Főoldal

Kiss Viktor (Budapest, 1976) politológus, ideológiakutató. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen politikaelmélet (2002), a Szegedi Egyetemen kommunikáció (2003) szakos bölcsész diplomát szerzett, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen védte meg doktori (PhD) disszertációját (2012). 2001 és 2005 között az ELTE politikaelmélet szakának oktatója volt egészen az intézet megszüntetéséig. 2005 és 2013 között a Zsigmond Király Főiskola adjunktusa. 2014 óta a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Elsősorban a Politikatudomány alapjai (BA), a Globalizáció és politika (MA) és a – Magyarországon előzmény nélküli –  Posztmodern politikaelmélet (MA) tárgyakat oktatja. Tartott kurzusokat több szakkollégiumban és szabadegyetemen is.  2016 óta a BCE Politikatudományi Doktori Iskolájának tagja és témavezetője. 2016-tól a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének kutatója. Több tucatnyi tanulmány és három önálló kötet….

MÁR KAPHATÓ ÚJ KÖNYVEM!

A posztmarxizmus mint elméleti irányzat a hatvanas évek végén alakult ki, képviselői egyszerre kívántak túllépni az osztályharc és a történelmi materializmus horizontján és eközben hűek maradni Marx örökségéhez. Úgy érzékelték, hogy a kapitalizmus gyökeres átalakulása nyomán már használhatatlanná vált a marxizmus merev tudományos apparátusa. Az osztályharc, a világtörténelem, a forradalom, a szocializmus, a kizsákmányolás fogalmaira épülő beszédmódnak nemcsak mozgósító ereje csökkent, de érvényessége is megkérdőjeleződött.

E könyv elsőként teszi fel azt a kérdést, hogy miért éppen az ideológia lett az irányzat képviselőinek egyik központi témája. A szerző értelmezésében az ideológiakritika vonzereje abban rejlik, hogy a radikális-forradalmi politika újraalapozásának esélyét kínálja, lehetővé téve a marxista baloldal önkritikáját. Segítségével olyan eszközrendszerhez jutott a kritikai társadalomelmélet, amely alkalmasnak bizonyul a posztmodern kapitalizmus társadalmi és politikai folyamatainak elemzésére.

A szerző az ideológia problematikáján keresztül többek között olyan gondolkodók munkásságát mutatja be, mint Ernesto Laclau, Slavoj ®iľek, Jean Baudrillard, Guy Debord, Michel Foucault, Gilles Deleuze és Antonio Negri. Mindezt azzal a céllal teszi, hogy végül felvázolhassa azt az “ideológiakritikai szituációt”, amely véleménye szerint felelős a baloldali gondolkodás és cselekvés mai, egyre mélyülő válságáért. A könyv azzal, hogy közérthető módon segít eligazodni a különféle kortárs elméletek sokaságában, hasznos és hiánypótló olvasmány lehet a politológus, filozófus, szociológus hallgatók, illetve az érdeklődő laikusok számára is.

18/10 Liget folyóirat
Amikor a valóság eltűnőben van (Tallár Ferenc)

18/09 Klubrádió
68-ról és a posztmarxizmusról (Antal Attila és Kapelner Zsolt)

18/06 A Tett
Szabad olvasni, de mit? (Zsurzsán Anita)

Ideológia, kritika, posztmarxizmus
Most 20% kedvezménnyel
  • Új könyvem már kapható a webshopokban és az ismert könyvesboltokban
2040Ft

AJÁNLOTT

Miért érdemes elolvasni? – 8 percben a könyvről

Miért érdemes elolvasni? – 8 percben a könyvről

Mit takar a cím három szava? Hogyan illeszkedik ez a könyv a szerző életútjába? Mi az a posztmarxizmus és miért…

Bővebben...
Interjú Békés Mártonnal baloldalról, jobboldalról, tudományról, kultúrharcról

Interjú Békés Mártonnal baloldalról, jobboldalról, tudományról, kultúrharcról

Miről szól a jobboldali médiában dúló kultúrharc? Mit hiányol a mai konzervatív értelmiségből? Mi tesz rendszerré egy politikai rendszert, és…

Bővebben...
“Kommunisták, mint mi magunk” Negri és Guattari a mikorpolitikáról

“Kommunisták, mint mi magunk” Negri és Guattari a mikorpolitikáról

Az előadás ’68 egyik központi elméleti kérdésére keresi a választ: makro- vagy mikropolitika? Korunkban mennyiben bízhatunk még a politika hagyományos…

Bővebben...
1968 és a magyar filozófia

1968 és a magyar filozófia

Az MTA Morál- és politikafilozófiai Kutatócsoportjának konferenciája 1968 jelentőségéről a magyar filozófiában. A hazai szellemi élet legjelentősebb képviselői adnak elő…

Bővebben...

1919, 1956, 1968 – Az Agitátorok-beszélgetés

Kiss Viktor gondolatai Magyar Dezső: "Agitátorok" című filmje kapcsán - beszélgetés a Béka Filmklubban. A videóból kiderül, hogy miért volt…

Bővebben...

VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK

Szelfi a szelfiző lányokkal – Ideológia, kritika, posztmarxizmus című könyvem előszava (2018)

Szelfi a szelfiző lányokkal – Ideológia, kritika, posztmarxizmus című könyvem előszava (2018)

ELŐSZÓ Egy Sugar Land nevű texasi kisvárost komoly kihívás elé állított a szelfik készítésének egyre inkább terjedő szokása. A problémát az jelentette, hogy a település főterén – hiába keresték az arra járók – semmi nem akadt, amivel fényképezkedhettek volna, így jobbára tanácstalanul és csalódottan odébbálltak. A város elöljárói gondoltak hát…

Bővebben...
A posztmarxizmus intellektuális stratégiái (2018)

A posztmarxizmus intellektuális stratégiái (2018)

ELŐZETES A hatvanas-hetvenes évektől a marxizmus egyre nyilvánvalóbb válságtüneteket mutatott. A kommunista pártok nyugaton és a létező szocializmus országaiban egyaránt képtelenné váltak a szellemi tradíció és politikai gyakorlat folyamatos felülvizsgálatára, így elméleteik és ideológiáik egyre kevésbé kínáltak használható keretet a radikális mozgalmak és a fiatal nemzedékek politikai tudatosodása számára. Valójában bizonyos…

Bővebben...
Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és  Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)

Marxizmus az osztályharc után. Ernesto Laclau és Slavoj Zizek vitája a populizmusról (2017)

TELJES SZÖVEG A kétezres évek első éveiben heves és egymás alapvető megkérdőjelezésétől sem mentes polémia bontakozott ki Slavoj Žizek és Ernesto Laclau között a populizmus kérdése kapcsán. Ebben a tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy a két szerző elméleti pozícióját rekonstruáljam. Kiindulópontom szerint a vita kontextusát a marxizmus politikaképének válsága adja,…

Bővebben...
Reflexív baloldal, Globális baloldal, Futurobaloldal: a forradalom a 21. században (2016)

Reflexív baloldal, Globális baloldal, Futurobaloldal: a forradalom a 21. században (2016)

ELŐZETES A lukácsi forradalomelmélet számtalan szerteágazó kérdésfelvetése és problematikája közül nem véletlenül a „forradalom aktualitásának” tézisére vetül a legnagyobb figyelem az elméleti szakirodalomban. Egy olyan időszakban, amelyben az igazán érdekes kérdés már nem annyira az, hogy „hogyan legyünk marxisták?”, sokkalta inkább, hogy „hogyan lehetünk máshogy marxisták?”, ez talán nem is…

Bővebben...

Facebook

Facebook By Weblizar Powered By Weblizar

MARX200