powered By Weblizar

HAMAROSAN MEGJELENIK